Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-179

290 A Nemzetgyűlés 179. ülése 1921. akiknek, ha most kiesi vagyonuk nagyobb részét vagyonvaltsag c'mén elvesszük, nem marad más hátra, mint hogy ők, a hajdan vagyonosaknak vélt emberek koldustarisznyára szoruljanak. Nagyon kérem azért az igen t. pénzügyminister urat, kegyeskedjék módositásomat figyelembe venni és a 3. § hatodik bekezdésében az »1920. évi december 19-én tekintve, az időközben történt változásokra, a százezer koronát« szavak helyett kérném beszúrni azt, hogy az 50.000 koronán aluli összeg a váltság alól teljesen mentes, az 50-től 100.000 koronáig terjedő összegre pedig a jelen szakaszban megállapított kulcsnak felét kell alkalmazni. Szabóky Jenő jegyző: Héjj Imre! Héjj Imre: T. Nemzetgyűlés! Az igen tpénzügyminister ur figyelmét én hivtam fel elsőizben erre a kérdésre s már akkor próbáltam vele alkudozni, ö igen konciliáns is volt, a kivánt mentességeket azonban nem sikerült kierőszakolnom, mindenesetre azonban azt hiszem, hogy miután a javaslat végső szövegezésében az áll, hogy »a százezer koronás átlagot nem haladták meg«, tehát akinek mondjuk, csak 101.000 koronája van, az már nem részesül ebben a félkedvezményben. Én azt hiszem, hogy minden igényt és kivánságot áthidalólag kielégíthetne bennünket az igen tisztelt pénzügyminister ur, ha ennek a szakasznak hatodik bekezdésébe a 100.000 korona helyett 200.000 koronát iktatna be. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Én gondosan meglatoltam mindazokat a nagyérdekü felszólalásokat, amelyek elhangzottak, és lelkiismeretemmel számot vetve a következőket vagyok bátor kijelenteni : Én nem tagadom az etikai tények pontosságát és amennyiben lehet deferálok is, de tovább nem mehetek, mint a következő határig. Először is menekültek tekintetében elfogadom Birtha József képviselő ur indítványát, amennyiben azoknem mentesittetnek, hanem ép olyan fél vagyonvaltsag alá kerülnek, mint a konzervatív betétek. Elfogadom Rupert Rezső t. barátom első indítványát, amely szerint épen ugy bánok el a 1 ős katonákkal és özvegyeikkel is, t. i. fél mentességet biztositok nekik. Tovább azonban nem mehetek és nem fogadhatom el Rupert t. barátom második indítványát, amelyben az özvegyekre vonatkozólag negyedváltságot kíván, mert ez először is oly rendkívül bonyolulttá tenné az ügyet hogy ezt nem lehetne keresztülvinni és a legnagyobb mértékben protekcióknak nyitna utat, másodszor pedig lehetetlen helyzetbe jutnék, mert az adóalap legnagyobb részét ezzel elvonnám. Sajnálatomra ép azért nem fogadhatom el Temesváry és Héjj t. barátaim indítványait sem. Megjegyzem, hogy az egész gondolat, mely szerint az 1914. év előtti betétek kevesebbet fizessenek, Héjj Imre t. barátom érdeme. O mutatott rá arra, hogy itt más valutában tették be az emberek a pénzt és a pénz ott a pénzintézetben megrothadt, rosszabb pénzzé változott évi április hó 23-án, szombaton. át. Kijelentem azonban, — és ez a válaszom Temesváry t. barátomnak is — hogy azzal az állítással szemben, mintha én kisebb exisztenciákat és különösen öregebb embereket, akik hosszú éveken át gyűjtöttek, tönkreteszek azáltal, hogy elveszek ezer koronából ötven koronát, hogy én ezeket az existenciákat, a tőketulajdonosokat a tönkrejutástól mentem meg a vagyonváltás által. Hisz tessék megnézni, hogy mit vehettek decemberben és mit vehetnek ma a pénzükért. Azért a pénzért, mely akkor elromlóban volt, felét sem vehették annak a mennyiségnek, amit ma vehetnek. Itt vannak előttem a tabellák : Ma ugyanazzal a százezer vagy tízezer koronával kétszer annyi zsírt, háromszor annyi rizst és — hála Istennek — két és félszer annyi osztrák koronát vehetnek, mint akkor. Ha senkiért nem dolgoztam, hát dolgoztam a betevőkért, és ha a takarékpénztár megérdemel 2 százalékot, az állam megérdemel öt pro miit, amit majd szedni fogunk. Ennek alapján kérem, méltóztassék ennél megmaradni. Hisz ezek a kisebb jövedelmű betéttulajdonosok élvezik a vagyonváltságot, amelyet a többiek fizetik és miután ők élvezik, legalább ezt a biztosítási dijat fizessék. Ennélfogva sem Mózer Ernő barátom, sem Héjj Imre, sem Temesváry Imre t. barátaim módosítását nem fogadhatom el, hanem kérem a szakaszt saját indítványommal, Birtha képviselő ur és Rupert képviselő ur módositványával elfogadni. (Helyeslés.) Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Második módositásomat a tárgyalás megkönnyítése céljából visszavonom, azt tudniillik, amely a negyedváltságra vonatkozik. Mózer Ernő: T. Nemzetgyűlés! Módosító indítványomat visszavonom. Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha nem, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést ugy kívánom feltenni, hogy szembe fogom helyezni a 3. §-t az összes módosításokkal. Amennyiben a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, az összes módosítások elesnek. Amennyiben nem méltóztatnak változatlanul elfogadni, pontonként fogunk szavazni a 3. § fölött. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e elfogadni változatlanul a 3. §-t, szemben az ösz« szes módosításokkal, igen vagy nem ? (Nem, !) Határozatilag kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a 3. §-t nem fogadta el változatlanul, szemben az összes módosításokkal, így tehát pontonként fogom feltenni szavazásra a szakaszt. Az első, második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdés nem támadtatott meg, azokat tehát változatlanul elfogadottaknak jelentem ki. Következik a hatodik bekezdés. Ehhez a bekezdéshez Rupert képviselő adott be módosító javaslatot, amely a harmadik sorra vonatkozik