Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-178

266 A Nemzetgyűlés 178. ülése 1921. évi április hó 22-én, pétiteken. és kihatásában legerősebb, azonképen állunk itt is. A pénzügyminister ur bevezető beszéde helyesebb volt, mint a javaslata lett, A pénzügyi bizottság visszatért tehát oda, ahonnan a pénzügyi reform kiindult, és minthogy nekünk módunkban volt a pénzügyi bizottságban bőségesen foglalkozni ezzel a kérdéssel és mindazokat a hibákat és hiányokat, amelyeket a javaslatból ki kellett küszöbölni, vagy a javaslatban pótolni kellett, ott érvényesithettük, igen röviden foglalkozhatom magával a javaslattal, amelyet a magam részéről örömmel üdvözlök és amelynek tárgyalásánál szeretettel köszöntöm a pénzügyminister urat ama első alap lerakásának pillanatában, amelyre a pénzügyi kibontakozást épiteni akarja. Három különböző tételből alkotja össze a pénzügyminister ur a maga első vagyonváltsági javaslatát. Az első a készpénznek betétei, folyószámlák alakjában való megadóztatása, a második a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek vagyonváltsága és a harmadik a külföldi pénznemeknek és külföldi részvényeknek vagyonváltság alá vonása. Ezek közül kettővel nem kívánok foglalkozni, a harmadikkal is csak egészen röviden, tisztán azért, hogy a t. pénzügyminister ur figyelmébe ajánljak egy módosítást, amelyet a a pénzügyi bizottságban is figyelmébe ajánlottam, de amelyet nem fogadott el, amely azonban ma sokkal indokoltabb, mint akkor volt; tudniillik a december 20-iki árfolyam fentartásának kérdését. Előrebocsátva azt, hogy teljesen csatlakozva Mátéffy t. képviselőtársamnak a nem jegyzett papírokra, részvényekre vonatkozó értékelési javaslatához, tudniillik, hogy azok 3 és 4°/o-os tőkésítési alapra helyeztessenek, mert ez felel meg a méltányosságnak, és az általa felhozott példa bevilágított a gyakorlati életbe, — arra kérném a pénzügyminister urat ós a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék fontolóra venni, vájjon a gazdasági élet lényeges változása mellett, a tőzsdei árfolyamoknak hirtelen lezuhanása következtében indokolt-e, helyes-e, és a pénzügyminister ur által óhajtott cél elérése szempontjából kivánatos-e fentartani a december 20-iki árfolyamot, mikor azóta az árfolyamok legnagyobb része 50 és 60%-kal esett? A t. pénzügyminister ur felállította a tételt, hogy 30—33°/o-os áresésre ő számított és ebbe a számításba ^illeszkedik bele az ő kétharmad-rendszere. Én elfogadom a pénzügyminister ur alapját, de ha elfogadom, szükségkép következik ebből, hogy viszont mikor azt látjuk, hogy 50—60°/o-os, most már állandósult áreséssel állunk szemben, akkor nem lehet ragaszkodni a december 20-iki árfolyamhoz és ismét ajánlanám a t. pénzügyminister ur figyelmébe, méltóztassék fontolóra venni azt a javaslatot, nem kellene-e a december 20-iki és a március l-i> vagy április 1-i árfolyamok középarányosát ós ennek kétharmadát venni a számitások alapjául? Ezt a javaslatomat melegen ajánlom a t. pénzügyminister ur figyelmébe. Méltóztassék elhinni, ha látszólag van is ebben redukció, valóságban a pénzügyminister ur céljait szolgálja a javaslat, mert akkor közelebb jut ahhoz a megoldáshoz, hogy nem részvényeket, hanem pénzt kap és hamarabb realizálhatja azokat a vagyonváltságokat, amelyek különben hosszú időt vennének igénybe, eltekintve azoktól a rendkívüli nehézségektől, amelyek ezzel egybe lennének kötve. Nem lehet kívánni egy vállalattól, t. Nemzetgyűlés, hogy adóváltság címén készpénzben többet fizessen, mint aminő értékű a fizetés időpontjában az ő vagyona. Ennélfogva szükségképen be fog következni az, hogy igen csekély kivétellel mindenki részvényekben fogja ezt az adót megváltani, mert mindenki arra fog számítani, hogy akkor majd bőven lesz ideje, hogy a megváltás idején alkudjék a pénzügyminister úrral. (Hegedüs Loránt pénzügyminister tagadólag int.) Hiába int a pénzügyminister ur, a viszonyok erősebbek bármily erős ministernél és a természet gazdasági törvényei ellen nincs ministeri hatalom. Hegedüs Loránt pénzügyminister: De nem alkuszom ! B. Szterényi József: T. minister ur, hosszú közéleti pályám alatt sokszor hallottam én ministeri székből ezt a szót, hogy »nem alkuszom«, ajánlom azonban t. barátomnak, hogy ne alkalmazza ezt ő is, mert a viszonyok dezavuálni fogják őt is. T. Nemzetgyűlés ! A pénzügyminister ur javaslatában és a pénzügyi bizottság által eszközölt módosítások keretében is különleges elbánásban részesülnek a szövetkezetek. (Helyeslés a középen) Különleges elbánásban részesülnek azon helyesen felfogott jelentőségnél fogva, amellyel az igazi, a valóságos szövetkezetek bírnak, azok t. i, amelyek csak abban a körben mozognak, amelyet Mátéffy képviselő ur nagyon helyesen jellemzett az imént, abban az önsegélyző, abban a nemzetnevelő, abban a természetes gazdasági körben, amely a szövetkezetek számára ki van jelölve, s amely szövetkezetek számára a javaslat a pénzügyi bizottság szövegezésében még messzebbmenő kedvezményeket biztosit, mint aminők eredetileg terveztettek. (Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Nem hiszem, hogy legyen józan gondolkozású iparos vagy kereskedő, aki objektive gondolkozik a szövetkezetek feladatáról, aki ezt a kedvezményt, annak szociális, nemzeti jelentőségét ellenezné. Ha van ilyen, akkor az olyan téves téren mozog, amelyen követni nem szabad, olyan felfogást vall, amelylyel szemben meg kell küzdeni. Ami ellen a szövetkezeteknél kifogás emelhető s ami ellen nemcsak én magam, a kikiáltott merkantilista emelek kifogást, az az...