Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-177

A Nemzetgyűlés 177. ülése 1921. törvényjavaslatot el fogunk birálni a keresztény nemzeti politika szempontjából. Ha annak megfelel, támogatni fogjuk a kormányt törekvésében; ha azonban ennek a kívánalomnak nem fog megfelelni, küzdeni fogunk a magunk erejével vele szemben. T. Nemzetgyűlés! Én azt a programmot, amelyet itt gróf Bethlen István ministerelnök ur előadott, a keresztény nemzeti eszme diadalának tartom. Én ezt a legjobban tudom ; mert hiszen együtt közdöttünk egyszer egy mandátumért, és az ő hivei velem szemben, a keresztény nemzeti pártoknak, azt mondhatom exponensével szemben arra használták fel gróf Bethlen István nevét, hogy azt mondták, hogy ő a keresztény nemzeti irány ellensége. Akkor én a szószékről nyíltan kihirdettem : »Ezt én nem hiszem, mert egy gróf Bethlen nem lehet sem a keresztény, sem a nemzeti irány ellensége!« Szívesen állapítom meg, hogy nekem volt igazam. Drozdy Győző : Nyugtával dicsérd a napot ! Tasnádi Kovács József: T. Nemzetgyűlés! Én tartozom a mi nagyjainknak azzal az elismeréssel, — ugy Andrássynak, mint Bethlennek is — bogy amit ők mondanak, azt igenis érzik, meg is akarják tartani, meg is fogják tartani. Nagyon szégyenleném, ha ezt az állításomat valaha nekem vissza kellene vonni. A keresztény nemzeti eszme diadalának és hódításának tartom ezt a programmot is, amely különben egész Európát és az egész világot diadalutban járja be. Andrássy Gyula is megértette és átérezte ezt és élére állt a keresztény nemzeti egyesülés pártjának, és ime, keresztény nemzeti irányú programmot ad gróf Bethlen is. Kerekes Mihály: Ez vívmány, hogy grófok keresztények lesznek?! Tasnádi Kovács József: Kerekes képviselő ur azt mondja, hogy vívmány, hogy a grófok keresztény irányúak lesznek. Bocsánatot kérek, én nem engedhetem meg a történelem alapján, hogy a grófokról igy beszéljenek. Méltóztassanak különbséget tenni, — egyszer megmondtam én már — bogy különbséget kell tenni azokra a grófokra vonatkozólag, akik Bécsben éltek; mert hiszen azokról a Bethlen grófokról, akik Magyarországon éltek, Széchenyiről, Wesselényiről, Eötvösről, akik Magyarország igazi nagyjai voltak, mindenki csak tisztelettel emlékezhetik meg. (Ugy van! Egy hang a baloldalon: Igen, ahol Széchenyiek vannak!) Rupert Rezső: Csak egyes számban! Csak egy Széchenyi ! Kerekes Mihály : En csak azt mondom, hogy nem tartom vívmánynak. Elnök: Kérem, a képviselő ur olyan kifejezést használt, ami kicsinylést jelent ; ezért rendreutasítom. (Mozgás.) Tasnádi Kovács József: Bocsánatot kérek, nem használtam. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET, évi április hó 21-én, csütörtökön. 249 Elnök : De igen, használt. Tasnádi Kovács József: Bocsánatot kérek, nem akartam. A t. ministerelnök ur a destruktiv irány letörését kilátásba helyezte. Ez nagyon helyes, és ebben mindnyájan egyetértünk, és én a ministerelnök ur figyelmébe ajánlok egy körülményt, ami a keresztény nemzeti irány vezéreit mindenképen elakarják tenni az útból olyan formában, hogy agyonrágalmazzák költött hírekkel és vádakkal, amibe csak bele tudnak kapaszkodni, mint ahogy belekapaszkodhat a keresztény nemzeti sajtóba is ; mindenütt le akarják rántani csak azért, hogy aztán beleolvadjon. Ugyanez történt valami titkos maffia által Friedrich Istvánnal, aki most ott ül a vádlottak padján. Hiszem, remélem és tudom, hogy a legnagyobb becsüléssel és tisztességgel fog e bajból kikerülni. Igenis, elérte ezt az a destruktiv irány, hogy ez a nagy keresztény férfiú, akitől — emlékezzenek rá önök — 1919 augusztus 2-től fogva és 5-én a polgárháború megakadályozása függött és aki azt valóban meg tudta akadályozni hónapokig, most a vádlottak padján ül. T. Nemzetgyűlés ! Ezt a destrukciót ajánlom a ministerelnök ur figyelmébe ebből a szempontból. Most már a házfeloszlatás kérdéséről nem is beszélek, ez talán közömbös is miránk. Méltóztassék csinálni a ministerelnök urnák azt, amit akar. Figyelmeztetem azonban őt egyre és figyelmeztetem a kisgazdapártot is : hogyha egy választást elrendelnek és 6—8 héten keresztül lefolytatnak, akkor mi lesz a földreformmal és mi lesz az aratás eredményével. Nem mondok egyebet. Ha akarnak, választassanak, miránk ez nem tartozik. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Természetszerűleg uj érában nagy kérdések merülnek fel. Itt van a királykérdés, zsidókérdés, a földreform, a közigazgatásügyi reform, a munkáskérdés, a középosztály, a tisztviselők kérdése, a hadiszenvedettek kérdése. En már mot nagyon röviden az igen t. ministerelnök ur jóindulatát kérem a tisztviselői kérdésre vonatkozólag. (Helyeslés bal felől.) Azután tisztelettel kérem, hogy a hadiszenvedettek közé — akik közé a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat szokás felvenni és akiknek ügye rettenetesen lassan, megbénitón kezeltetik — méltóztassék bevenni azokat a hadiszenvedetteket is, akik betegségeket szereztek a háború alatt és akiket ez alapon szintén rokkantaknak lehet nyilvánítani. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Azután méltóztassanak az itt még mindig tolongó galíciaiak helyére visszahozni hadifoglyainkat. (Ugy van! balfelől.) A királykérdésre nem akarok bővebben kiterjeszkedni, csak röviden mondok erre vonatkozólag egypár szót. (Halljuk ! Halljuk !) Pártomnak az az álláspontja, hogy ez a kérdés most nem aktuális ; nem aktuális azért, mert sokkal fontosabb és sürgősebb megoldást váró kérdések állanak a homloktérben és a nép is inkább kívánja 32