Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-177

248 A Nemzetgyűlés 177. ülése 1921 adtam, hogy a vezénylő százados a kormányzó ur őfőméltósága nevében tartóztatott le bennün­ket reggel 5 óra 5 perckor és csupán 6 óra 45 perckor közölték velünk, hogy nem a kor­mányzó őfőméltóságának intézkedéséből, hanem a belügyminister ur intézkedéséből... (Állandó zaj.) Rubinek István: Nem ez a lényeg, hanem az, hogy volt-e ok a letartóztatásra. Beniczky Ödön : Amennyiben tegnapi elő­adásomban tévedés fordult volna elő, tévedésem feltétlenül jóhiszemű, mert egészen a mai napig nem tudtam azt, hogy a belügyminister urat Magasházy századosnak hivják! (Derültség a balközépen. Nagy zaj.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Tasnádi Kovács Jó­zsef! (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Huber képviselő ur, méltóztassék csendben maradni. Tasnádi Kovács József : T. Nemzetgyűlés ! A programmon lévő tárgyhoz kívánok szólni, mert azt tartom, hogy... (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! így képtelenek va­gyunk tárgyalni, a gyorsírók is felmondják a szolgálatot, mert nem képesek jegyezni. A jegy­zés pedig a nyilvánossághoz tartozik, ós az ülé­sek nyilvánosak. (Felkiáltások : Szünetet ké­rünk I) A képviselő ur már elkezdte beszédét, most csak az ő kérésére lehet szünetet adni. Tessék kérem folytatni. Tasnádi Kovács József : T. Nemzetgyűlés ! Azt tartom, hogy ezek az incidensek tulajdon­képen csak arra valók, hogy kizökkentsenek bennünket rendes munkánkból. Engedelmet kérek, a mentelmi jognak olyan kezelése, (Foly­tonos zaj.) amint azt az igazságügyminister ur beállította, semmiféle jogász ember, vagy poli­tikus által el nem fogadható. (Ugy van! bal­felöl.) Én tisztelője vagyok az igazságügyminis­ter ur személyének, jogászi tudásának, de ugy látom, hogy ezt a mentelmi jogot nem minden­kor tudta biztosítani. (Egy hang jobbfelöl : Ez u mentelmihez tartozik !) Engedelmet kérek, a mentelmi jog nem egy képviselőnek és nem egy pártnak joga, hanem joga az országnak és biztositéka az ország füg­getlenségének. Épen ezért, t. Nemzetgyűlés, cél­szerűnek tartottam volna, ha az igazságügy­minister ur ehelyett inkább annyit jelentett volna ki, hogy a mentelmi bizottság előtt a szükséges dolgokat előadja. De itt ő jogosnak kívánta feltüntetni, — pedig jogossá sohasem válhatik százezer igazságügyministeri kijelentés­sel sem — hogy képviselőt, tettenérés esetét kivéve, le lehessen tartóztatni. (Felkiáltások bal­felöl: Az történt! Nagy zaj.) Engedelmet ké­rek, ebben nekem az igazságügyminister ur maga is igazat ad, és ezért igen helyeslem gróf Andrássy G-yulának, a keresztény nemzeti egye­sülés pártja elnökének eljárását e kérdés keze­lése körül, hogy be fogja várni a történteknek évi április hó 21-én, csütörtökön. a mentelmi bizottságban való megismertetését és csak azután foglal állást. Én is azt mondom, és a keresztény nemzeti párt nevében kijelen­tem, hogy... (Égy hang a szélsőbaloldalon : Biztos ? Derültség.) ... az ilyen közbeszólásra azzal válaszol az ember, hogy egyáltalán nem válaszol rá. Helyeslem gróf Andrássy Gyula képviselőtársamnak azt a megállapítását is, — és ez helyes, épen azért, mert a szabad király­választás elve alapján állok, — hogy Magyar­országnak megkoronázott királya, IV. Károly nem szökött meg. (Mozgás és zaj.) En megmondom, hogy a szabad király­választás elve alapján állok, de akinek Magyar­ország egyszer a fejére tette a koronát, azzal szemben mindenkitől elvárom, akár szabad király­választó, akár nem, hogy azt a főt szentnek, sérthetetlennek és tiszteletreméltónak tartsa. Különben is a királykérdés kezelése olyan sín­párra szalad, ami ellenkezik a magyar ember természetével. (Zaj.) Rubinek István: Ki csinálja? Elnök : Csendet kérek, Eubinek képviselő ur. Tasnádi Kovács József: Én meg tudnám önöknek mondani, mert tudom, de most nincs itt az ideje, majd eljön még, hogy a királynak el kellett innen mennie azért, mert az élete volt veszélyben. (Ellenmondás és zaj.) A királynak szöknie kellett, s majd megmondom azt is, hogy az az ember mentette meg, akit most önök oda­ültetnek a vádlottak padjára. (Zaj.) Meskó Zoltán: Nekem mondja! Tasnádi Kovács József: Nem Meskónak mondom, érti azt t. Meskó képviselő ur, hogy kiknek mondom. Majd én rátérek és megmon­dom, hogy kinek. Nem önnek mondom, kijelentem. Vázsonyí Vilmos: Azok csinálták azt az ügyet is. Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, mert igy nem tudom figyelemmel kisérni a szónokot, és elő­adódnak olyan esetek, amelyeknél az elnök nem lép kötelességszerűen közbe azért, mert képtelen megállapítani, hogy mi hangzott el a teremben. Kérem tehát, hogyha azt kívánják tőlem, hogy tisztemet sikerrel láthassam el, akkor a kép­viselő uraknak is segédkezniük kell ebben azáltal, hogy csendben vannak. Ezért kérem, méltóztas­sanak csendben lenni, hogy érthessem a szóno­kot. (Helyeslés.) Tessék folytatni! Tasnádi Kovács Jézsef: T. Nemzetgyűlés! Miután előrehaladott az idő, egészen rövidre fogom mondanivalóimat. Annyit jelzek, hogy pártom, a keresztény nemzeti párt ezzel a kor­mánnyal szemben is arra az álláspontra helyez­kedik, mint négy elődjével szemben : hogy a jóindulatú birálat álláspontját foglalja el, tehát vele szemben sem bizalmat nem nyilvánít, de bizalmatlanságot sem. Meglátjuk, hogy ez a jó­részben igen szép programm hogyan fog tettekre változni a törvényjavaslatokban. Minden egyes

Next

/
Thumbnails
Contents