Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-177

A Nemzetgyűlés 177. ülése 1921, szóló igéretét, melyet szintén elvárunk és amelyre fel kell hivnom a kormány figyelmét. Sándor Pál: Már előbb kellett volna! Gr. Andrássy Gyula: Kötelességemnek ismertem, bogy ezekre rámutassak és azzal zárom beszédemet, hogy a kereszténypárt a kormányt mindaddig, amig bű lesz ezen programmjához, teljes erővel támogatni fogja. Természetes azonban, hogy az egyes javaslatok tekintetében csak akkor fog végleges álláspontot foglalni, amikor azok a Ház asztalán lesznek. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen.) Elnök: A házszabályok 215. §-a értelmében Beniczky képviselő ur szót kért. A szó őt megilleti. Beniczky Ödön : T. Nemzetgyűlés ! Nagy sajnálatomra nem voltam jelen a teremben az igazságügyminister beszéde alkalmával. Ha jól vagyok értesülve, felszólalásának lényege (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) az volt, hogy az én előadásom nem felel meg a valóságnak, mert az összes intézkedéseket ő és a rendőrfőkapitány tették és a kormányzónak csupán a táviróhivatalát használták fel. Ugyebár, igy méltóztatott mondani? Amennyiben ez a feltevésem helyes, van szerencsém az igazságügyminister ur előadásával szemben a következő sürgönyszöveget közölni a t. Nemzetgyűléssel. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa.) »Veszprém—tapolca—szombathelyi ut mentén fekvő csendőrörsök azonnal értesitendők, hogy az éjjel Budapestről automobilon elindult Szmrecsányi és Beniczky képviselőket tartóztassák le mentelmi jogukra hivatkpzás dacára is. Ez jelentendő Budapestre a kormányzó ur első szárny segéd jenek, Magasházy százados urnák.« (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Nahát ! Jogrend !) Orbók Attila: Müfelbáborodás! Forgács Miklós (közbeszól.) Elnök: Forgács képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Csendet kérek. Szilágyi Lajos : Ez kamarillaszerü eljárás. Elnök: Szilágyi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Beniczky Ödön: A táviratot leadta a kormányzóság szárnysegédi hivatala. Arra az esetre pedig, ha ez a távirat útközben nem ért volna utói bennünket, egy másik távirat ment Szombathelyre, mely azonos intézkedéseket tartalmaz, de Szombathelyre való tekintettel, az van benne, hogy (olvassa) ; Letartóztatandók és őrizetbe veendők a város bejárata előtt. Ez a kormányzóságnak jelentendő. Jelen távirat a Szombathelyen tartózkodó ministerelnök úrral is közlendő és tőle további utasítás kérendő. Aláírva: kormányzóság. A táviratot vette valami olvashatatlan aláirásu tiszt, adta Magasházy százados. (Zaj a baloldalon.) Szilágyi Lajos : Meg van cáfolva a minister ur! Félrevezette a Nemzetgyűlést! évi április hó 21-én, csütörtökön. 247 Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat kénytelen leszek rendre utasítani. Csendet kérek. Somogyi képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben lenni. Beniczky Ödön : Ebből a szövegből, t. Nemzetgyűlés, mindenki képet alkothat magának arról, kinek előadása felel meg a valóságnak. (Zaj.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Csak annak tudhatom be, hogy Beniczky t. képviselőtársam ezt a rektifikálni akaró nyilatkozatot megtette, hogy nem volt jelen, amikor én az előbb rövid beszédemet elmondtam. Ebben ugyanis rámutattam arra, hogy látszat, ami esetleg kint az intézkedések következtében előállhatott, t. i. az a látszat, hogy az intézkedések a kormányzóságtól jönnek, ugy állhatott elő, és ennek az az egyszerű magyarázata, hogy mi — illetve most csak magamról beszélek, én azokban a napokban többnyire állandóan ott tartózkodtam, mert azt akartuk, hogy minden intézkedésről tudjunk, egyszerre történjék minden intézkedés. így a kormányzóságnak szárnysegédi szobájából az ő telefonján adták le intézkedéseinket akkor is, és minthogy sok helyre kellett sürgönyöket leadni, természetesen nemcsak a főkapitány, hanem más is adott ott le telefontáviratokat, és a válasz leadására az volt az utasítás, hogy a válaszokat a kormányzóság szárnysegédi telefonján kell leadni, amelynél mi többnyire tartózkodtunk. A lényeget én nem abban látom, hogy milyen telefonon . . . (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek. Nem hallani a minister urat, még a gyorsírók sem tudnak jegyezni, méltóztasanak csendben lenni. (Állandó zaj.) Szilágyi képviselő urat már ismételten figyelmeztetem, ne kényszeritsen arra, hogy rendre utasítsam. Tessék csendben maradni, mert anélkül lehetetlen a tárgyalás. (Folytonos zaj.) Meskó Zoltán : Tisza alatt sokat hallgatott, most beszél ! Elnök: Kérem, Meskó képviselő ur, ne kövesse a rossz példát. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A lényeget nem abban látom, hogy milyen épületből és milyen telefonon tették az intézkedést, hanem abban, hogy... Bárczy István: Milyen aláírással. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : . . . kinek intézkedésére és kinek hozzájárulásával. (Állandó zaj.) Beniczky Ödön : A 215. § alapján kérek szót. (Zaj.) Elnök (csenget): A képviselő ur a 215. § értelmében szót kér. Kötelességem neki a szót megadni. Beniczky Ödön: Ismételten hivatkoztam rá tegnapi előadásomban, t. Nemzetgyűlés, és elő-