Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

18 A Nemzetgyűlés 166. ülése 1921 jai számának hosszabb ideig való csökkenése ne akadályozza, a 2. § utolsó bekezdésében, szükségesnek látta annak kimondását, hogy aki viselt hivatala alapján tagja a tanácsnak, az akkor is tagja marad, ha nem tölti be azt az állást, melynek alapján tagsági jogát nyerte, mindaddig, mig hivatali utódját ki nem nevezik. A 3. § stiláris módosításán kivül az utolsó bekezdésből törölte a »fegyelmi szót«, miután a jogszabályok a ministernek csupán politikai és jogi felelősségét ismerik. Mellőzhetőnek tartotta ezenkívül azt a rendelkezést, hogy a pénzügyminister minden egyes esetben, amikor a tanács határozatát nem tartja meg, a Nemzetgyűlésnek jelentést tegyen s elégségesnek találta azt, hogy ezt a jelentését évi jelentésével együttesen tegye meg. A különböző érdekképviseletek részéről megnyilvánuló óhajok honorálásakép kimondotta a pénzügyi bizottság a 4 § kiegészitéseképen, hogy a mezőgazdasági, ipari érdekeket érintő elvi kérdésekben az illető érdekképviseleteket meg kell hallgatni. A 6. §-ban az eredeti szöveg megváltoztatásával a tanács határozatainak biztosítása céljából elégségesnek tartotta annak kimondását, hogy az érvényes határozathozatalhoz a tagok felerészének jelenléte szükséges. Ezenkívül, hogy a tanács működése mindenféle gyanúsítástól mentes legyen, szükségesnek tartotta még ugyenezen szakaszban kimondani a következőket : »A tanács tagja, ideértve az elnököt is, nem vehet részt olyan ügyek tárgyalásában, melyekben vagy a maga személyében, vagy fel- vagy lemenő ágbeli rokona, sógora, házastársa vagy testvére érdekelve van.« Azt hiszem, hogy a pénzügyi tanács abban a formájában, ahogy azt a törvényjavaslat megalkotni kívánja, alkalmas lesz azon igen nagyfontosságú feladatok elvégzésére, melyek rábízatnak, és oly szerve lesz az országnak, melyhez megfelelő bizalommal fog a nagyközönség is fordulni. Ennek alapján kérem at. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot abban a formájában, amint azt a pénzügyi bizottság elfogadta, általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Kassay Károly! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Annak ellenére, hogy a pénzügyi tanács felállítását a magam részéről is helyeslem, a törvényjavaslathoz ily alakjában nem járulhatok hozzá. Nem járulhatok hozzá pedig azért, mert a törvényjavaslat 2. §-ában módot nyújt arra, hogy a pénzügyi tanácsnak nemzetgyűlési képviselők is tagjai lehessenek. Ugy érzem, hogy oly nagy elvet törünk keresztül akkor, amikor módot nyújtunk arra, hogy nemzetgyűlési képviselő fizetéssel járó megbízást elfogadhasson, hogy azt nagyon is meg kell gondolnunk. Amilyen okok létrehozták a pénzügyi tanács szükségét, ép olyan okok talán holnap szükségessé tehetik más hasonló tanácsok létesítését is. Nem évi március hó 16-án, szerdán. tudom lehetetlennek tartani, hogy pl. egy mezőgazdasági, vagy egy ipari tanácsot is nem kellene-e felállítanunk, mert hiszen közgazdasági életünknek ezek az ágai szintén válságok előtt állanak, a minister urnák tehát csak kellemes lehet az, hogy egy tanáccsal, — ha a törvény szövegében ki is van zárva — de lényegileg legalább, az erkölcsi felelősséget megossza. Annál is inkább fel kell vetnem ezt a kérdést, mert azt látom, hogy ez a pénzügyi tanács nemcsak véleményező szerv lesz, hanem — bár nagyon homályosan van odadobva, helyesebben nincs közelebbről körülírva, hogy mily ügyekben — végeredményben hatóságkép is eljárhat. Tudom, hogy későbbi törvények fogják megjelölni, hogy mely ügyekben járhat el, de az alapelvet már most leszögezem, hogy lehetséges az, hogy a törvényhozó testületnek valamelyik tagja egy hatósági testületnek, egy végrehajtó hatalmat gyakorló testületnek is tagja lesz. Itt igazán teljesen összezavarva látom a törvényhozói ellenőrzési jogkört a végrehajtó^ hatalom gyakorlási jogkörrel. Méltóztassanak megengedni, de amelyik pillanatban az a pénzügyi tanács hatósági jogkört fog betölteni, gondoskodni kell arról is, hogy valaki annak működéséért feleljen. Már most ki fog felelni? A pénzügyminister ? Hegedüs Loránt pénzügyminister: Igen! Rassay Károly : Ez a tanács végeredményben mint egy legfelsőbb bíróság fog szerepelni azokban az ügyekben, amelyek hozzá lesznek utalva, mert a törvény kimondja, hogy azokban a hatósági ügyekben, amelyek hozzá utaltatnak, végérvényesen önállóan dönt. Én önkénytelenül is a közigazgatási bíróságra gondolok, mert nem tudom elképzelni, hogy ha ez a pénzügyi tanács hatósági ügyben végérvényesen dönt, az ne birói jellegű legyen. Ha ma egy közigazgatási hatóság határozatot hoz, az ellen vagy a ministerhez fordulok jogorvoslatért és tényleg a minister fogja érte a jogi és politikai felelősséget viselni, vagy fordulok a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz és akkor el is hárítom a ministertől a felelősséget. De ha most azt látom, hogy ez a hatóság önállóan és végérvényesen dönt majd a törvények által hozzá utalt hatósági jellegű ügyekben, akkor kénytelen vagyok megállapítani, hogy itt tulajdonképen egy birói jellegű, önmagáért felelősséget viselő testületet állítunk fel és akkor előáll helyzet, hogy ennek a testületnek a tagjai lesznek a törvényhozás tagjai, akik tulajdonképen az ellenőrzést volnának kötelesek gyakorolni. Csak négy tagot kontemplál a törvény ezen pénzügyi tanács tagjai sorából olyanokat, akik a Nemzetgyűlés tagjai közül választatnak meg. Igaz, hogy ez kevés, ezzel szemben azonban mégis csak ugy látom, hogy a törvényhozás tagjai közül mindinkább nagyobb lesz azoknak a száma, akik valamikép függő viszonyba jutnak a kormánnyal. Hiszen itt van körülbelül * tiz minister

3 s lehet újra majd egy időszak,