Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-177
238 A Nemzetgyűlés 177. ülése 1921 Meskó Zoltán : Legfőbb ideje lenne ! Rassay Károly: Azt hiszem, ezt a kérdést most már a harmadik vagy a negyedik kormány igérte és feltételezem, hogy a ministerelnök ur is csak feledékenységből mulasztotta el ennek a kormányprogrammpontnak kidomboritását. Abban a véleményben vagyok, hogy semmiféle nagy veszedelemmel nem járt volna ez, mért amennyi ebből a kormányprogrammból nem lesz megvalósítva, azok közé nyugodtan felvehette volna a ministerelnök ur a katholikus autonómiát. (Derültség.) Ez azonban, t. Nemzetgyűlés, egyike annak a kormányigéretnek, amely a Nemzetgyűlés első összeillésétől kezdve a katholikus közönség elé lett állítva és amelynek megvalósítása ma, amikor a kultuszministerium székében a katholikus papságnak egy illusztris képviselője ül, azt hiszem, semmiféle akadályba nem ütközhetik. Végre is, t. Nemzetgyűlés, nem fogunk a katholikus autonómia kérdésénél hetekig tartó vitákat provokálni, méltóztassék a javaslatot megkodifikálni, van ott elég tisztviselő és méltóztassék az érdekképviseleteket, amelyek a kérdésben érintve vannak, összehívni... Meskó Zoltán : Kész a törvényjavaslat is, ugy tudom. Rassay Károly: ...és méltóztassék a törvényjavaslatot a Nemzetgyűlés szine elé hozni. (Helyeslés.) A másik kérdés, t. Nemzetgyűlés, a szabad forgalomnak kérdése, amelyről a ministerelnök ur meglehetősen labilis értelemben nyilatkozott. Feltalálta a kötött forgalom rendszerét, (Derültség.) és miután megállapitotta azt, hogy a termelő gazdán kivül mindenkinek ellátásáról gondoskodni kell, kijelentette, hogy ami pedig ezenfelül fenmarad, azt biztosítja a gazdáknak. (Egy hang bal felől: Nesze semmi, fogd meg jól!) Gaal Gaszton : Nincs az a hatalom, amely a jövő esztendőben rekvirálni tudna ; ennek vége van! (Helyeslés jobb felöl) Balla Aladár: Majd Nagyatádi lecsitit benneteket ! (Derültség.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem restellem bevallani, hogy ennek a gazdasági kérdésnek teljes komplexumával nem vagyok egészen tisztában, mert ez feltétlenül nagy statisztikai adatok ismeretét igényli, és igényli egyúttal egész közigazgatási helyzetünknek ismeretét is. Kétségtelennek látom azonban, hogy ebben a kötött rendszerben nagy igazságtalanság érvényesül, de még ezenfelül is, t. Nemzetgyűlés, látom azt, hogy ez a kötött rendszer a melegágya minden visszaélésnek (Ugy van! balfelöl.) és én talán még a szabadforgalom kórdósét is könnyebb tekintetekkel kezelném, ha nem azt látnám, hogy fokozatosan kiterjeszfcetik ez a megkötöttség a gazdasági életnek olyan ágaira is, amelyekben arra semmiféle szükség nincs. évi április hó 21-én, csütörtökön. Sajnos, ez a szomorú jelenség egész Európában megvan. A háború alatt a kormányok hozzászoktak a kivételes hatalom révén maguknak kaparitani meg az egész, nemcsak politikai, de gazdasági élet irányítását is, és erről a hatalomról nem szivesen mondanak le. Balla Aladár: Ez az! Orbók Attila : Fokhagyma szindikátus ! Rassay Károly: Összekötve ezt a kivételes hatalomról szóló törvénynek hatályonkivül helyezésével, nekünk ezzel is bátran szembe kell szállanunk és vissza kell építenünk a mi gazdasági életünket a szabadforgalom alapzatára. (Elénk helyeslés jobb- és balfelöl.) B. Szterényi József : Ugy van, nagyon helyes ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Igen csábító volna az alkalom ezzel kapcsolatosan kitérni különböző kérdésekre. Kitérni például az előző kormánynak a mozgófényképszinházak üzemével szemben elfoglalt álláspontjára és megkérdezni az immár uj belügyminister urat, hogy mennyiben osztja az elődje álláspontját? lakásügyek tekintetében kiadott kormányrendelet is, t. Nemzetgyűlés, fényes példája annak, hogy mennyire megköti a tulajdonjogot indokolatlanul és sokszor minden jogos érdeknek sérelmével ez a bizonyos kivételes hatalom. Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, lesz alkalmam e kérdésekben közvetlenül az érdekelt minister úrhoz teljesen részletes és adatokkal felszerelt kérdést intézni. Legyen szabad tehát most még csak a ministerelnök ur kormányprogrammjának külpolitikai részével röviden foglalkoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Az igen t. ministerelnök ur a külpolitikai kérdéseket röviden azzal intézte el, hogy miként a múltban, ugy a jövőben is politikai vezérelve a magyar orientáció lesz. T. Nemzetgyűlés ! En az orientálást ugy képzelem el, hogy az ember tájékozódik rajta kivül álló tényezőknél, -hatalmaknál és igyekszik azokat valamiképen a maga érdekkörébe bekapcsolni. Ép ezért én azt hiszem, igen furcsán néznének arra a külügyministerre az angol parlamentben, aki azt mondaná, hogy az én külpolitikám alapelve az angol orientáció. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Giesswein Sándor: Pedig annak van egy meglehetősen terjedelmes területe. Rassay Károly: Én nagyon jól tudom, hogy külpolitikai programmot olyan értelemben, amely lekösse • a nemzetet bizonyos irányban, ebben a pillanatban adni nem lehetséges. Nem is ezt kérem ón a miniszterelnök úrtól, hanem azt kérem, (Halljuk! a szélsöbaloldalon) hogy végre ezt a Nemzetgyűlést külpolitikai kérdésekben is méltóztassék ugy kezelni, mint a nemzet szuverenitásának képviselőjét. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) A t. ministerelnök ur kilátásba helyezte, hogy majd a külügyminister ur meg fogja kedveltetni velünk a külügyi kérdéseket, hogy quasi
