Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-177

238 A Nemzetgyűlés 177. ülése 1921 Meskó Zoltán : Legfőbb ideje lenne ! Rassay Károly: Azt hiszem, ezt a kérdést most már a harmadik vagy a negyedik kor­mány igérte és feltételezem, hogy a minister­elnök ur is csak feledékenységből mulasztotta el ennek a kormányprogrammpontnak kidombo­ritását. Abban a véleményben vagyok, hogy semmiféle nagy veszedelemmel nem járt volna ez, mért amennyi ebből a kormányprogramm­ból nem lesz megvalósítva, azok közé nyugod­tan felvehette volna a ministerelnök ur a ka­tholikus autonómiát. (Derültség.) Ez azonban, t. Nemzetgyűlés, egyike annak a kormányigé­retnek, amely a Nemzetgyűlés első összeillésétől kezdve a katholikus közönség elé lett állítva és amelynek megvalósítása ma, amikor a kul­tuszministerium székében a katholikus papság­nak egy illusztris képviselője ül, azt hiszem, semmiféle akadályba nem ütközhetik. Végre is, t. Nemzetgyűlés, nem fogunk a katholikus autonómia kérdésénél hetekig tartó vitákat provokálni, méltóztassék a javaslatot megkodifikálni, van ott elég tisztviselő és mél­tóztassék az érdekképviseleteket, amelyek a kérdésben érintve vannak, összehívni... Meskó Zoltán : Kész a törvényjavaslat is, ugy tudom. Rassay Károly: ...és méltóztassék a tör­vényjavaslatot a Nemzetgyűlés szine elé hozni. (Helyeslés.) A másik kérdés, t. Nemzetgyűlés, a szabad forgalomnak kérdése, amelyről a ministerelnök ur meglehetősen labilis értelemben nyilatkozott. Feltalálta a kötött forgalom rendszerét, (De­rültség.) és miután megállapitotta azt, hogy a termelő gazdán kivül mindenkinek ellátásáról gondoskodni kell, kijelentette, hogy ami pedig ezenfelül fenmarad, azt biztosítja a gazdáknak. (Egy hang bal felől: Nesze semmi, fogd meg jól!) Gaal Gaszton : Nincs az a hatalom, amely a jövő esztendőben rekvirálni tudna ; ennek vége van! (Helyeslés jobb felöl) Balla Aladár: Majd Nagyatádi lecsitit ben­neteket ! (Derültség.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem res­tellem bevallani, hogy ennek a gazdasági kér­désnek teljes komplexumával nem vagyok egé­szen tisztában, mert ez feltétlenül nagy statisz­tikai adatok ismeretét igényli, és igényli egy­úttal egész közigazgatási helyzetünknek isme­retét is. Kétségtelennek látom azonban, hogy ebben a kötött rendszerben nagy igazságtalanság érvényesül, de még ezenfelül is, t. Nemzetgyűlés, látom azt, hogy ez a kötött rendszer a meleg­ágya minden visszaélésnek (Ugy van! balfelöl.) és én talán még a szabadforgalom kórdósét is könnyebb tekintetekkel kezelném, ha nem azt látnám, hogy fokozatosan kiterjeszfcetik ez a megkötöttség a gazdasági életnek olyan ágaira is, amelyekben arra semmiféle szükség nincs. évi április hó 21-én, csütörtökön. Sajnos, ez a szomorú jelenség egész Európában megvan. A háború alatt a kormányok hozzá­szoktak a kivételes hatalom révén maguknak kaparitani meg az egész, nemcsak politikai, de gazdasági élet irányítását is, és erről a hatalom­ról nem szivesen mondanak le. Balla Aladár: Ez az! Orbók Attila : Fokhagyma szindikátus ! Rassay Károly: Összekötve ezt a kivételes hatalomról szóló törvénynek hatályonkivül he­lyezésével, nekünk ezzel is bátran szembe kell szállanunk és vissza kell építenünk a mi gazda­sági életünket a szabadforgalom alapzatára. (Elénk helyeslés jobb- és balfelöl.) B. Szterényi József : Ugy van, nagyon helyes ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Igen csábító volna az alkalom ezzel kapcsolatosan kitérni különböző kérdésekre. Kitérni pél­dául az előző kormánynak a mozgófénykép­szinházak üzemével szemben elfoglalt álláspont­jára és megkérdezni az immár uj belügyminis­ter urat, hogy mennyiben osztja az elődje állás­pontját? lakásügyek tekintetében kiadott kor­mányrendelet is, t. Nemzetgyűlés, fényes példája annak, hogy mennyire megköti a tulajdonjogot indokolatlanul és sokszor minden jogos érdeknek sérelmével ez a bizonyos kivételes hatalom. Azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, lesz alkalmam e kér­désekben közvetlenül az érdekelt minister úrhoz teljesen részletes és adatokkal felszerelt kérdést intézni. Legyen szabad tehát most még csak a ministerelnök ur kormányprogrammjának kül­politikai részével röviden foglalkoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Az igen t. ministerelnök ur a külpolitikai kérdéseket röviden azzal intézte el, hogy miként a múltban, ugy a jövőben is politikai vezérelve a magyar orientáció lesz. T. Nemzetgyűlés ! En az orientálást ugy képzelem el, hogy az ember tájékozódik rajta kivül álló tényezőknél, -hatal­maknál és igyekszik azokat valamiképen a maga érdekkörébe bekapcsolni. Ép ezért én azt hiszem, igen furcsán néznének arra a külügyministerre az angol parlamentben, aki azt mondaná, hogy az én külpolitikám alapelve az angol orientáció. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Giesswein Sándor: Pedig annak van egy meglehetősen terjedelmes területe. Rassay Károly: Én nagyon jól tudom, hogy külpolitikai programmot olyan értelemben, amely lekösse • a nemzetet bizonyos irányban, ebben a pillanatban adni nem lehetséges. Nem is ezt kérem ón a miniszterelnök úrtól, hanem azt kérem, (Halljuk! a szélsöbaloldalon) hogy végre ezt a Nemzetgyűlést külpolitikai kérdé­sekben is méltóztassék ugy kezelni, mint a nemzet szuverenitásának képviselőjét. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) A t. ministerelnök ur kilátásba helyezte, hogy majd a külügyminister ur meg fogja ked­veltetni velünk a külügyi kérdéseket, hogy quasi

Next

/
Thumbnails
Contents