Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-177
À Nemzetgyűlés 177. ülése 1921 szelnünk kell arról is, hogy a kormánynak munkaalkalmak teremtése által kell igazán szociális politikát folytatnia. A pénzügyminister ur pénzügyi politikája — ő mondja, én elhiszem, mert nem értek hozzá — természetszerűleg maga után vonja egy egész csomó kereskedelmi és ipari exisztenciának romlását. Ha ez fájdalmas, ha ez szomorú jelenség, ennél csak az szomorúbb, hogy ezen exisztenciák tönkremenetelével együtt egyúttal száz és ezer munkaalkalom lehetősége is megszűnik. Erről a kormánynak valamiképen és valamely formában gondoskodnia kell. A ministerelnök ur kijelentette ugyan, hogy a munkásság érdekeit teljes egészében fel akarja karolni, amit a magam részéről örömmel üdvözlök, de nem Írhatom alá azt, amit a szociáldemokratapárttal kapcsolatosan mondott, hogy a szociáldemokratapártot, mint olyat, nem ismeri el. (Mozgás jobb- és balfelöl.) Balla Aladár: A cenzúra hozzájárulásával! Gr. Bethlen István ministerelnök: Nem mondtam ! Orbók Attila: Mint politikai pártot! Rassay Károly: Abban a pillanatban, amikor a ministerelnök ur azt mondja, hogy ez egy téves hir volt, és hogy ő ezt nem r mondta, e kérdésről tovább beszélni felesleges. Én azonban mindenesetre kérem a ministerelnök urat, hogy a szabadságjogok tág kezelésével, a sajtó-, gyülekezési és egyesülési jog megadásával és nem megakadályozásával tegye lehetővé, hogy maga a munkásság is szervezkedhessek és a maga politikai pártszervezetét kiépíthesse. (Mozgás. Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Kállay András: Azt nem, hanem kenyeret inkább ! Balla Aladár : Háború után ? Ez jó ! (Zaj !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Balla és Kállay képviselő urakat kérem, ne méltóztassanak egymással beszélgetéseket folytatni. Balla Aladár: Kitkán találkozunk! (Derültség.) Elnök : Kérem, ez csak a képviselő urak jóakaratát mutatja. (Derültség.) Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Nincs jogunk egyetlen társadalmi rétegtől sem megtagadni azt a jogot, hogy a maga érdekeinek védelmére politikai szervezetekbe is tömörüljön. Nem én mondom ezt, t. Nemzetgyűlés, ezt az igazságot, azt hiszem, még 1920-ban gróf Andrássy G-yula t. képviselőtársamnak a munkáskérdésről irt nagy cikkében olvastam. En épen azért kérem, hogy a ministerelnök ur ne ragaszkodjék ahhoz a kijelentéséhez, amelyet itt tett, hogy csak a fennálló jogszabályok változtatása nélkül hajlandó a gyülekezési és egyesülési jogofc tágabb értelemben kezelni. Nem szabadságjog az abban a pillanatban, amikor a kormánynak tetszésétől függ, hogy milyen mértékben gyakoroltatik. Méltóztassék azokat a háború alatt és a háború után következett események hatása alatt felállított rendeleti évi április hó 21-én, csütörtökön. 237 szabályokat megszüntetni, hiszen csak rendeleti szabályokról van szó és a kormány eddig oly könnyelműen kezeli a kivételes hatalmat, hogy azt hiszem, nem fog nagy fájdalmára szolgálni, ha ezeket a rendeleti szabályokat egyszerűen félreteszi. Erre módja van a kormánynak, hiszen sajnos, nemcsak legális eszközökkel, hanem illegális eszközökkel is, kémirodákkal, katonai és civil kémirodákkal lehet ellenőrizni, t. i. ma... Balla Aladár: Nemzetvédelem! Rassay Károly : ... minden megnyilvánulását a polgárságnak, tehát legalább az elvi kérdést, a jogrend szempontjából az elvet adják vissza a nemzetnek. Lehetetlennek látom azt, t. Nemzetgyűlés, amiről csak a napokban is meggyőződtem, hogy egy Budapest körül fekvő vidéki kisközség munkás sportegyletének alapszabályait nem láttamozzák. Hová kell, hogy ez vezessen; micsoda elkeseredés kell, hogy ennek nyomában fakadjon, amikor az a munkás sportegylet még azt is megtette, hogy ünnepélyeket és sportversenyt rendezett a MOVE javára! Többet már igazán nem tehet és ezzel, azt hiszem, igazán megszerezhette azt a jogot, hogy alapszabályait láttamozzák. Ami a miniszterelnök urnák a sajtóreformra vonatkozó kijelentéseit illeti, itt fel kell vetnem azt a kérdést, hogy tulajdonképen milyen értelemben, milyen terjedelemben kívánja a kormány a sajtójogot reformálni. En ugy tudom, hogy 1914-ben megalkottak egy meglehetősen krudélis sajtótörvényt. Nagyon helyesen tették. Ezt a sajtótörvényt azonban a gyakorlatban ki sem próbálták még, mert hiszen sajtócenzura volt és most csodálatosképen a cenzúra eltörlésének feltételéül mindig azt állítják oda, hogy a sajtótörvényt kell reformálni! (Derültség.) Talán mégis szabad volna egyszer, t. Nemzetgyűlés, a kormány részéről közelebbről meghallani, mi a kifogása e sajtótörvény ellen és milyen irányban óhajtja azt reformálni, mert én nagyon félek attól, hogy itt tulajdonképen nem a sajtótörvényt akarják reformálni, hanem a cenzúrát akarják törvénnyel intézményessé tenni. (Mozgás.) Magyarországon, t. Nemzetgyűlés, oly cenzúra dühöng, hogy még parlamenti beszédeket sem engednek közölni. Orbók Attila: A debreceni lapoknak nem szabad ! (Egy hang jobbfelöl : A ministerelnök programmbeszédét sem közölhetik.) Rassay Károly: A vidéki lapoknál, t. Nemzetgyűlés, egy-egy szűk látkörü kis tisztviselő odaül és cenzúrázza — nemcsak az ellenzéki képviselő beszédét, mert ezt talán a kötelességének érzi, — hanem még a ministerelnöknek és a kormányak nyilatkozatait is. (Mozgás jobb felöl.) T. Nemzetgyűlés! Meg kell emlitenem még azt, hogy a ministerelnök ur részletes programmjában sajnálattal nélkülöztem a katholikus autonómia kérdését, (ügy van!)
