Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-176

220 A Nemzetgyűlés, 176. ülése 1921. évi április hó 20-án, szerdán. losan történik meg. Én az egyik ilyen életfolytonossági hiányról, megszakításról akarok most itt a Nemzetgyűlés előtt szót emelni. Nevezetesen divatba jött, hogy minden nagy ünnepen a vasúti személyforgalmat egy-egy hétre, sőt hosszabb időre is szüneteltetik. Ez sokféle szempontból kifogás alá eshetik. Kifogás alá esik elsősorban állami és nemzetgazdasági szempontból is, mert hiszen ha szünetel a személyforgalom, akkor ez bénitólag hat a nemzetgazdasági életre és ha a nemzetgazdasági életet ilyen károsítások érik, ez természetesen közvetve kihat az államgazdaságra is, mert hiszen akkor teljes lehetetlenség lesz az adóügyi politikát folytatni, az adóforrásoknak bőségét biztosítani, ha nem gondoskodunk arról, hogy a nemzetgazdasági élet is zavartalan legyen, hogy itt az egyesek a saját maguk boldogulását keresve szabadon mozoghassanak az országban. T. Nemzetgyűlés ! Államigazgatási szempontbólis sok súlyos hátránya van ennek és pedig szert, mert amikor a személyforgalom szünetel, akkor rendeden a hatóságok munkája is kell hogy S2Üneteljen, nem tudnak a felekkel érintkezésbe jutni, nagyon gyakran megtörténik, hogy tárgyalásokat kénytelenek elhalasztani és tétlenségre vannak kárhoztatva. Egyébként is politikai népjóléti szempontból, a polgári boldogság szempontjából is, igen sok súlyos kifogás emelhető, és ez nagy hiba, mert ha a nép a maga boldogságát olyan területeken is érintve látja, ott sem látja biztosítva, ahol ha kellő gondossággal és előrelátással kezeltetnének ezek a kérdések, érinthetők nem volnának, akkor elkedvetlenednek, unalom következik be és ilyen kis dolgok által érintetvén az általános néphangulat, természetesen a nagyobb kérdéseket kedvezőtlenebb lelkiállapotban fogják megítélni. T. Nemzetgyűlés ! Szociális téren is nagyon kifogásolható ez a rendszer, amely a vasutakat épen a nagy ünnepek idején, az üdülés és nyugvás idején állit ja meg és ezzel lehetetlenné teszi azt, hogy azok, akik közben, a hétköznapokon dolgoztak, becsülettel kivették részüket a munkából, azt a kis vakációt kellőképen felhasználhassák a maguk üdülésére. Ez gazdasági téren is visszahat, mert hiszen a ki nem pihent erők nem tudnak olyan intenzivitással tovább dolgozni, mint ahogyan akkor tudnának dolgozni, ha az idegeiket is egy kissé kipihentették volna. Hátrányos ez gazdasági és minden egyéb téren, politikai és társadalmi téren is, azért, mert igen sok embernek a kezéből előbb veszi ki a szerszámot, igen sok embert a munkájának abbahagyására kényszerít az, hogy a vasút beszünteti a maga forgalmát, mert hiszen az emberek szeretnének még 2—3—4 napot tovább dolgozni, de minthogy joguk van a nyugváshoz, sokan ekkor látják csak viszont a szeretteiket, 4—5 nappal előbb hagyják abba a munkát azért, hogy hazamehessenek, és kénytelenek hazamenni, mert ha tovább dolgoznának, akkor egyáltalán lehetetlenné válnék a hazautazásuk. T. Nemzetgyűlési Én látom a nehézségeket, tudom az indokát annak, hogy ez a szünetelés miért következik be időnként. A kormány azzal indokolja — és mi mindannyian tudjuk — hogy ez a baj, ez a mizéria fenforog, hogy nincsen elég szene az államvasutaknak. Ez azonban szerintem nem lehet kellő alapos indok még akkor sem, ha a tényeknek megfelel az, hogy nincs elég szénkészletünk, mert akkor a kormánynak gondoskodnia kellene arról, hogy olyan széntartalékolási, olyan takarékoskodási rendszert vezessen be, amely a létező kontingens mellett is lehetővé teszi, hogy a vasutak az ünnepek alkalmával is közlekedhessenek. Ha egyébként nem tud szénről gondoskodni, akkor inkább előzetesen hagyhatná ki egy-egy napon a személyforgalmat és pedig, 3—4 hónap iktatódván közbe a nagy ünnepek között, ezt nagyon könnyen el lehetne érni ugy, hogy a forgalom és egyáltalán a polgárság, az ország meg sem érezné. Nem lehet azt a rendszert fentartani, amely ahelyett, hogy közben esetleg az előző hetekben szüntetne be egy-két járatot, egyszerűen a forgalmat összeszükiti és egyszerre egy végben, talán 10 napon keresztül szünetelteti a forgalmat. Ez veszedelmes azért is, mert hiszen ilyenkor megáll az országnak élete, ilyenkor nincsen postaforgalom, ilyenkor úgyszólván nincsen közhangulat, ilyenkor rémhírek keletkeznek az országban és az ilyen alkalmak, ez a lélektani állapot, hogy az emberek nem láthatnak tisztán, nem tudhatják, hogy mi történik a világban, vagy az országban, bizonyos felhívás a keringőre is és meg lehet érteni, hogy ilyen alkalommal azután a puccs-kisérletek is belejátszanak az ország sorsába. (Ugy van ! jobbfelől.) Ezért ilyen általános politikai, biztonsági szempontból is megengedhetetlen ez, mert az ország vérkeringését megállítja s azt valósággal szélhüdéses állapottá változtatja. T. Nemzetgyűlés ! A kormánynak az a kifogása, hogy nincsen elég szén, amint illetékes helyről hallom, nem jogos. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ugyanis egyik előterjesztésében közli, hogy igenis, elég szén áll rendelkezésre, van meglehetős mennyiségű porosz szén, amelyet a kormány igénybe vehet és amrlyet igénybe is kell vennie, esetleg némi áldozatok árán is, mert hiszen a forgalom magára nézve az államra, a kormányra nézve is bizonyos fokig ü"űet, azzal tehát, hogy a kormány a forgalmat megállítja, bizonyos üzlettől, bizonyos nyereségtől is elesik, amely nyereség pedig sokkal nagyobb, mint az a ráfizetés, amellyel a porosz szén beszerzése járna. Nem akarom hibáztatni a most kormányon lévő kereskedelemügyi minister urat, mert mikor ő hivatalát átvette, már annyira közel volt ehhez a kritikus húsvéti terminushoz, hogy nem tudta kivédem azt a mizériát, hogy a húsvéti ünnepek alatt ismét megálljanak a vonatok s ezért interpellációm nem is akar rekrimináció lenni, különösen nem a kereskedelmi kormány mai képviselőjével szemben, csupán biztosítékokat akarok kérni a jövőre vonatkozólag s el akarom érni azt, hogy*