Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-176
A Nemzetgyűlés 176. ütése 192 effélék a jövőben többé be ne következhessenek és a polgárság ilyen súlyos megpróbáltatáson ne legyen kénytelen többé keresztiilmenni, hogy hosszú időkön keresztül nélkülözze a forgalmat, ami az egyesekre nézve sokszor valóságos tragédiát is jelent, mert hiszen, hogy csak egy példát mondjak a sok közül, akárhányszor megtörténhetik, hogy vidékről fel kellene szállítani valakit, mondjuk, egy családapát ide Budapestre, sürgős operáció végett, s az az ember kénytelen meghalni csak azért, mert az állam a polgársággal szemben azokat a jóléti kötelességeket, amelyek mindenesetre terhelik, elmulasztja teljesíteni. Ezeket a korlátozásokat eddig is el lehetett volna kerülni azáltal, hogy a takarékosságot nem egyfolytában, hosszabb időre terjedőleg érvényesitik, hanem már előre bizonyos járatoknak beszüntetésével gondoskodnak arról, hogy később nagyobb bajok ne következhessenek be. T. Nemzetgyűlés ! Ki akarok térni ez alkalommal arra a nagyon fontos körülményre is, hogy nemcsak a személyforgalmi, de az áruforgalmi politika terén is igen sok hiány, mizéria van. Ezeket az érdekeltségek tapasztalatai és panaszai alapján a budapesti kereskedelmi és iparkamara összefoglalta s a vonatkozó adatok a kereskedelemügyi minister ur előtt fekszenek, amiért azokra részletesebben nem is akarok kiterjeszkedni. Mégis érintenem kell ezt a kérdést is azért, hogy alkalmat adjak a minister urnák arra, hogy az áruforgalom terén, ahol a bürokratizmus és más egyéb mizériák rendkívül károkat okoznak, s amely téren visszaélések is fordulnak elő, az érdekeltséget és az országot is megnyugtathassa. Célom és szándékom tisztán az, hogy biztosítást és biztatást kapjunk a jövőre vonatkozólag, hogy különösen forgalmi téren meglegyen a biztonság érzete, s az érdekeltségek tudhassák, s az ország és a polgárság is meg legyen győződve arról, hogy meglepetéseknek nem lesz kitéve, tehát, hogy mindenki előre beoszthassa a maga idejét, előre előkészithesse szállitásait, mert ez mindenesetre a biztonság érzetét kelti fel, s mert egyedül ez adhatja meg a boldogulás lehetőségét az anyagiak terén is. Azt hiszem, hogy a t. minister ur e tekintetben megnyugtató választ ad, nagy szolgálatot tesz a közérdeknek. Interpellációm a következő (olvassa) : »1. Hajlandó-e a magy. kir. kereskedelemügyi minister ur végre megszüntetni azt a személyszállítási rendszert, hogy nagy ünnepek alkalmával a vasúti személyforgalmat egyfolytában több napon át szüneteltetik ? 2. Biztosithatja-e az országot arról, hogy helyes széntartalékolással, feltéve, hogy a mai széntermelés nivója megmarad, ily forgalom-korlátozások többé elő nem fordulnak ? 3. Hajlandó-e véget vetni annak a rendszernek, hogy a Máv. az áruforgalmi korlátozásokat is meglepetésszerűen vezeti be időnkint, anélkül hogy arról az érdekeltségek már eleve is, sőt legalább egyidejűleg kellő módon értesülhetnének ? I. évi április hó 20-án y szerdán. 221 4. Hajlandó-e a Máv. bürokratizmusát olykép javítani, hogy az a forgalomnak bénitója ne legyen s általában hajlandó-e arról gondoskodni, hogy az áruszállítás is minden irányban, minden árura nézve a kocsipark helyes és gazdaságos kihasználásával a szállítási engedélyek megszerzésének könnyítésével, a vasúti munkaidő helyes szabályozásával, gondos raktárkezeléssel, helyes és igazságos jogpolitikával, általában megfelelő igazgatási rendszer bevezetésével, mint amilyen annak decentralizálása, megkönnyittessék, s mindazok a visszásságok orvosoltassanak, melyek a budapesti kereskedelmi és iparkamarának 1806/921. számú előterjesztésében említtetnek?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ugyanazokkal a kérdésekkel, amelyekre igen t. képviselőtársam interpellációjában kiterjeszkedett, tegnap a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága igen behatóan és hoszszasan foglalkozott. Ott is felhozattak mindazok a panaszok, amelyeket a t. képviselő ur interpellációjának indokolása során most emiitett és én azokra választ is adtam, s a pénzügyi bizottság felvilágosításaimat megnyugvással tudomásul vette. Ha a képviselő ur a pénzügyi bizottság ülésén jelen lehetett volna, valószínűnek tartom, hogy ebben a kérdésben engem ma meg sem interpellál. Kötetelességem azonban itt a Nemzetgyűlés plénuma előtt is röviden megismételni azokat, amiket tegnap a pénzügyi bizottságban már elmondottam. \ (Ralijuk ! Halljuk !) Sajnálom, hogy a képviselő ur interpellációja indokolásának elején nem lehettem jelen és igy azokra, amiket elmondott, nem reflektálhatok. Csupán az interpellációban foglalt kérdésekre fogok tehát válaszolni. Ami azt illeti, hogy igyekezzem arra, hogy a jövőben a forgalmi korlátozások, aminők karácsonykor és húsvétkor is voltak, — mert, mint méltóztatnak tudni, a húsvétihoz hasonló korlátozásokat már karácsonykor is kénytelenek voltunk életbeléptetni — többé elő ne forduljanak, erre vonatkozólag ki kell jelentenem, hogy senki nálam jobban nem sajnálta, hogy ilyen korlátozásokkal kellett élnünk, s mondhatom, csak a végső szükség birt arra, hogy ezeket elrendeljem, mert különben lehetetlen lett volna a forgalmat nemcsak az ünnepek alatt, hanem esetleg az ünnepek után is fentartani, tekintettel arra, hogy az államvasutak szénkészlete oly csekély volt, hogy ha nem rendeltem volna is el a forgalmi korlátozást, magától megállott volna a vonat, mert nem volt szene. Méltóztatnak tudomással birni arról, hogy az ilyen ünnepek alkalmával a bányákban is mindig lényegesen csökken a széntermelés, ha tehát az ünnepekre nem korlátoztuk volna a forgalmat, akkor az ünnepeket követő időben nem lehetett volna a vasúti közlekedést továbbra is fentartani, ami még sokkal súlyosabb baj lett volna az országra nézve, mintha az ünnepek alatt szünetel a
