Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-176

A Nemzetgyűlés 176. ülése 1921 vetkezik, ki kell kapcsolnunk ezt a kérdést, ha el akarjuk kerülni a legnagyobb veszedelmet, a polgárháborút. Mert ha kis ok elégséges arra, hogy kigyúljon a polgárháború tüze, annál inkább olyan nagy ok, mint amilyen a trónbetöltés kérdése s főleg olyan nemzet kebelében, amelynek örök nemzeti átka a pártoskodás és meghasonlás. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Amikor néhány nap előtt elnapolták a Nemzetgyűlést és láttam a két párt kivonulását innen az ülésteremből, s láttam, hogy itt is ott is szikráznak a szemek, ökölbe szorulnak a kezek s az egyik oldalon harci jelzőként az »Éljen a király!«, a másik oldalon az »Éljen a nemzet!« kiáltás hangzott fel, lelkem megdidergett attól a gondolattól, hogy ime, itt van a polgárháború preludiuma. (Ellenmondásolc.) Már pedig az Isten óvja meg ettől hazánkat! (Zaj és közbeszólások a Ház minden oldalán. Elnök csenget). Rupert Rezső: A nemzet tisztában van a kérdéssel. (Zaj.) Balla Aladár: Mi van a proklamációban? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! így nem lehet figyelemmel kisórni a tárgyalás menetét. (Halljuk! Halljuk !) Griger Miklós: Teljesen osztozom tehát a ministerelnök ur álláspontjában, hogy a királykérdés személyi részére vonatkozó legtiszteletreméltóbb elvi álláspontnak és a legerősebb meggyőződésnek is bizonyos időre meg kell alkudnia az adott helyzettel és az ország nagy válságának, sőt katasztrófájának elkerülése végett ennek a kérdésnek elintézését el kell odázni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a királykérdés ama problémáit, amelyek a királyi hatalom gyakorlására vonatkoznak, már most meg ne oldjuk (Felkiáltások jobbfelöl : Megvan oldva!) és e tekintetben találok én hézagot a kormányelnök ur expozéjában. Ha végiglapozzuk a történelmet, ugy találjuk, hogy nem nagyon gyakori az olyan fejedelem, aki megérti, hogy a törvény feltétlen tiszteletéből fakad ereje. Hiába, emberek vagyunk és a fejedelem is ember. A szuverenitás tudata, érzete könnyen megzavarja a gyarló emberi elme egyensúlyát. A szuverenitás birtokosa mindent megengedettnek tart és teljhatalomra törekszik. Tapasztaltuk ezt a közelmúltban, még az u. n. legalkotmányosabb uralkodó uralkodásának ideje alatt is, mikor pl. katonasággal verette szét az országgyűlést, amely törvénytelen intézkedéssel szemben annak idején Rakovszky István t. képviselőtársunk a férfias magatartás megható példáját adta. Balla Aladár : Ugy van ! Fabricius idején ! Griger Miklós: Tanulnunk kell tehát a múltból. Mielőtt uj trónt épitenénk, le kell raknunk az uj magyar alkotmány alapjait, fundamentumát s fel kell építenünk az uj magyar állam templomát, mielőtt feltennők rá a keresz'.. évi április hó 20-án, szerdán. 215 tet. Az Ausztriával való közösségre berendezkedett dualisztikus alkotmáoy helyett uj alkotmányt kell kodifikálnunk, (Helyeslés jobbfelől.) uj alkotmányt, amely gyökerét a történelmi talajba, a nemzeti tradíciókba ereszti le, lombozata azonban a modern kor levegőjében él, koronája padig a nemzeti szuverenitást hirdeti. Törvényt kell alkotnunk, amely szabályozza a nemzet és a nemzeti király közötti jogviszonyt, amely körülbástyázza a nemzet szabadságjogait és megvédi a király esetleges szeszélyei ellen. Nevezetesen a korlátlan felségjogokat revidiálnunk kell, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) mert épen ezek révén intézték a múltban a nemzet érdekei és jogai ellen a legsúlyosabb támadásokat. Ne mondja senki, hogy a felségjogokat változtatni vagy módosítani nem lehet. A magyar király és a nemzet közötti jogviszonyt törvények szabályozzák, de ezen törvények nem zárják ki a tökéletesítés lehetőségét és nem fosztják meg a nemzetet attól a jogától, hogy időnkint uj törvényeket alkothasson, gyakran eltérőket a régiektől. Számos példát lehetne arra vonatkozélag felhozni, hogy mind a királynak, mind a nemzetnek jogai időnkint revideáltattak. így pl. az ország legfőbb hivatalának, a nádorispánságnak betöltésénél valamikor a királynak sokkal nagyobb hatalma volt, mint később, viszont a nemzetnek szabad királyválasztó joga később korlátoztatott» Nincs tehát alkotmányunk szerint kizárva az a lehetőség, hogy a fejedelem valamely joga módosittassék, vagy akár el is töröltessék. Azért éljünk e lehetőséggel és iktassuk törvénybe az alkotmánybiztositékokat. (Helyeslés jobbfelöl.) Mondjuk ki, hogy a király csak alkotmányosan uralkodhatik, de ennek garanciátis köteles adnia, (Zaj.) hogy elveszíti jogát az uralkodásra, ha nem választat törvényes határidő alatt országgyűlést, ha nem ennek a többségéből nevez ki kormányt, ha nem lakik állandóan az ország területén, ha az országgyűlés engedélye nélkül idegen koronát, más országok koronáját elfogadja, s ha nem tudja a nemzet nyelvét. Mondjuk ki a törvényben, hogy a hadüzenet és a békekötés joga egyedül az országgyűlést illeti, hogy a király tartozik megtartani és megtartatni a törvényeket, s épen ezért nem áll fölötte a törvényeknek, hanem minden törvény reá is alkalmazható. Rubinek István: Mindez benne van a hitlevélben ! Griger Miklós : Igen t. Nemzetgyűlés ! Ne féltsük a királyi felségjogok korlátozásától a királyi hatalmat és tekintélyt. A nemzetek joga a királyok erejének alapköve. A királyi hatalom sokkal nagyobb, ha kielégíti a nemzetet, mintha korlátlan jogokért küzd és elidegeniti a lelkeket. Az angol nemzet csak királyával együtt érzi magát nemzetnek s ez érzés