Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-176

216 A Nemzetgyűlés 176. ülése 1921. évi április hó 20-án, szerdán. öntudatra hozásában épen annak a forradalomnak volt főrésze, amely a királyi hatalmat látszólag megtörte, voltaképen pedig felemelte, midőn annak alapját a nemzet szabadságával egy alapra helyezte. De befejezem. A ministerelnok ur expozéjának többi részére vonatkozólag csak két megjegyzésem van. Köszönettel veszem tudomásul ama kijelentését, hogy a földbirtokreform becsületes végrehajtásárt kezességet vállal, azonban figyelmeztetem, hogy ez Ígéretnek beváltása nem lesz k%inyü feladat. ítendkivül sok akadályba ütközik ez, de ezen akadályokkal szemben mutasson a kormányelnök ur erőt és ha kell, drákói kezet. A nemzetnek eminens érdeke, hogy a földmives szegénység körében a szociális békét megteremtsük. A nuncius a mohácsi vész előtt azt irta a pápának, hogy a jobbágyság elkeseredése veszedelmet jelent, mert ha a szultán pártfogásába veszi, könnyen megeshetik, hogy hozzá fog csatlakozni. És ebben igaza volt, amint hogy a török elleni védekezést gyengítette az a körülmény, hogy a jobbágyságnak nem volt olyan érdeke, mely az államhoz fűzze, nem volt vagyona, amit féltsen. Ugyanez a helyzet most is a bolseviki veszedelemmel szemben, melynek útját és diadalát nemcsak a király kérdésben való meghasonlás, hanem a szociális atmoszféra feszültsége s a termelés ősforrásától, a földtől elzárt százezrek elkeseredettsége is erősiti. Második megjegyzésem a választói jogra vonatkozik. Ugy látom, hogy az igen tisztelt ministerelnok ur a jelenleg érvényben lévő, általános, titkos, a férfiakra és nőkre is kiterjedő, községenkénti választójogot az állam érdekeire veszélyesnek tartja. A szentírás azt mondja: gyümölcséről ismeritek meg a fát. Az érvényben lévő választói jognak gyümölcse ez a Nemzetgyűlés. Hát kérdem : olyan veszélyes és olyan radikális-e ez a testület, amely még a kabinetnek azt a demokratikus szempontból — mondjuk — szépséghibáját is eltűri, hogy a kabinetben három gróf is van ? Olyan szélsőséges és olyan radikális-e az a testület, mely a pénzügy minister javaslatait egymásután megszavazza? A szélsőséges és radikális elemek jogokat szoktak követelni, de kötelességeket, terheket vállalni nem igen szoktak. Már pedig ez a Nemzetgyűlés vállalja ezeket a terheket abban a tudatban, hogy szakember vezeti a pénzügyi politikát, aki ismeri a helyzetet és akiben a Nemzetgyűlésnek kötelessége megbízni. Nem tudom, hogy milyen választójogot kontemplál az igen t. ministerelnok ur, azonban figyelmeztetem Lloyd Greorgenak következő mondására: »A népek csatája után a népek uralmának kell következnie, ha nem akarjuk, hogy a népek forradalma következzék.« (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Yégül még egy szavam volna Bernolák Nándor minister úrhoz. Mint gyermekkori barátomat és iskolatársamat üdvözlöm őt a ministeri székben, ministerségében pedig köszöntöm a keresztény demokráciának és^amaz elvnek diadalát : utat a tehetségnek ! (Éljenzés.) Bernolák olyan értéket és olyan szociális érzést képvisel a kabinetben, hogy az ő kedvóért én is elnézem a kabinetnek előbb emiitett szépséghibáját. (Derültség a középen.) Egyebekben a kormánnyal szemben, hiven pártom határozatához, r pártom álláspontjával azonosítom magamat. (Elénk helyeslés és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik. Felkiáltások : Szünetet kérünk !) Elnök : Beniczky Ödön képviselő ur a házszabályok 188. §-a értelmében szót kér. A szó a képviselő urat megilleti. Beniczky Ödön: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 188. §-a értelmében mentelmi jogom sérelmét kívánom bejelenteni. (Halljuk! Halljuk !) Jóakaratú félreértéseknek előzetes kizárása céljából ki kell jelentenem, hogy azért vártam a mostani pillanatig ezzel a bejelentéssel, mert a Nemzetgyűlés több napon keresztül az úgynevezett királykérdésben folytatott vitát és ebbe az én személyes ügyemet nem akartam belekapcsolni, a tegnapi napon pedig nem akartam megzavarni a kormány bemutatkozását. Ezért maradt bejelentésem a mai napra. Húsvétvasárnap este, illetőleg a kora délutáni órákban arról értesültem, hogy őfelsége, a király . . . (Felkiáltások jobbfélol és a szélsöbalóldalon : Volt király ! Felkiáltások a baloldalon és a középen : Király I) Meskó Zoltán: Köztársasági párti voltál, Tangier ! Beniczky Ödön: ...hogy őfelsége, Magyarország apostoli királya Budapesten járt, Budapestről eltávozott és valószínűleg az éjszaka folyamán át fogja lépni a határt. Elhatároztam, értesülve arról, hogy a kormányzó őfőméltósága csak a határig gondoskodott kíséretéről, — a továbbiakra nem volt gondja, ellenben kiment a lóversenyre... — (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Rendre ! Rendre ! Menjünk ki! Éljen Horthy ! Éjen a kormányzó!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Felkiáltások jobbfelöl: Nem hallgatjuk! Rendre!) így nem lehet a rendet fentartani, ha nem engedik az elnököt szóhoz jutni. A képviselő urat ezért a kijelentéséért rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon.)^ Beniczky Ödön: Elhatároztam, hogy minden körülmények között igyekezni fogok őfelségét utóiérni ós rajta lenni, hogy ausztriai utján elkísérhessem. (Egy hang a jobboldalon : Szerenesés utat!) Hogy ez aggodalmam indokolt volt, azt ugyebár a brucki események utólag igazolták. Elutazásom előtt alkalmam volt az uralkodó családjának egyik tagjával érintkezésbe