Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-176
214 A Nemzet gyűlés. 176. 'ülése 1921 évi április hó 20-án, szerdán hogy tisztelget nála. Már pedig, ha IV. Károly Apponyi Albert grófnak királya, akkor Kováts J. István t. képviselőtársamnak is királya. (Felkiáltások jobbfelöl: Gyenge érvelés! Nagy derültség.) Rassay Károly: Elviseli azt is. (Derültség és zaj.) Griger Miklós : Április 6-án az összes lapokban egy intervju jelent meg, amelyet a kormányzó ur őfőméltósága adott le. (Egy hang jobb felöl: Nagyon nehéz kimondani! Zaj.) Nem szoktam meg a nagy címeket, ez csak azért történt : nem kell félreérteni. A New York Universal Times budapesti tudósitójának a következő intervjut adta le, amely sehol megcáfolva nem volt (olvassa): »Nem volt könnyű dolog megmondani királyunknak, Szent István szent koronája viselőjének, hogy hagyja el saját országának földjét.« Mit lehet ebből a nyilatkozatból következtetni? Azt lehet következtetni, hogy a kormányzó is legitimista, (ügy van! balfelöl.) Rassay Károly: Elég hiba, hogy erről vitázni lehet itt! Griger Miklós: Olyan káosz borítja a királykérdést, hogy nincs ember, aki képes legyen ebben a kérdésben eligazodni. (Zaj.) A legkiválóbb közjogászaink, akiknek pedig kötelességük volna . . . Berki Gyula : A ministerelnök felelős a nyilatkozatért. Griger Miklós : . . . a szövétneket meggyújtani a közjogi kérdések helyes diagnózisához, a legellentótesebb álláspontot foglalják el. (Zaj a jobboldalon.) Balla Aladár: Ez a propaganda! Griger Miklós : Az egyik pl. azt hangoztatja, hogy a királyi szék üres, (ügy van! jobbfélöl) hogy a királyi hatalom visszaszállt a nemzetre, illetőleg szuverén jogkörének ez a Nemzetgyűlés a birtokába jutott. A másik pedig amellett kardoskodik, hogy IY. Károly Magyarországnak jelenleg is törvényesen megkoronázott királya, (ügy van! balfelöl,) ő a rex legitiumus s épen azért sem szabad királyválasztásról, sem a trónnak örökösödés utján való betöltéséről szó sem lehet addig, amig a törvényesen megkoronázott király törvény szerint, vagyis az Országgyűlés hozzájárulásával trónjáról határozottan le nem mond. (Mozgás jobbfélöl.) Ha a jogtudomány hivatásos és tekintélyes képviselői ennyire ellentétes véleményen vannak, csoda-e az, ha a laikusok ingadoznak, legalább azok, akiknek magasabb szempontok iránt is van érzékük s könnyű szerrel nem akarják megdönteni a szent korona tanát, tudva azt, hogy ha az egyszer megdőlt, azt soha többé helyreállítani nem lehet. Nyéki József: A magyar népet is meg kell kérdezni ! (Zaj a jobboldalon.) A magyar nép sem akarja ! Griger Miklós: Csoda-e, ha a magamfajtáju ember is küzködik a lelkiismeretével, mert én bevallom, hogy küzködöm és gyötrődöm. A Habsburg-ház négyszázéves uralmának (Egy hang jobbfelöl: Átkos uralom!) és a ritkánszünetelő bécsi önkény uralomnak hatása alatt a szabad királyválasztókhoz húzódom ; a szent korona tana pedig, amelyet nem egy professzor talált ki, (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) nem egy professzor teremtett meg, hanem amely a nemzetnek a lelkéből fakadt, a törvényesen megkoronázott király személyéhez való ragaszkodást kelti fel bennem. (Zaj.) S ón nem restellem ezen ingadozásomat, mert meggyőződésem, hogy szavazatomért, amelyet majd annak idején, ha kell, le fogok adni, a nemzetnek vagy áldása vagy átka fog kisérni. (Igaz! ügy van!) Rassay Károly: Azt akarják, hogy ne is legyen alkalmad szavazni! Griger Miklós: Nem szégyenlem azért sem ingadozásomat, mert szent meggyőződésem, hogy a leglelkesebb királyválasztót is zavarba lehet hozni nemcsak az 1867 : III. tc.-re való hivatkozással, amely világosan kimondja, hogy (olvassa): »Minden ezentúl bekövetkezhető trónlemondás Maggyrország külön értesitése mellett es alkotmányos hozzájárulásával történjék«, hanem az 1848-iki országgyűlés egyhangúlag hozott tiltakozó záradékának idézésével is, amelyet maga Kossuth Lajos is felhasznált a pénzjegy körben Angolországban és amely igy hangzik (olvassa) : »Miután a nemzet előleges hozzájárulása nélkül a fejedelem életében más senki magának királyjogokat nem tulajdonithat és miután a királyi szék birtokához kötött kötelességekről lemondáshoz a nemzet előlages megegyezése múlhatatlanul szükséges, az országgyűlés, mint Magyarország és a hozzákapcsolt részek ós országok törvényes orgánuma, ezennel kinyilatkoztatja, hogy az országgyűlés hire, tudta és megegyezése nélkül a magyar királyi szék birtokával senki egyoldalúlag nem rendelkezhetik.« Nyéki József: Most is meg kell kérdezni a nemzetet ! (Zaj.) Griger Miklós : Ha most is volna egy Deák Fereneünk, ha a maradék hazának most is volna olyan bölcse,... Sándor Pál: Yan sok! Griger Miklós : ... akinek az útmutatását vakon követhetnők abban a tudatban, hogy őt követve nem kerülünk útvesztőbe, akkor könnyű lenne a helyzetünk, mert kezünkben lenne Ariadne fonala. De engedelmet kérek, ily tekintélyt nem találok itt sem, még kevésbé a szabad király választók között. Karafiáth Jenő: Ott sok a Deák Ferenc! (Derültség és zaj.) Griger Miklós: Ilyennek hiányában várnunk kell türelemmel addig, mig a nemzetnek kollektív ösztöne, hogy ugy mondjam, politikai lelke megtalálja és megszabja azt az irányt, amelyen haladnunk kell. Amíg ez be nem kö-