Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

SA Nemzetgyűlés 166. illése 1921 . évi március hó 16-án, szerdán. 16 hogy minden adót legalább oly magasra kell emelnünk, amint a szomszédoké. Bernáth Béla: De minket kiraboltak! Hegedüs Loránt pénzügyminister : Aki megnézi az indokolásomat, látni fogja, hogy ott az adatok fel vannak sorolva. Az entente-tal szemben védhetetlen lesz az álláspontom, ha sokat beszélünk róla. Épen ezért mindenkit, aki a bortermelés éxdekeit tekinti, arra kérek, hogy lehetőleg csendesen végezzünk a javaslattal, mert mindkét ellenvetéssel szemben nyugodtan állom a támadásokao. Gaal Gaszton t. barátom, aki Bayardja a magyar agrárképviseletnek, maga elismerte, hogy ez a megoldás, amelybe belementem, helyes. Belementem abba, hogy minden bortermelő gazda három hektolitert saját használatára a régi tétel mellett visszatarthat magának. Másodszor belementem abba, hogyha elemi csapás éri a gazdát, leirom az egészet. Végül belementem abba, hogyha a borárak csökkennek, az adót is csökkenteni fogom. Tovább nem mehetek. Különösen nem mehetek abba bele, hogy ezt a kis adót, amely nem hoz többet 58 millió koronánál, különböző borvidékek szerint megosszam. Ez lehetetlen. Ha elkezdünk a homoki borok és a tokaj vidéki borok között különbséget tenni, akkor először Bernáth Béla t. barátommal sohasem fogunk megegyezni, másodszor olyan szekatúrának tennők ki a gazdaközönséget, amelyet lehetetlen vállalni. Méltóztassék meggondolni, ha minden hordónál meg kell nézni, hogy milyen az a bor, ha a finánc mindig ott van és még azt is kontrolálja, vájjon valódi-e az a bor vagy sem, ennek nem lehet a gazdákat kitenni. Gyermekkoromban olvastam egy kocsmacégért, — még ma is jól emlékszem reá — ahol az volt felírva : Móri bor 10 krajcár, jó móri bor 15 krajcár, valódi móri bor 30 krajcár. (Elénk derültség.) Ugyanez a tréfás megkülönböztetés volna az eredménye annak, ha ebbe belemennék. Tudom, hogy igen nagy felelősséget viselek, de ismétlem, semmit sem terhelek meg kevésbé mint a bort, de a bornak is viselnie kell a terheket. (Elénk helyeslés balfelől.) Bernáth Béla: Szót kérek! Elnök : Vissza akarja vonni indítványát a képviselő ur ? Bernáth Béla: Nem akarom visszavonni. Elnök : Akkor nincs joga a képviselő urnák másodszor beszélni. A részleteknél felszólalhat a képviselő ur. Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki nem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként akarom feltenni, hogy fel fogom tenni a kérdést, vájjon méltóztatnak-e elfogadni a törvényjavaslatot szemben Bernáth Béla képviselő urnák azzal az indítványával, hogy ez a törvényjavaslat vétessék le a napirendről. Ha elméltóztatnak fogadni a törvényjavaslatot, akkor elesik Bernáth képviselő ur elleninditványa. Ha nem méltóztatnak elfogadni a törvényjavaslatot, I akkor Bernáth képviselő ur indítványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e elfogadni a bortermelési adóról szóló 1918 :

1. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot, szemben Bernáth Béla képviselő ur elleninditványával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A többség elfogadta, így tehát Bernáth Béla képviselő ur elleninditványa elesett. Következik a részletes tárgyalás, elsősorban a cím. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. § t). Kerekes Mihály ) Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! Az 1. §-hoz módosítást kívánok benyújtani. A bor adó 14 koronáról 84 koronára emeltetik. Az államháztartás szegény volta megköveteli ezt, meg is kell adni. Azonban igazságtalanságnak, méltánytalanságnak tartanám azt, hogy a termelő a saját háztartásában, vagy a munkásai részéről elfogyasztott bor után adózzék. Anélkül tehát, hogy mélyebben belemennék a kérdés taglalásába, megteszem a javaslatomat, amely igy szól : »1. § második bekezdésének ajánlom : Nem esik a bortermelési adó fogalma alá az a bor mennyiség, amelyet a termelő saját háztartásában, vagy szőlőmunkásai a munkáltatás alkalmával fogyasztanak el. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Nem lehet elfogadni ! Henzer István : Ki állapítja ezt meg ? Kerekes Mihály : A termelő állapítja meg. (Derültség. Zaj.) Héjj Imre jegyző: Bozsik Pál! Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! Az 1. § szerint a 84 korona bortermelési adóból 12 korona községi célokra fordittatik. Az első bekezdés rendelkezése szerint ebből a 12 koronából 8 korona esik beszedési és kezelési költség fejében a kezeléssel megbízott község háztartására, 4 korona pedig más községek javára fordittatik. Vagyok bátor tisztelettel indítványozni, hogy az 1. § első bekezdésének negyedik sorában 8 korona helyett 9 korona vétessék be, a következő sorban pedig 4 korona helyett 3 korona. Indítványomnak lényege tehát az, hogy a kezeléssel megbízott községnek ebből a 12 koronából 9 korona jusson, más községek javára pedig 3 korona essék. Elnök : A pénzügyminiszter ur kíván szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Bozsik t. képviselő ur indítványát elfogadom, ellenben nem vagyok abban a helyzetben, hogy Kerekes Mihály t. barátom indítványához hozzájáruljak, mert ennek elfogadásával az egész törvény ismét hatályon kivül helyeztetnék»