Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-176

212 A Nemzetgyűlés 176. ülése 1921. évi április hó 20-án, szerdán. tó] — nem hallgatom el azokat sem, amelyek az uralkodóház javára, vagy mentségére Írandók és nem rovom fel nekik bűnül azt, amit nekik bűnül felróni nem lehet. Pl. Ferencz József ama elhatározásában, hogy a magyar alkotmány alapjaira visszatért, az 1859-iki és 1866-iki katonai vereségek okozta kényszerhelyzeten kivül bizonyos magylelküséget is látok, . . . (Mozgás a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Kerekes Mihály: Nagyszerű! Griger Miklós : . . . mert akkor ő volt az eresebb, mert akkor a nemzet birtokán kivül volt és akkor neki hatalmában — nem mondom, hogy jogában — de hatalmában állott a megegyezés feltételeit megszabni. (EllenmondásoJc a szélsőbaloldalon.) S kétségtelen, bogy a kiegyezés főfontosságu jogokat és súlyos hatalmi eszközöket bocsátott a nemzet rendelkezésére és olyan mértékben tette sorsának urává, amilyenben századok óta nem volt az. (ügy van ! balfelől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Csak az volt a baj, hogy a magyar nemzet politikusai nem használták ki a kiegyezés nyújtotta eszközöket a magyar nemzeti jogok és érdekek érvényesítésére és biztosítására minden vonalon, sőt ellenkezőleg, (Ugy van ! ügy van ! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) akárhányszor valóságos versenyfutást rendeztek Bécsbe, . . . (ügy van ! Ugy van ! a jobb- és a szélsőbaloldalon.) B. Szterényi József: Ebben sok igazság van ! Griger Miklós: ... bogy leszállított áron áruba boscássák a nemzet jogait. (Igaz ! Ugy van ! jobb felől.) Csak példákra hivatkozom, mert hiszen nem mehetek végig az egész történelmen. Amilyen elitélőleg nyilatkoztam IV. Károlyról azért, mert koronáztatása estéjén itthagyta az országot, . . . B. Szterényi József: A kormány volt felelős, nem a király ! Griger Miklós:... ugy viszont kijelentem, hogy nem hibáztatom azért, mert a forradalom alatt — hiszen már az is forradalmas idő volt, mikor ő innen elment — az orosz cár példáját látva maga előtt, gyermekeivel együtt külföldre menekült. (Mozgás a középen.) Mert igen helyesen jegyzi meg Lingauer Albin t. képviselőtársam egy cikkében, hogy csak minden tizedik ember örül annak, ha lefogják és minden huszadik örül annak, ha, íóbelövik. (Derültség. )~Ën azt hiszem, hogy minden századik sem örül ennek. (Zaj. Derültség a szélsőbaloldalon.) Én két jó tulajdonságomról teszek vallomást. Azt tudom, hogy nem vagyok büszke, legalább lefelé nem — felfelé egy kicsit igen — (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és azt is tudom, hogy nem vagyok gyáva. Bebizonyítottam a kommunizmus alatt. Azonban a forradalom első napján, én, a nagy hős, nem töltöttem otthon az éjszakát, hanem a szomszédnál aludtam. Miért ? Hazajöttek részeg katonák s a bajonettet magasba emelve fenyegtőztek, hogy »ma éjszaka végzünk ezzel a népbolonditó pappal«. (Mozgás.) En a vértanúságot igen tiszteletreméltó dolognak tartom, de erőnek erejével nem pályázom rá (Derültség a középen.) s azért nem veszem mástól se rossz néven, meg a királytól sem, ha ő nem akart mindenáron vértanú 1er ni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Mert gondoljunk arra, hogy feltételezhető vo]t-e az, hogy azok, akik Tisza István megöletését elhatározták, megállottak volna-e, meghajoltak volna-e a király sé thetetlensége előtt. (Mozgás.) Azután, ami uralkodását illeti, minden fogyatkozásai mellett igen tiszteletreméltó vonásokat találok benne, igy pl. el kell ismernem, hogy a választójogi kérdésben demokratikusabb felfogást vallott az akkori Országgyűlés többségénél, valamint azt is, hogy uralkodása első percétől kezdve opportune és inopportune szüntelenül azon dolgozott, hogy véget vessen a borzalmas vérontásnak. (Igaz! Ugy van! a középen és balfelől.) B. Szterényi József: Van bőven más is! Balla Aladár: Hogy pacifista volt, ez szép volt tőle! (Élénk derültség.) Griger Miklós: Ezekben kívántam a történelmi reminiszcenciára reflektálni, amelyet Herrmann Miksa t. képviselőtársam elmondott. T. Nemzetgyűlés ! Most, mikor a nemzet életútja forduló ponthoz ért, mikor jövendő irányát illetőleg különböző utak közt választhat, amelyeken haladva, a siker vagy balsiker esélyeit előre senki nem tudhatja, nem kívánom az útmutató szerepét játszani, csak azt szeretném, ha a magyar nemzet lelkiismeretvizsgálatot tartana, vagy amint a ministerelnök ur mondotta, megismerné önmagát, hogy a múlt tanulságait nemcsak a sziv gerjedelmével, hanem józan fővel és számító éleslátással mérlegelés tárgyává tenné és a nemzet létérdekének alapos és csak igen alapos mérlegelése után cselekednék. Zuerst wägen, dann wagen, amint Moltke megmondottta : először megfontolni s azután cselekedni. Mert most nincs helye a királykérdés megoldásának, különösen a királykérdés személyi része megoldásának és ebben teljesen osztozom a ministerelnök ur felfogásában. Miért? Nemcsak azért, mert a békét még nem ratifikálták, hanem azért, mert az ország nem dönthet szabadon és függetlenül nemzeti szuverenitásához és állami függetlenségéhez méltóan ebben a nagy és döntő jelentőségű kérdésben, amikor tömlöctartó nagy- és kisuraink szabad akaratunkat béklyóba verték az önrendelkezési jog nagyobb dicsőségére. Mert kérdem, hogy választhatnak-e a szabad királyválasztók szabadon királyt? Hát szabad királyválasztás-e az, amikor pl. a nagy és kis entente azt mondja: Ti magyarok szabadon választhattok királyt, még Böhm Vilmos is az lehet, a kiváló hadvezér, csak Habsburg ne legyen, esetleg olyan sem, akinek nemzeti érzületéről az egész magyar nemzeti közvélemény meg van győződve és aki, ha családi vonatkozások nélkül és teljesen izolálva a Habsburg-örökségtől, élére kerülne a magyar állam-