Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

14 A Nemzetgyűlés 166. ülése 1921, Kérem módosításom elfogadását. Hegedüs Loránt pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az igazságügy minister ur t. barátom ugy találja, hogy helyes a t. barátom indítványa, ennélfogva ahhoz én is hozzájárulok. Csak azt akarom még megjegyezni, hogy büntetésekkel nem sokra megyünk és ezért én ismertető füzeteket kívánok szétosztatni, hogy a büntetések ezáltal is csökkentsük. (Helyeslés jobbfelől.) Egyébként a módosítást elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy szembeállítom a 3. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében Nagy János képviselő urnák módosított 3. §-ával. Ha a 3. § az eredeti szövegezésében fogadtatik el, akkor elesik a képviselő ur elleninditványa ; ha pedig nem, akkor a képviselő ur ellenindítványa fogadtatik el az eredeti szöveg helyett. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni, igen vagy nem 1 (Igen !) Tehát felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 3. §-t eredeti szövegezésében változatlanul elfogadni, izemben Nagy János képviselő urnák módosító szakaszával, igen vagy nem ? (Nem !) Az eredeti szakasz el nem fogadtatván, a 3. § Nagy János képviselő urnák fogalmazásában fogadtatott el. Következik a 4. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4. és 5, § ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: így ezen törvényj a vajlat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Harmadszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog ki tűzetni. Következik a bortermelési adóról szóló, 1918. évi I. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. Az előadó urat illeti a szó. Erődi- Harrach Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az állam jelenlegi súlyos pénzügyi helyzete indokolja azt, hogy a pénzügyminister ur a boradó felemeléséről is gondoskodjék. Bár hazánkban a bortermelés érdeke rendkívül nagyfontosságú, mégis azt a két szempontot : az állami pénzügyi érdekét és a termelés érdekét kell arányba hozni és egymással szembeállítani, s lehetővé tenni ennek a két szempontnak kölcsönös érvényrejuttatását. A javaslat teljes mértékben honorálta ezt a két szempontot és ezeknek érvényesítésével készült. A pénzügyi bizottság ezt a két szempontot még tovább mérlegelte és azok a módosítások, amelyek a t. Nemzetgyűlés előtt fekvő jelentésben foglaltatnak, ennek a két szempontnak teljes méí-legelésével létesültek. Ezek alapján tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? --: Szabóky Jenő jegyző: Bernáth Béla ! évi március hó 16-án, szerdán. Bernáth Béla : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk 1) Megbocsát a t. Nemzetgyűlés, ha én mint tokaj hegyalj ai ember e javaslat ellen fogok szólani és indítványt fogok előterjeszteni, hogy ez a javaslat a napirendről levétessék. Azt mondja a pénzügyminister ur egyik javaslatának indokolásában, hogy (olvassa) : »Vissza akarom adni a gazdálkodás lehetőségét, mert eredményes magángazdasági tevékenység reménye nélkül sem a közgazdaság, sem az állami háztartás talpra nem állhat.« A bor már túlságosan meg van adóztatva ; itt van a kereseti adó, a jövedelmi adó, a termelési adó, a hadinyereségadó, a vagyonadó és a kiviteli adó, azonfelül már háromszorosra emelte fel a volt pénzügyminister ezt az adót, amit a Nemzetgyűlés a napirendről levett. Pár hónappal ezelőtt újra beadták ezt a javaslatot felemelt alakban. Mi sokat szenvedtünk, sokat dolgoztunk, míg a tönkrement szőlőbirtokokat helyre tudtuk állítani. Elvesztettük vagyonunkat, hogy ezt a vagyont visszaszerezzük, szükséges, hogy közgazdaságunk erőre kapjon. Tokaj-Hegyalja olyan terméketlen részekből áll, amely földek semmi másra nem alkalmasak, mint a szőlészetre. Mi ezeket a terméketlen földeket termővé tettük, a nemzetnek ezáltal nagy jövedelmet szereztünk és pénzünk értékét is emeltük. Ezt a termelést emelni kell közgazdasági intézményekkel, nem pedig ujabb adókkal sújtani. Aki a szőlészetben otthonos, az tudja, hogy a szőlészetet mily nehéz ma fentartani, milyen nagyok a munkabérek, milyen drágák a védekező eszközök. Nekünk nem szabad még jobban megterhelnünk a szőlészetet, amely a nemzetnek előnyére szolgál, a munkásságnak munkaalkalmat és jövedelmet ad. Ha most a bor ára nagyobb is, ez csak a konjunktúra következménye. Én tehát azt kérem, méltóztassék ezt a javaslatot a napirendről levenni. (Helyeslés jobbfelől.) Indítványomat írásban is benyújtom. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Nagyon jól tudom, hogy a parlamentnek nagyon tisztelt nesztora, kedves Bernáth Béla bátyánk már harminc év óta tiltakozik a boradó emelése ellen és értem, hogy most is ezt teszi. Vártuk is az ő tiltakozását. A többi képviselő urakat azonban arra kérem, hogy méltóztassanak ettől a tiltakozástól tartózkodni. Most meg kell feszítenünk a nemzet egész erejét, hogy ebből az irtózatos helyzetből kijöjjünk. Bernáth Béla : De ne a bornál ! (Derültség.) Hegedüs Loránt pénzügyminister: Egyetlen egy cikk van, amelyet a legkisebb tétellel terheltem meg s ez a bor. (Igaz ! Ugy van ! balfelôl.) A szeszadót felemeltem a százszorosára ; a cukor adója a háború előtt 37 fillér volt, ma pedig 40 korona, tehát több mint a százszorosa. Valamennyire a boradót is emelnünk kell, — többet azonban erről nem is akarok beszélni. Mi gondnokság alatt állunk. A trianoni béke előirja nekünk