Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-173
A Nemzetgyűlés 173. ülése 1921. évi április hó 6-án, szerdán. 163 Gratz Gusztáv külügyminister: A magyar trón betöltésének kérdése jogilag a magyar nemzet belső ügye, (Élénk helyeslés a baloldalon és a középen.) ha politikailag a hatalmak kívánságainak deferálni kénytelenek is vagyunk. Amennyiben tehát Károly királynak Magyarországba való viszszatéîése a trón betöltésének kérdésével összefüggésben állt, jogilag egyedül és kizárólóg a magyar nemzet lett volna hivatva az ebből folyó kérdéseknek elbírálására és eldöntésére. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Hornyánszky Zoltán : Nem csonka Magyarország, hanem az egész magyar nemzet ! (Ugy van ! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Gratz Gusztáv küliigyminister : A történelemben példátlan eset az, amit a szomszéd államok velünk szemben ezúttal elkövettek, hogy idegen kormányok casus bellivel való fenyegetéssel kényszerítsenek egy államot, amelynek függetlenségét ők maguk szerződésbe iktatták... (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon és a középen.) Huszár Károly: És kerüljenek magyar képviselők, akik pártolják. (Zaj jobbfelöl.) Gratz Gusztáv küliigyminister: ...nemcsak arra, hogy kormányformájának megállapításánál és uralkodójának megválasztásánál figyelembe vegye az ő szeszélyüket és állítólagos érdeküket, hanem kényszerítsék arra is, hogy valakit, kinek mint magyarnak joga van magyar területen tartózkodni . . . (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen. Felkiáltások : Éljen a király I) Rassay Károly : A koronázás után nem akart olyan nagyon itt tartózkodni. (Nagy zaj bal felöl.) Gratz Gusztáv küliigyminister : ... ahol ezidőszerint egyedül van otthona, a fennálló magyar törvények ellenére eltávolítson, holott ez a fenyegetés szükséges sem volt, mert akkor, mikor megtörtént, minden tényező egyetértett abban, hogy Károly király az ország területét el fogja hagyni. Még különösebb világot vet ezekre a fenyegetésekre az a körülmény, hogy ugyanaz a két állam, amely Károly király magyar területről való eltávozását a legerélyesebben követelte, a cseh kormány, amint ezt Bsnes ur a cseh szenátus egy ülésén maga is kijelentette, és a jugoszláv kormány, amint ezt a svájci félhivatalos távirati ügynökség egy közleményéből tudjuk, egyidejűleg lépéseket tettek a svájci kormánynál is oly értelemben, hogy Károly királyt svájci területre vissza ne bocsássa. . . . (Nagy zaj. Mozgás és felkiáltások balfelöl : Hallatlan !) Fangler Béla : Károlyi be van fogadva, Károly király meg nincs befogadva ! (Nagy zaj.) Gratz Gusztáv küliigyminister : ...egyidejűleg tehát tőlünk követeltek valamit, másfelől pedig ennek általunk való teljesítését megakadályozni, vagy legalább is megnehezíteni igyekeztek, ami e kérdésben követett magatartásukat és ezzel követett céljaikat legalább is gyanús színben tünteti fel. (Ugy pan ! Ugy van ! balfelöl.) Ugron Gábor : Perfidia ! Gratz Gusztáv külügyminister : És ha az egyik külföldi kormánynak egyik tekintélyes tagja, Benes cseh külügyminister ur a szenátusban tett nyilatkozatában a király itttartózkodásával kapcsolatban azt a nézetét kockáztatja meg, hogy Magyarországra rá kell kényszeríteni azt, amit ő demokráciának nevez és demokráciának tart . . . (Nagy zaj belfelöl.) Hornyánszky Zoltán : Uti figura docet. (Zaj.) Elnök : Hornyánszky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Milotay István (közbeszól)-. Elnök : Müotay képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni, különben kénytelen leszek a képviselő urakat rendreutasítani, kérem, kiméijenek meg ettől. (Ralijuk ! Halljuk !) Gratz Gusztáv külügyminister: ...akkor legyen szabad nekem, akinek joga van magamat annyira demokratának tekinteni, mint bárki másnak, (Ugy van 1 Ugy van ! a baloldalon és a középen.) mert mindent, amit elértem önerőmből és önmunkámból értem el és létalapomat veszíteném el és önmagamat tagadnám meg, ha a demokratikus es zmékkel, amelyek lelkem mélyén gyökereznek, szembehelyezkedném, legyen szabad — mondom — nekem utalnom arra, hogy arculcsapása a demokratikus gondolkozásnak, ha valaki a maga nézetét, a maga felfogását erőszakkal akarja rákényszeriteni valakire, . , . Fangler Béla : Ez a magyar beszéd ! Gratz Gusztáv külügyminister: . .legyen az akár egyes ember, akár valamely idegen állam. (Zajos helyeslés és taps a baloldalon és a középen. Zaj jobb felől.) B. Szterényi József : Ez bolsevizmus ! Gratz Gusztáv külügyminister : Ez az elmélet nem demokratikus elmélet, ez ugyanaz az elmélet, amelyet a bolsevizmus hirdet, (ügy van ! Ugy van ! Hosszantartó zajos helyeslés és taps a baloldalon és a középen.) amikor önmagának vindikálja a jogot más államok belső életébe való beavatkozással azok belső rendjét a maga ízlése szerint megváltoztatni . Fangler Béla (közbeszól. Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Gratz Gusztáv külügyminister: Ha ez az elv uralomra jutna, akkor, t. Nemzetgyűlés, ez az európai kultúra halálharangját húzná meg, mert a mindenki háborúját jelentené mindenkivel szemben. (Igaz ! Ugy van !) Ezen belügyeinkbe való beavatkozással szemben talán szabad hivatkoznom arra, hogy elsősorban az angol és francia politikai tudomány az, amely az ilyen beavatkozásokat idegen államok részéről teljesen elveti és helyteleníti. Az angolok és franciák fenkölt és szabad szelleme nyilatkozik meg abban az ő nagy tekintélyeik által felállított elvben, hogy egyik államnak sincsen joga ahhoz, hogy felszólítás nélkül valamely más állam belügyeibe avatkozzék, ök mondták ki, hogy visszaél a »jog« kifejezéssel az, aki beavatkozásra való jogról beszél, hisz ez a beavatkozás visszaélés a ,21*
