Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-170
A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921. évi március hó 21-én, hétfőn. 129 ilyen súlyos alaki és súlyos anyagi sérelmeket tartalmaz ez a rendelet . . . (Zaj.) Bródy Ernő: Az orosz szovjetet utánozzák. (Zaj.) Rassay Károly : Én nem akarok foglalkozni — nagyon sajnálom, hogy a kereskedelemügyi minister ur nincs jelen — bővebben azzal a kérdéssel, hogy egy ilyen kormányzati intézkedés tulajdonképen mit árt a magyar kereskedelemnek. Méltóztassék elképzelni, hogy az a külföldi tőke, amely itt elhelyezést fog keresni és amelyet végeredményben nem lehet lekicsinyelni, mert attól várjuk a gazdasági regenerálást, miképen fogja az megítélni a helyzetet, ha azt látja, hogy itt meglévő magántulajdont máról holnapra el lehet venni kártérítés nélkül. Bozsik Pál: Nem jönnek be a galíciaiak! Rassay Károly: T. képviselőtársam, nem a galíciaiakról van szó, hanem a tőkéről, arról a tőkéről, amelyet várunk, hogy valamiképen ami közgazdaságunkat felfrissítse. Engedelmet kérek, ilyen kicsinyes szempontokból mégsem lehet talán megítélni ezeket a nagy kérdéseket (Zaj.) és hogy mennyire igazam van . . . (Felkiáltások a középen : Azt mondja meg, kiket véd Rassay ! Bródy Ernő közbeszól.) Orbók Attila: Zadravecz-féle közgazdaság! (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem, Bródy képviselő urat újból figyelmeztetem, kénytelen leszek rendreutasítani, ha folyton zavarja a tárgyalást. Meskó Zoltán: Az ügyvédképviselők körül szaladgáltak! (Zaj.) Rassay Károly: Meskó képviselő ur ne gyanítson. Meskó Zoltán : Tudomásom van róla, hogy az ügyvédképviselőket keresték fel a mozisok ! Tasnádi Kovács József: Tessék megnevezni, én is ügyvédképviselő vagyok. (Zaj ) Rassay Károly: Gyanúsítás akar ez lenni? Meskó Zoltán: Nem gyanúsítok. Tasnádi Kovács József: így nem lehet beszélni! (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! A külföldi kereskedelmi és iparkamarák ma délelőtt egyhangú határozatban tiltakoztak ez ellen a rendelet ellen. En csak ennyit kívánok megjegyezni ezen vonatkozásban, hogy méltóztassék megítélni, mit jelent ez általánosságban a magyar filmiparra nézve, de mit jelent általánosságban is a magyar közgazdasági élet regenerálására, ha mi a külföldi tőkével szemben ilyen magatartást tanusitunk. Amikor azonban azt látom, hogy ilyen súlyos aggodalmakon keresztülgázolva mégis megjelenik ez a rendelet, fel kell vetnem a kérdést, hogy tulajdonképen mik voltak azok az okok, amelyek ezt a rendeletet kierőszakolták. Hallottam, hogy t. képviselőtársaim az erkölcsi züllésért a mozikat okozták. Bocsánatot kérek, t. képviselőtársaimnak ugy látszik nincs tudomásuk arról, hogy most már nem jelenhetik meg egyetlen kép sem a mozi vásznán, mielőtt egy NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — IX. KÖTET. állami cenzúrán keresztül nem ment. (Felkiáltások a középen : Ez helyes ! Miért ?) Azért, mert felállítottak épugy mozgófényképcenzurát, mint ahogy felállították a sajtócenzurát. Gunda Jenő : Miért kellett azt felállítani ? Szükséges volt? Rassay Károly : T. képviselőtársam, ez az egész világon szükséges volt, nálunk is. Senki ellene kifogást nem emelt. Avarffy Elek: Helyes volt? Rassay Károly: Természetes, hogy helyes. Avarffy Elek: Akkor igazam van. (Helyeslés a közéven.) Rassay Károly : T. képviselőtársamnak abban igaza van, hogy a cenzúrát felállították, abban is igaza volt, hogy helyes volt, hogy a cenzúrát felállították, de abban nincs igaza, hogy ezek után is meg ezt a rendeletet a zülléssel akarja indokolni, mert most már minden egyes kép keresztülmegy a vallás- és közoktatásügyi minister védnöksége... Ugron Gábor : A kormány tudtával zülleszt ! Rassay Károly : . . . vagy felügyelete alatt álló filmcenzurán. Az erkölcsi zülléssel ezt ,a kis átlátszó játékot nem lehetett indokolni. Én nem is találtam semmi különös indokát e rendeletnek, ellenben, mikor ezzel az anyaggal foglalkoztam, — őszintén megvallva, magam már másfél év óta nem voltam mozgófényképszinházban — igen furcsa dologra jöttem rá. Rájöttem arra, hogy a magyar közgazdasági élet szaporodott egy igen előkelő vállalattal, az angol-magyar filmszínház részvénytársasággal. Ebben a vállalatban elnök és vezető Stead ezredes, az előkelő idegen, aki az egész részvénytársaságot tulajdonképen létrehozta. Ez a vállalat, megállapítottam, hogy a kultuszministeriummal szerződést kötött. Pekár Gyula : Nem kötött még ! Bródy Ernő: Csak fog kötni? (Zaj.) Rassay Károly : Hát nem kötött még. Ugy látszik az Angol-magyar filmszínház részvénytársaság sokkal óvatosabb és előbb tényleg be akar menni a mozikba, mielőtt a szerződést megköti. Orbók Attila : Ugy látszik sok mozit csinál a kultuszministerium ! Rassay Károly: De valószínű, hogy azt a hét mozit már ugy engedélyezte neki a belügyminister ur, már előre azzal az indokolással, hogy fog kötni egy szerződést. Ugron Gábor: Hadirokkant! (Zaj.) Rassay Károly: Amikor tehát arról van szó, hogy elvegyünk bizonyos jogokat, engedélyeket és befektetett vagyont azzal az indokkal, hogy az kell a bénákat, vakokat támogatni és amikor a rendelet azt mondja, hogy egy embernek nem szabad több, mint egy engedélyt adni... Ugron Gábor: Ellenséges állam katonája! Rassay Károly : ... akkor a belügyminister ur hét engedélyt ad az angol-magyar filmszínház részvénytársaságnak. Bocsánatot kérek, de 17
