Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-170

128 A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921 annyi odaadással szolgálná a Nemzetgyűlést is, mint annak idején a papi tanácsot szolgálta . . . Rubinek István: Ezt se nekem mondták! Rassay Károly : ... és figyelemmel meghallgatta volna az én felszólalásaimat, tudná, hogy én mindenkor a jogrend és magasabb szempontok védelmét hangoztattam és soha egyének védelmére nem keltem. Ha figyelemmel kisérte volna beszédeimet, nem gyanusitana igy meg. Gunda Jenő : A papi tanács nem szakszervezet volt ! Az alsópapság szervezkedése ,volt ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! En nem tudom, hogy kik részére lesznek ezek az uj engedélyek kiadva. Az újságokban jelentek meg hirek, amelyek szerint ugy óhajtják ezt az intézkedést népszerüsiteni, hogy az engedélyek majd bizonyos intézmények, egyesületek részére adatnak ki. aminők pl. a MOVE, a NYUKOSZ, a HADtiüÁ, a TEVÉL, a Magdolna Otthon stb. (Zaj és közbeszólások balfelöl.) Ugy látszik, ezzel óhajtják elviselhetővé tenni ennek az igazán minden jogérzéket vérig sértő rendeletnek intézkedéseit. De, bocsánatot kérek, ez nem változtat magán a tényen és különösen nem lehet a dolgot ugy beállitani, amint egy tegnapi lap akarta, amely a mai interpellációval kapcsolatosan azt irta (olvassa) : »De ami elég nekik arra, hogy most egy lelkiismeretlen kufár sajtóval szövetkezve, hadjáratot indítsanak a milliomos Krözusok érdekében a béna tehetetlenek, megrokkantak, a vérző és nyomorultan tengődő magyarok koldus fillérei ellen.« (Zaj balfelöl.) T. Nemzetgyűlés! Megállapítom, hogy ez perfid beállítás, mert itt nem a milliók védelméről van szó, és nem a nyomorultak segítésének megakadályozásáról, hanem arról, hogy azok az egyesületek, amelyekről említést tettem, ne élvezhessenek ezen a címen bizonyos előnyöket, mert én meg vagyok győződve arról, hogy a befolyó milliókból — ha ugyan milliókról lehet szó — az egyesületek kezelésében nagyon kevés fog eljutni az éhezőkhöz és nyomorgókhoz, és ez nem akar vád lenni, mert hiszen mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a legtöbb jótékony egyesület eladminisztrálja azokat a jövedelmeket, amelyeket működésével meg tud szerezni, (ügy van! balfelöl. Zaj a középen és a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés! Ha ezek az egyesületek igazán találkoznak a társadalom rokonérzésével, akkor megkapják a maguk támogatását, de semmi körülmények között sem lehetséges az, hogy egyes emberektől vegyünk el vagyonokat és odaadjuk azokat a jótékony cél ürügye alatt, valóban sokszor csak az egyesületben elhelyezkedett egypár ember könnyebb megélhetéseért. Orbók Attila : Tessék konkurrálni ! Rassay Károly : De óriási jelentősége van a rendeletnek pénzügyi szempontból is. Amint méltóztatnak látni, a mozgófónyképszinházak rendkívül nagy pénzbeli áldozatokat adnak le évi március hó 21-én, hétfőn. az állam részére különféle címeken. Eövid összeállítás szerint játszási engedély címén átlag 11—21 ezer koronát kell a moziknak havonta lefizetniök, vigalmi adóban körülbelül 35.000 K-t, azután ettől függetlenül harmadosztályú kereseti adóban is jelentékeny összeget, amivel ezek a mozitulajdonosok, természetesen szintén meg lesznek terhelve. Én nyugodtan rábízom mindenkinek Ítéletére, vájjon ezek a jövedelmek be fognak-e folyni akkor is, ha e mozgófónyképszinházak az egyes egyesületek kezébe kerülnek. Vájjon az egyesületek kereskedelmi ügyessége biztosítani fogja-e az állam részére azokat a jövedelmeket, amelyeket az eddigi tulajdonosok biztosítottak. Pető Sándor: Ez nem is fontos! Ettől függetlenül sem lehet elvenni valakinek a vagyonát ! Rassay Károly: Itt tehát nincs más megoldás, t. Nemzetgyűlés, ha már ugy méltóztatnak megítélni a dolgot, hogy a mozik olyan jövedelmet jelentenek, amit az államnak is igénybe kell venni, mint hogy tessék hozni egy törvényjavaslatot, — ugy, amint a földbirtokreformnál is történt — és tessék a mozikat kisajátítani. Pető Sándor: Kártérítés mellett! Vagy szedjenek nagyobb adót ! Rassay Károly : Vagy vegye az állam saját kezelésbe a mozikat, vagy, ha más nem alkalmas egy ilyen intézmény vezetésére, terhelje meg az egyes mozgófényképszinházakat nagyobb adóval; tessék, vessen ki rájuk valami speciális adót, — amit épugy, amint a hadiváltságot megszavaztuk, ha törvényjavaslat formájában kerül a Ház elé, szintén megszavazhatunk — mert akkor legalább meg lehetünk győződve arról, hogy, ami jövedelem ebből befolyik, az tényleg az eredetileg kitűzött cél szolgálatára lesz felhasználva és csakugyan el fog jutni a bénákhoz, a nyomorékokhoz és a vakokhoz. (Igaz ! Ugy van ! balfelöl. ) Lehet tehát ezt vagy amazt a megoldást választani, csak azt az egyet nem lehet csinálnunk, amit a rendelet tesz, hogy kártérítés nélkül elvesz valamit A-tól és odaad ja * azt B-nek. Drozdy Győző: Ugy van! Meskó Zoltán : Te sem hitted volna egy évvel ezelőtt, hogy Bródy fog neked helyeselni! {Zaj balfelöl.) Bródy Ernő: Az igazságot mindig helyeselni kell! Sándor Pál: Ezt Meskó is helyeselheti! Bródy Ernő : Én mindig az igazság ós jog mellett vagyok! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Rassay Károly : Azt hiszem, az igazság nem aszerint igazság, hogy ki helyesel annak, s ha én valamit igazságként felismerek, elmondom azt tekintet nélkül arra, hogy ki fog nekem helyeselni, vagy ki fog azért meggyanúsítani. T. Nemzetgyűlés ! Amikor azt látom, hogy