Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.
Ülésnapok - 1920-170
124 A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921. évi március hó 21-én, hétfőn. tak. Erre vonatkozólag csak egy egész kis statisztikát fogok a Nemzetgyűlésnek bemutatni, hogy méltóztassanak megállapítani, milyen óriási közgazdasági vagyonról, értékről van a jelen esetben szó. Bródy Ernő: Mert tovább fejlesztették! Rassay Károly : Magyarországon a mozgóképszínházak száma jelenleg 187, külföldi tőkeérdekeltség van 35 mozgóképszínháznál, — erre később külön leszek bátor utalni, — ebből 25 elsőrendű és 10 kisebb színház, — színház alatt méltóztassanak mindig érteni a megépített, kőből való mozgószinházakat. A magyarországi mozgófényképszinházak ingó és ingatlan befektetésének mai értéke 256 millió korona. Ebből külföldi tőkeérdekeltség 90 millió korona, Filmgyár — mert hiszen, t. Nemzetgyűlés, elértük azt is, hogy Magyai országon már nemcsak bemutató színházak, hanem filmgyárak is vannak, — van 13. Az ezekbe befektetett tőke 57'6 millió korona. Bródy Ernő: Azokat is elosztják? Rassay Károly : A külföldi tőkeérdekeltség 10 gyárnál 43 millió befektetett és 70 millió forgalmi tőkével vesz részt. A békeszerződés ratifikálása után meginduló szabadforgalom mellett körülbelül 200 millió korona- értékű film kerülhet exportra. T. Nemzetgyűlés! Nem kívánok még foglalkozni a filmkölcsönző vállalatokba befektetett nagy tőkével, ezeket is csak azért hoztam a Nemzetgyűlés elé, hogy bizonyos képet méltóztassanak alkotni arról, hogy a mozgóképüzem a Rákóczi-uti kis kávéháztól a mai napig milyen óriási utat tett meg és milyen közgazdasági jelentőségre emelkedett. Bródy Ernő : Hány embernek adott kenyeret ! Usetty Ferenc : Milyen vagyonokat szereztek rajta! Rassay Károly : A mozgófényképüzemekre vonatkozólag tehát, amint emiitettem, ez az 190l-es rendelet volt hatályban 20 esztendeig. Az első intézkedés, amellyel hozzányúltak a mozgófényképüzemhez, Wekerle-féle törvényjavaslat volt, amelyet 1917-ben nyújtottak be ide a Házba. Ezt a törvényjavaslatot megfontolás után az akkori kormány visszavette. Rá kell mutatnom arra, hogy ez a törvényjavaslat ezekhez a rendeletekhez képest óriási eltérést mutat és eltérést mutat a tekintetben, amire külön kívánok súlyt helyezni, hogy a kormány érezvén azt a nagy felelősséget, ami a magánjogok kezelése tekintetében reá hárul, eljött ide a Házba és törvényt akart alkotni róla, másodszor különbség van abban, hogy az anyagi kártérítés tekintetében lehetőséget nyújtott annak... Bródy Ernő : Községivé akarta tenni. Rassay Károly :... hogy kommunizálás jellege ne legyen intézkedésének és végre abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy a mozgőfényképszinházakat nem egyes egyéneknek vagy egyesületeknek, hanem a községeknek kommunális célra akarta igénybe venni. Ugron Gábor : Ugy van ! Ez volt az én elaboratumom ! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Eltekintve ettől a törvényjavaslattól, amelyet, mint emiitettem, a kormány visszavont, a mozikra vonatkozólag más intézkedés, legalább is alkotmányos intézkedés meg sem kiséreltetett egészen a mostani rendelet megjelenéséig. Nem nevezhetem t. i. jogi intézkedésnek azt, amikor a kommün alatt közcélokra a mozikat igénybe vették és azután 4 és fél hónapi garázdálkodás után az alkotmányos élet helyreálltával X. millió korona veszteséggel visszaadták a tulajdonosok birtokába. Drozdy Győző : Majd visszakapják megint, ha most elveszik! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ilyen előzmények után jelent meg az a két rendelet, amelyet én most bírálat tárgyává kívánok tenni. A két rendelet közül az alaprendelet az. amelyben tulajdonképen le van fektetve a kormánynak az a szándéka, hogy ezeket a moziengedélyeket elveszi a jelenlegi tulajdonosaitól és csodálatos módon, — én nem tudom, hogyan egyeztethető ez össze alkotmányos felfogásával, — a maga hatáskörében uj engedélyeseknek akarja kiosztani. Ennek a rendeletnek kétféle rendelkezései vannak; az egyik részük rendészeti, a másik azonban magánjogi kihatású rendelkezések. Ami a rendészeti rendelkezéseket illeti, ezt én ebben a percben nem kívánom bírálat tárgyává tenni. Nagyon valószínű, hogy érett megfontolással hozta meg az akkori kormány ezeket a rendelkezéseket, megállapítván, hogy kik kaphatnak engedélyeket és ez milyen feltételekhez van kötve. Például egy nagyon bölcs intézkedésnek találtam azt, — eltekintve bizonyos kereskedelmi vonatkozásaitól — hogy csak az kaphat moziengedélyt, aki 10 évig volt magyar honpolgár. Azt hiszem, abban megegyezhetünk valamennyien, hogy ez bölcs intézkedés. (Helyeslés.) Mégis csodálatosképen a rendeletnek ez az intézkedése volt az, amelyet januárban visszavontak. Ugron Gábor: Biztosan nem stimmelt valakire ! Rassay Károly: Majd akkor, amikor rá fogok mutatni, hogy ez az egész rendelet egy magánérdekeltség érdekeit szolgálja, meg fogom mondani azt is, hogy miért vonták vissza az idegen honpolgárokra vonatkozó, kereskedelmi szempontból talán vitatható, azonban nemzeti szempontból kétségtelenül bölcs rendelkezést. Bródy Ernő : Egy magán mozidézsma ! (Derültség) Rassay Károly: A magam részéről nem kívánok ezekkel a rendészeti intézkedésekkel foglalkozni; azonban ismertetni akarom a t. Nemzetgyűlés előtt e rendelet magánjogi vonat-
