Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-170

A Nemzetgyűlés 170. ülése 1921. évi március hó 21-én, hétfőn. 123 Rassay Károly: A gépszinházmegjelölés sem a mozgófénykép-színházra vonatkozik, hiszen össze van kapcsolva a báb- és gépszinház! Usetty Ferenc: Paprikajancsi! Rassay Károly : Ezek azok a bizonyos alpári, népies mulatságok, látványosságok. A rendelet tehát — egy szóval, ugy fejezhetnők ki — a »wurstlihoz« szükséges engedélyekre vonatkozik. Az élet azonban tovább folyt és kezdtek ezek a mozgófényképszinházak elszaporodni s ami még fontosabb, kezdtek állandó helyet keresni maguknak. Lassanként teljesen ezinház­jellegtivé lettek, önálló épületekkel, úgyhogy a később felállított ilyen mozgófényképszinházak vetekedtek a nagy kőszinházakkal, sőt fényben, kiállításban sokszor felül is multák azokat. Már itt említem meg, hogy pl. a Itenaissanee-szinház átalakítása körülbelül 17—18 millió koronába került, amelynek engedélyét szintén elvették. Drozdy Győző: Elveszik majd 450 ezer koronáért. Rassay Károly: Nem rendezték ezt a kér­dést, t. Nemzetgyűlés, és mindvégig ennek az 1901. évi, ide nem vonatkozó rendeletnek alap­ján szabályozták a játszási engedélyeket. Ez nem lett volna végeredményben nagy baj, ha mind­végig megmaradtak volna ennél és ragaszkodtak volna a rendelet eredeti intencióihoz és a ren­deletben lefektetett és jogállamban követendő szempontokhoz. T. Nemzetgyűlés ! A rendelet 6. §-a u. i. megmondja, hogy kinek kell adni játszási enge­délyt. Vagyis 1901-ben még nem ugy gondolták ezt, hogy a kormánynak tetszésétől fog függni, hogy mindenféle mellékszempontok megítélése szerint ad vagy nem ad hasznot hajtó engedé­lyeket . . . Drozdy Győző : Politikai szempontból ! Rassay Károly : . . . hanem a rendeletben tüzetesen megállapították azokat az eseteket, amikor megadandó vagy amikor megtagadható az engedély. A rendelet 6. §-a u. i, t. Nemzet­gyűlés, ezt mondja (olvassa): »A rendőrható­sági engedély megadandó, — tehát paranesoló­lag irja elő — ha annak megtagadását köz­biztonsági, közegészségi vagy más egyéb rendőri tekintetek indokolttá nem teszik és az engedélyt kérő a saját, valamint a társulatnál működő összes tagok — méltóztatnak látni, itt is az egész gondolatkör a társulatnál működő tagokra utal — erkölcsi megbízhatóságát hatósági bizo­nyítvánnyal igazolja és kellő biztosítékot nyújt arra, hogy ugy ő, mint a társaságához tartozó egyének a fennálló rendőri szabályoknak ponto­san eleget fognak tenni.« T. Nemzetgyűlés ! Megmondotta ugyan­ennek a rendeletnek 12. §-a azt is, hogy milyen esetekben lehet azt a hatósági játszási engedélyt elvonni, ugyancsak taxatíve felsorolva azokat az okokat, amelyekben ilyen játszási engedély el­vonható. A 12. § ezt mondja (olvassa): »Az engedély bármikor visszavonható, ha az előadások, mutatványok stb. a közerkölcsiségre, közbizton­ságra, közrendre és nyugalomra nézve veszé­lyesekké válnak, ha az engedményes vagy társu­latának bármelyik tagja a fennálló rendőri szabályoknak eleget nem tett, vagy a kapott engedélytől bármi módon eltért, vagy végre mutatványainak leple alatt szerencsejátékot üz.« Ezek után, t. Nemzetgyűlés, ha valaki kapott mozgófényképszinházra játszási engedélyt, nyu­godt lehetett abban, hogy mindaddig, míg az engedély alapját képező rendeletben megszabott rendeleteknek megfelel, vagyis amig rendészeti szempontból kifogás alá nem esik, tőle ezt a játszási engedélyt elvonni nem lehet. (Ugy van ! bal felől. ) Drozdy Győző: Mit törődnek ilyesmivel a kommunisták ? Rassay Károly : Igaz ugyan, hogy a ren­delet azt mondja, hogy a játszási engedély csak az engedélyező hatóság területére szól és meg­határozott időre — amely azonban négy hónap­nál hosszabb nem lehet — adandó ; azonban ugyanakkor mondja meg a rendelet azt is, hogy mikor kell megadni, helyesebben mikor szabad megtagadni és mikor lehet elvenni a már meg­adott engedélyt. Bródy Ernő: Ez formalitás! Rassay Károly : Nem is lehet másképen el­képzelni, mint hogy a rendelet kifejezett, szó­szerinti rendelkezéseiben bizva tették meg azokat a nagy beruházásokat, amelyeknek eredménye­képen előálltak ezek a nagy, világvárosi mozgó­fényképüzemek. Avarffy Elek: Ahol gyalázatos dolgokat csinálnak, el kell kobozni. Drozdy Győző : A belügyminister figyeltette volna. Ahol nem követnek el semmit, nem lehet elvenni. Sándor Pál: Az elvevés bolsevizmus! Lopás! Drozdy Győző : Valóságos anarchizmus ! Rassay Károly : Avarffy képviselőtársamat megnyugtathatom, már történt róla gondosko­dás, hogy semmiféle erkölcstelen darabot mozgó­fény képszi-nházakb an előadni ne lehessen. Már most ha ebben megegyezünk, akkor ezt a kér­dést egyelőre talán kapcsoljuk ki, mert ez más utón lett megoldva. T. Nemzetgyűlés ! Ez a belügyministeri és tulajdonképen nem a mozgófényképszinházakra vonatkozó, de általa alkalmazott rendelet nyert alkalmazást 20 éven keresztül a mozgófénykép­üzemekre. Itt kialakult egy rend, kialakultak igenis szerzett jogok, mert mindenki biztos és nyugodt lehetett abban, hogy ha ennek a ren­deletnek intézkedéseit szem előtt tartja, ha ren­dészeti szempontból ellene kifogást emelni nem lehet, az ő exisztenciáját képező játszási enge­délyt tőle a törvény alapján kiadott rendelet kifejezett szavai szerint elvenni nem lehet. Sándor Pál : A bolsevisták elvették ! Rassay Károly: Az élet tovább haladt, és a mozgófényképüzemek óriási lendületet mutat­16*

Next

/
Thumbnails
Contents