Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

6 A Nemzetgyűlés 166, ülése 1921. rendelet hajtott végre. E végrehajtás szerint a kisiistöket egyesitették a községeknél, szövetkezeteknél vagy magánosoknál, akiknek érdekük volt, hogy a kisüstösök helyett összegyüjthessék a gyümölcsöt, a szölőtörkölyt és mindazon nyersanyagokat, amelyekből a falusi nép pálinkát főzet. Ez a rendelkezés most lejár, mert az 1916 : XXIV. te. alapján kiadott rendelet öt esztendőre adott engedélyt a vállalatoknak, hogy a kisüstök helyett városi és községi szeszfőzdéket állithassanak fel. Ez most le fog járni, természetes dolog tehát, hogy most át kell térnünk a régi rendszerre, azaz vissza kell állítanunk a kisüstöket. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a pénzügyminister úrhoz, méltóztassék ezt megtenni a gazdatársadalmat itt képviselő Nemzetgyűlés kedvéért. Hiszen a Nemzetgyűlés támogatja a pénzügyminister urat; kijelentem, hogy én is hajlandó vagyok mindenben a legmesszebbmenőleg támogatni, csak azt ne tegye, hogy most ismét egy ilyen érdekszövetség kezében hagyja meg a kisüstöt és nem adja vissza a gazdatársadalomnak, melynek arra szüksége van. Megmondom azt a nemzetgazdasági okot is, melynek szempontjából szükségesnek tartom, hogy a kisgazdák megkapják a kisüstöt. A kisüst arravaló, hogy minden szilvás- vagy gyümölesöskert végében egy kis fészerben fel lehessen állítani azt az üstöt és a romlásnak kitett gyümölcsöt fel lehessen használni pálinkafőzésre. Ha ez nem történik meg, azáltal óriási nagy nemzetgazdasági vagyon vész el, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) azáltal, hogy a gyümölcsöt el kell fuvarozni. Mondjuk, ha van valakinek tiz kiló gyümölcse, annak is be kell fogni a 300—400 koronás fuvar mellett és be kell szállítania a központba, (ügy van! ügy van! a jobboldalon. Mozgás.) Tudom, hogy ez a kérdés nyilt kérdés és a képviselőválasztás alkalmával mindenki hangot adott ennek a követelésnek. A törvényjavaslatot tulajdonképen nem is a pénzügyminister ur csinálta, azt hiszem, nem is sokat törődött vele, mert hiszen a kisüstről van benne szó ; majd amikor a nagyobb mezőgazdasági szeszgyárakról lesz szó, leszek bátor rámutatni, hogy az már fontosabb dolog lesz a pénzügyminister ur szempontjából. A kisüstöket azon nemzetgazdasági előny szempontjából kell nézni, hogy ne vesszen el az a nyersanyag, melyből igazán értékes pálinkát tudunk főzni. Rátérek most arra, hogy — amint ma Henzer t. képviselőtársammal is beszéltem erről — a szesz nemcsak azért fontos, mert abból likőrt és pálinkát lehet készíteni, hanem azért is, mert a szesz energiaforrás. Ma, amikor a benzin kilója 70 korona körül jár, a szesz kilójáért, illetőleg literjéért pedig a mezőgazdasági szeszgyáros csak 24 koronát kap, a mezőgazdasági szeszgyárosnak nagyon kifizeti magát évi március hó 16-án, szerdán. az, ha két liter spirituszt használ fel egy liter benzin helyett és spiritusszal hajtja a traktorjait és motorjait, úgyhogy ma a mezőgazdák nagyon szívesen hajtanak mezőgazdasági üzemeikben a motorjaikat spiritusszal. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Majd válaszolok. Ereky Károly : Nem értem, hogy a t. pénzügyminister ur a múlt alkalommal olyan büszkén hivatkozott arra, hogy engem nem cenzúráz meg sehol sem, amikor pedig erről a kérdésről voltam bátor irni — pedig azt hiszem, hogy ez igazán objektiv kérdés — a pénzügyminister ur azt cenzúráz tattá. A pénzügyminister ur megcenzuráztatta és pedig személyesen a következőket. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »Ha a pénzügyi kormányzat nem a nagybankok petróleum- és benzinüzleteit védené, akkor már egy esztendővel ezelőtt megengedte volna azt, hogy a mezőgazdák saját üzemeik szükségletére otthon szeszt gyárthassanak.« Méltóztatnak rá emlékezni, hogy az egész ország tele volt panasszal, hogy nincs benzin. Láttuk és tudtuk ezt. Hiszen műszakilag nagyon egyszerű probléma ez, és én mint diplomás gépészmérnök nagyon könnyen megállapíthattam barátaimmal, hogy a szeszt igenis ópugy lehet használni a motorban, mint a benzint, csak több mennyiség kell belőle. Propagandát kellett volna a kormánynak csinálnia, hogy a szeszt állítsák elő a mezőgazdasági szeszgyárosok és használjanak fel ahhoz turf át vagy bármi egyéb oly tüzelőanyagot, mely Magyarország területén belül található. Ezt a vállalkozást szubvencionálni és mindenféle állami hatalommal elősegíteni kellett volna és akkor nem akadt volna meg a cséplés, nem akadt volna meg a motorokkal való szántás és az egész országban fellendült volna a szesztermelés oly fokra, mint amilyenre fel is kell lendülnie. Az egész világon a szeszgyártásra fognak most óriási módon berendezkedni. Ezt nálunk Magyarországon is sürgetni kell és az az igazi államférfiú, aki ezt előre meglátja. Meg vagyok róla győződve, sőt biztosan tudom, mert információim vannak róla, hogy a pénzügyminister ur épen ugy tudja, mint én, hogy a szesz a következő években energiaforrásként fog kihasználtatni, mert benzin nincs az egész világon és az automobilizmus óriási fejlődése után számolni kell azzal, hogy az automobilizmus, az aviatika, a tengeralattjáró hajók fejlődése és általában a kémiai ipar óriási fejlődése folytán a benzin olyan drága lesz, hogy azt a mezőgazdasági és ipari üzemek nem tudják többé megfizetni. Az a nagy akció tehát, amely 1906-ban a berlini világkiállításon már megindult, hogy a szeszt motorerőre felhasználják, most folytatódik és ez az epizód, hogy 1906 óta, tehát 15 esztendő óta a szeszt nem használták fel motorok hajtására, el fog múlni és a szeszhez még vissza fogunk térni. Megmondom azt is, hogy miért.