Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-169

A Nemzetgyűlés 169. ülése 1921. évi március hó 19-én, szombaton. 113 ügyi sérelmekre. Ezek is elviselhetetlenek a felvidéki protestánsokra nézve. Felsoroltam már, hogy hány iskolát vesztett el a Felvidéken az evangélikus egyház, hogy hány iskolát szüntettek be teljesen azon százados intézmények közül, amelyek régóta bástyái voltak ott a Felvidéken a magyar nyelvnek és kultúrának. Ezek most bezárva szünetelnek, nemtanit bennük senki, a magyar nyelv zengzetes szólása nem hallatszik tantermeikben, le vannak foglalva a cseh hatalom részére, le vannak foglalva olyan célokra, amelyekhez a tanitásnak egyáltalában semmi köze nincsen. Ilyen iskolai sérelmek a következők (olvassa) : »Az összes állami, községi és felekezeti iskolák igazgatóinak kiadott a cseh-szlovák minister Pozsonyban egy rendeletet, amelynek egyik passzusa a következőképen hangzik (olvassa) : A tankönyvek tekintetében az 1919—20. tanévre kivételesen megengedtetnek az eddig használtak, azzal azonban, hogy a címlapon a csehszlovák érzést sértő képek azokból azonnal kivétessenek.« (Mozgás.) Tudomásomra jutott az, hogy a besztercebányai evangélikus főgimnáziumot bezárták. Tudomásomra jutott az, hogy az összes magyar elemi iskolákat Besztercebányán Zoch Sámuel rendelete alapján bezárták. Tudomásomra jutott, hogy a magyar érzelmű tanitókat elűzték. Taszi Emil vallástanárt elűzték. Az elemi iskolákban a magyar nyelvnek, mint rendkivüli tantárgynak a tanítását sem engedték meg. (Felkiáltások: Hallatlan!) Móze Ernő : Ez a kisebbségi jogok védelme ! Birtha József : A tanitószemélyzettől mindenütt az eskü letételét követelték. A szöveg elmondása bántó, érzékenyen sértő minden lelkiismeretes magyar emberre nézve. Azok részére pedig, akik államsegélyben akarnak részesülni, egy körlevelet bocsátott ki a cseh kormány, amelyben a következő kérdések vannak felvéve: Mi a lelkész anyanyelve? Hány gyermekét taníttatja a lelkész Magyarországon? Milyen nyelven beszél a lelkész odahaza családjával? Természetes, hogy akire nézve azután ezekre a kérdésekre való felelet nem kedvező, az a segélytől egyszersmindenkorra el is esett. Zólyomban a magyar istentiszteletek tartását megtiltották. Az egyházközségek közgyűlésének nyelvének tótnak kell lennie. Breznóbányán, továbbá egyáltalában a Felvidéken a magyar evangélikus gyülekezetekben mindenütt a tót nyelvet tették kötelezővé, még olyan községekben is, ahol egy szót sem értenek tótul a község lakói. Ezeket az adatokat egy magyar érzelmű evangélikus lelkész küldte be hozzám ós érdekes, hogy az ő levelének utolsó sora a következőket tartalmazza (olvassa): »Mindezt in camera caritatis mondom, kérve, hogy nevemet az istenért valahogy el ne árulja.« Jellemző a csehországi állapotokra, gyaníthatjuk, hogy mit csinálnának az ilyen magyar emberrel, aki NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1620—1921. — IX. KÖTET. merészel kifejezést adni az ő magyarságának és magyar érzésének. (Mozgás,) Benkő Gábor: Mi csak üzleteket csinálunk az entente-tal! Birtha József : Fel kell említenem, hogy a pozsonyi összes magyar iskolákat bezárták és a magyar nyelv tanítását nem engedték meg. Ez ellen való tiltakozásképen a pozsonyi magyar intelligencia egy emlékiratot szerkesztett, amelyet felküldtek a mindenható ministerhez, azonban ennek egyáltalán semmiféle eredménye nem volt. Fel kell említenem, hogy a pozsonyi líceumot, a főgimnáziumot is bezárták. Az 1919/1920-as iskolaévben elrendelték a német első osztály felállítását, de csak hat tanuló jelentkezett, ezek is egy német klub agitációja révén. A magyar első osztályba 150 tanuló jelentkezett, de a magyar párhuzamos osztályt nem engedték meg és a más vallású tanulók a német osztályba szorultak, mert a magyar osztályra előjoguk volt a protestánsoknak, akik az iskola fentartásához hozzájárulnak. Az iskoláknak két igazgatójuk van, a régi, akit az egyház választott és egy uj ember, akit a cseh hatóság küld ki. Ennek az utóbbinak szereplése az árulkodásban merül ki. Az idén beállított tót osztály néhány tanulóját nagy anyagi segítséggel tudják csak ott tartani, az osztály nem is tartja óráit az intézet épületében. A pozsonyi gyülekezet erélyes magatartása védte meg eddig az iskolát. Különösen Zoch Sámuel modori lelkész, akit adminisztrátorrá nevezett ki a cseh államhatalom s ki a protestáns szabadságnak és évszázadok harcaiban kivívott jogainak lábbal tiprója, a cseh iskolai hatóságtól teljesen függetlenül intézkedik és hatalmaskodásával nem egyszer vall kudarcot. Súlyos a helyzete az eperjesi evangélikus főgimnáziumnak is. Itt már a magyar osztályok fokozatos beszüntetése megkezdődött. A tanárok üldözése állandó. Ismételten elfogják, internálják, hol az egyiket, hol a másikat. A Selmecbányái négyszázados kollégium, evangélikus gimnázium megszűnt, szintén bezáratott. A lévai ref. elemi iskolát egy évig kórháznak lefoglalták, a tanitókat belőle kilakoltatták. Mózer Ernő: Hallatlan! Birtha József: A rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium egyelőre megmaradt, a rozsnyói főgimnázium eltótositása is megkezdődött. Alsó két osztálya tót, a többi magyar. A késmárki evangélikus főgimnázium németnyelvű lett, az iglói hires diákok se hallanak már magyar szót. Mózer Ernő: De fognak még hallani! El* jön még annak is az ideje. Birtha József: A rimaszombati protestáns főgimnázium a lehető legnagyobb üldöztetéseknek van kitéve az utóbbi időben. Azt irja a Kassai Újság (olvassa): »A rimaszombati egyesült protestáns főgimnáziumot is utóiérte végzete. A turócszentmártoni evangélikus szlovák püspök 15