Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

4 A Nemzetgyűlés 166. ülése 1921 egyezményt hozott össze, amelyet az államok legnagyobb részének meghatalmazott]

ai már elfogadtak. Ebben az egyezményben az elsőbbségi jogokra vonatkozólag, a találmányok bejelentése után fizetendő díjak és díj pótlékok lerovására vonatkozólag a megtámadások és megszűnések bejelentésére vonatkozólag 1914 augusztus 1-től kezdve — mintegy nyugvópontot állítva fel — a batáridőket szünetelőnek vették és 1920 szeptember 30-tól kezdődőan állapítottak meg hathónapi, illetve egyévi, illetve kétévi ujabb határidőket. Az erre vonatkozó egyezmény elfogadását, illetve a kormánynak ehhez való hozzájárulását, az erre való felhatalmazást tartalmazza ez a törvényjavaslat. A hosszú háború alatt bennünket ért sok anyagi és erkölcsi veszteség után örömmel kell venni ezt a lépést, mint olyan jelenséget, amely a konszolidáció felé mutatva, javunkra szolgál. Ëpen ezért —• amint a bizottságban is ez a hangulat nyilvánult meg — a magam részéről ezt a hangulatot tolmácsolva, kérem az igen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy ezt a törvényjavaslatot, amely \itán kivül állóan szolgálja az ország érdekeit, lehetőleg vita nélkül általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik szólásra % Kontra Aladár jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly : örömmel üdvözlöm ezt a törve nyjavai-latot, amely a világháborútól érintett ipari tulajdonjog fentartására és visszaállítására vonatkozó megállapodást cikkelyezi be. Az első lépés ez ahhoz, hogy a népcsaládok közt ismét megteremtődjék az a normális béke, amely nemcsak abban áll, hogy paragrafusokat alkotunk és békeszerződéseket kötünk, hanem tényleges összeköttetéseket teremt meg. örömmel üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot és a kereskedelemügyi minister urat is abból az alkalomból, hogy ezt a törvényjavaslatot sikerült a Nemzetgyűlés elé hoznia és ezáltal a nemzetek közti kapcsolatot megkezdenie. Adja I^ten, hogy minél több ilyen szerencsés és jól megszerkesztett törvényjavaslat kerüljön a Nemzetgyűlés elé. A javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Az előadó ur nem kivan szólni. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak a világháborútól érintett ipari tulajdonjog fentartására és visszaállítására vonatkozó megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Igen. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). évi március hó 16-án, szerdán. Elnök : így a törvényjavaslat mind általánosságban, mind pedig részleteiben elfogadtatott és harmadszori olvasás céljából a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezésének módosításáról és kiegészítéséről a pénzügyminister törvényjavaslata. A házszabályok 214. §-a értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a pénzügyminister ur dr. Vértessy Sándor államtitkárt ezen törvényjavaslat tárgyalására mint ministeriumi előadót bejelentette. Következik a törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Béla előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. te. 123. §-ában felsorolt rendelkezések csak akkor lépnek hatályba, ha Ausztriában egyidejűleg hasonló intézkedések lépnek tényleg érvénybe. Minthogy a hatályba nem lépett és tárgytalanná még nem vált rendelkezések némelyike állampénzügyi szempontból is jelentős, szükséges, hogy a rendelkezések tárgyát alkotó kérdéseket önállóan szabályozzuk. Ezt célozza a t. Nemzetgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat, amely tehát ilyen módon inkább csak formális jelentőségű. Ezt a szempontot mérlegelve, a pénzügyi bizottság ezt a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben némi módosításokkal elfogadta. Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a pénzügyi bizottság szövegezécében a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. Elnök : Ki következik szólásra ? Kontra Aladár jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly: T. Nemzetgyülé 3 ! Ez a törvényjavaslat igen fontos, mert rendkívül mélyen belenyúl közgazdasági életünkbe. Ezért szükségesnek tartom, hogy a Ház tanácskozásképes legyen akkor, amikor erről a kérdésről tárgyal. Kérem tehát a tanácskozásképesség megállapítását. Elnök:: Kér^m a jegyző urakat, szíveskedjenek megszámlálni a jelenlevő képviselő urakat. (Megtörténik.) összesen 29 képviselő van jelen. A Ház tehát nem tanácskozásképe?. Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kívánják újból a tanácskozásképesség megállapítását ? (Nem !) Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájánál megemlítettem azt, hogy a tulaj donképeni nagy összeomlás a háború után nem annyira a jogrend terén, mint inkább közgazdasági téren történt. Most, hogy a napokban itt tárgyalás alatt volt az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény-