Nemzetgyűlési napló, 1920. IX. kötet • 1921. március 21. - 1921. május 12.

Ülésnapok - 1920-166

A Nemzetgyűlés 166. ülése 1921. évi március hó 16-án, szerdán, Rakovszky István és Kenéz Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása. — A vüágháboruban érintett ipari tulajdonjogokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A szesz megadóztatására vonat­kozó törvény módosításának tárgyalása. — Az országos pénzügyi tanácsról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A bortermelési adóról szóló 1918. évi I. te. egyes rendelkezéseinek módositására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: Hegedüs Loránt, Hegyeshalmy Lajos. Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 20 perckor. Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabóky Jenő jegyző ur, a javaslat mellett felszólalókat jegyzi Kontra Ala­dár jegyző ur, a javaslat ellen felszólalókat jegyzi Héjj Imre jegyző ur. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Csanád vármegye közönségének feliratát a vármegyei számvevőségek ügyében ; Esztergom vármegye közönségének feliratát az 1886. évi XXI. te. 2. §-ának c) pontjában biz­tosított jog helyes értelmezése tárgyában. A feliratok a Lázszabályok 236. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Következik az indít ványkönyv felolvasása. Kontra Aladár jegyző : Bejegyzés nincs í Elnök : Következik az interpellációs-könyv felolvasása. Kontra Aladár jegyző (olvassa) : Bozsik Pál : a gyöngyösi építési kormánybiztosság és Gyöngyös újjáépítése ügyében — a belügyministerhez ; Czeglédi Endre : A termelési produktiv munka, a közmunkáknak általában való megindítása és fokozása, munkaalkalmak megteremtése és a vál­lalkozások tárgyában — az összkormányhoz ; Birtha József : a felvidéki protestáns egyhá­zak üldözése a csehek által és egyéb atrocitások — a külügynúnisterhez. Elnök : Javaslom, hogy az interpellációkra a napirend letárgyalása után, de legkésőbb fél két órakor térjünk át. (Helyeslés.) Következik az állami és társadalmi rend hatá­lyosabb védelméről szóló törvényjavaslat harmad­szori olvasása. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök : Van valakinek észrevétele a törvény­javaslat ellen \ (Nincs 1) Ha senkinek sincs észre­vétele a törvényjavaslat ellen, akkor kijelentem, hogy ez a törvényjavaslat az igazságügyi bizott­ság szövegezésében harmadszori olvasásban el­fogadtatott. Kihirdetés céljából elő fog terjesz­tetni. Következik a világháborútól érintett ipari tu­lajdonjogok fentaitására és visszaállitására vonat­kozó megállapodás becikkelyezéséről szóló törvény­javaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó: Igen tisztelt Nemzet­gyűlés ! A teremtő elmének a zsenialitását a kultúra magasabb fokán mindenkor nemzetközi védelem­ben és támogatásban részesítették. Nevezetesen az egyes szabadalmakat, találmányokat és az ezekkel kapcsolatos kérdéseket régebb idő óta nemzetközi megállapodás alapján támogatásban, védelemben és előnyökben részesítették. Ezekre a kérdésekre vonatkozólag a béke idejében az egyes országok közt megállapodások létesültek, különösen egy igen fontos jog szempontjából, a találmányok, sza­badalmak elsőbbségi bejelentése szempontjából. Ennek a jognak rövid értelmezése az, hogy ha egy találmányt külföldön, idegen államban kellő for­mában bejelentettek, akkor egy éven belül hozzája hasonló találmányt érvényesíteni nem lehetett. Ez volt az u. n. elsőbbségi jog. A világháború természetesen, mint mindenben, ugy itt is zavart idézett elő. Az ellenségeskedés megzsünése után az egyes országok siettek ezt a bajt osvosolni és egymással megállapodásokat kötöttek ezeknek a nemzetközi jogoknak újból való életbeléptetésére. Csakhogy miután nem­csak ellenséges, hanem egymással szövetségben álló és semleges államok is. voltak és vannak, ezek a megállapodások nem voltak egységesek. Épen ezért a berni iroda kezdeményező lépéssel 1*

Next

/
Thumbnails
Contents