Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-150
 Nemzetgyűlés 150. ülése 1921 van meg talán a germán faj tisztasága, amelynek lakói 2—300 év előtt szlávok voltak ? Hát a latin faj talán Franciaországban van meg, akol az ország nevét a germán-frankoktól vette és akol a legkevesebb a latin vér ? Talán a románoknál keressük a latin fajt, amelyre ők olyan büszkék, de akikről tudjuk, hogy mindenféle albán, illir és szláv keverékből származnak. A mai kornak egyik betegsége az a faji idea, amelyet különösen Chamberlain Stuart hangoztatott az ő egyoldalú teóriájában. És ez veszedelmes lejtőre hozta egyszersmind magát a keresztény gondolatot is. Chamberlainből szedik akárhányan az ő faji antiszemitizmusuk téziseit. Még Chamberlainnél is tovább mentek. Hiszen Chamberlain maga is azt mondja, hogy Krisztus nem lehetett zsidó, olyan magasztos gondolatai voltak. Chamberlain követői tovább mennek, és még őt is diszkreditálják, nevetségessé teszik, mert ennek a hamis felfogásnak nevében egyszersmind a kereszténység bázisát is aláássák. (Ellenmondás.) Azt hiszem, t. képviselőtársam nem igen jártas a teológiában. Kik voltak az első keresztények nemcsak Jeruzsálemben, hanem világszerte ? A zsidók ! A zsidó községek voltak az első magvai a terjedő kereszténységnek. Később a rómaiak és görögök meghallgatták szent Pált, de a magva minden kereszténységnek az ottlévő zsidó hitközség volt. Ezért mondom én azt, hogy hamis f elf OR midőn a zsidó kérdést mint faii kérdést állítják be. En nem tagadom, hogy van zsidó kérdés. Ki tagadná ezt. De ez a zsidókérdés gazdasági kérdés, amely, hogy létrejött, annak nemcsak a zsidók az okai, hanem mi is, mert mi bizonyos pályákat a közéletben nem töltöttünk be és engedtük, hogy azokat zsidók foglalják el. En magában véve egészséges' dolognak tartom, hogy mi keresztények rájöttünk, hogy nem elég az, hogyha mi a közhivatalokban éhbérek mellet dolgozunk, hanem nekünk egyszersmind a közéletnek lukrativ pályáin is helyet kell foglalni. Ez örvendetes jelenség társadalmunkban és gazdasági életünkben, de ebből faji kérdést csinálni, antikrisztianus, keresztényellenes dolog. Nekünk nem a fajt kell üldöznünk. . . Turi Béla : Mi magyarok is vagyunk, nemcsak keresztények ! (Ügy van ! Zaj.) Giesswein Sándor: Ha a faji szempontot vesszük, méltóztassanak elhinni, hogyha a múlt században is igy jártak volna el és minden nem magyart innen ki akartak volna toloncolni, sem a Wekerléknek, sem a Prohászkáknak, sem a Huszár Károlyoknak, sem az én csekélységemnek nem lett volna itt maradása. Eszembe jut az, amit egyszer Csehországban hallottam, ahol végighallgattam egy etnikus vitát, amely németek és csehek közt folyt. Ekkor azt mondta nekem valaki : s — Heisst Jemand Pospischil, so ist er ein Deutscher, und heisst Jemand Schuster, so ist er ein Tscheche. Ugy is volt. A Pospischilekből lettek a leg« . évi február hó 22-én, kedden. 77 dühösebb pán-germánok, a Schusterekből, akik csak annyit változtattak a nevükön, hogy S-betűvel irták a nevüket s arra egy kis horgocskát tettek, lettek a legdühösebb pánszlávok. Tessék elhinni, hogy ha mi ezeket a faji harcokat nézzük, amelyek Európát dúlják, rájövünk, hogy sokszor bagatellek vannak a harc háta megett, jóllehet a tudomány kimutatta, hogy az indogermán vagy árja nyelvek egy törzsből fakadnak, sőt magam is foglalkoztam ëvvel a tudománnyal és nyomára jöttem annak, hogy az árja, sémi, turáni és uralaltáji nyelvek egy közös eredetre mutatnak, ugy hogy tulaj donképen nincs alapvető különbség indogermánok, sémiek, ural-altájok, turániak között. Ne üljünk fel tehát a faji harcoknak. Ezeket a kapitalizmus szitja, mert a kapitalizmusnak az az érdeke, hogy mi dolgozó emberek egymásközt összevesszünk, egymással ellenségek legyünk, hogy aztán ők annál inkább kiszipolyozhassanak bennünket. Ha szociális forradalmat akarunk, akkor meg kell ismernünk a testvériségnek a nagy összetartózandóságát és nagy erejét. (Zaj.) Igen, én rá akarok mutatni azokra a hibákra is, amelyek a zsidóság részéről most legújabban is elkövettettek. Nem az egész zsidóságot értem. Saját maguk közt vannak olyanok, akik a zsidókat, mint külön fajt, külön nemzetiséget állitják oda. Ez nem más, mint hogy ők maguk épitenek egy ghetto-t a maguk számára, mely által magukat a világtól, a keresztény kultúra világától elzárják. Aki járt Keleten, az láthatta, hogy ott az egyes nemzetiségeknek egymáshoz való viszonya egészen más, mint Nyugat-Európában. Például, ha az ember Kairóba megy, lát ott egyes városrészeket, ahol perzsa feliratok vannak, lát másokat, görög cégtáblákkal, másokat, zsidó cégtáblákkal, megint másokat, ahol örmények vannak. Ott mindezek a különféle fajok és felekezetek egymástól szeparált egyediségeket reprezentálnak, melyek a közélettel, a társadalmi élettel abszolúte nem törődnek, csak önnönmaguk dolgaira gondolnak, önnönmaguk képeznek egy külön csoportot, nincsenek szerves összefüggésben az állammal ; az adójukat lefizetik, meg azután ami a Keleten elkerülhetetlen, a felebbvalóságnak juttatnak bizonyos baksisokat, de mással nem törődnek. Ez a keleti gondolat. Ezzel szemben azonban a nyugati gondolat az, hogy az országnak különféle bajait egymással testvériségbe hozza és az egyesek igényeit és jogait respektálja. Ebből a szempontból a mostani kormánynál bizonyos szépséghibát látok. Nagyon honorálom a pénzügyminister urnák azt a tendenciáját, hogy takarékoskodjunk és nagyon helyeslem, hogy az autókat eltörölte, . . . Rassay Károly : Dehogy törölte el. Giesswein Sándor : Akkor el kellene törölnie. (Helyeslés a jobboldalon.) ... de sajnálom, hogy megszűnt egy olyan ministerium, mely élő tanuja volt annak, hogy mi a mostani Magyarországgal nem > elégszünk meg és hogy mi vissza akarjuk