Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

. évi március hó lé-én, hétfőn. 614 A Nemzetgyűlés 165. ülése 19Á hogy a 2. § negyedik pontjában levő 5 évig terjedhető fegyház helyett 10 évig terjedhető fegyház tétessék. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy szembeállítom a 2. § változatlan elfogadását a benyújtott indítványokkal. Amennyiben a 2. § változatlanul fogadtatik el, elesnek az összes indítványok, ellenkező esetben először felteszem a kérdést az igazságügyminister ur által beadott két módositványra, egymás után, azután pedig Hornyánszky képviselő ur módositványára. Méltóztatnak a kérdést ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A 2. § nem fogadtatott el változatlanul Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. § első bekezdésének helyébe azon módosított szöveget elfogadni, melyet az igazságügyminister ur benyújtott, igen vagy nem ? (Igen !) A 2. § első bekezdése tehát az igazságügyminister ur által módosított szövegben fogadtatott el. Most felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. § második bekezdését az igazságügyminister ur által benyújtott módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Tehát a második bekezdés az igazságügyminister ur által beadott módosított szöveggel fogadtatott el. Felteszem, a kérdést: méltőztatnak-e elfogadni a 2. § negyedik pontjához Hornyánszky Zoltán képviselő ur által beadott oly értelmű módosítást, hogy az »öt évig« helyébe, »tíz évig« tétessék, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés Hornyánszky Zoltán képviselő ur módosítását elfogadta. Következik a 3. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés! Az 1. § módosításához híven annak konzekvenciájaként indítványozom, hogy az első sorban a »társadalom« szó előtt az »a« szócska töröltessék és a második sorban lévő »megsemmisítésére« szó után beszurassék : »különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére«. (Helyeslés.) Héjj Imre jegyző: Zákány Gyula! Zákány Gyula: T. Nemzetgyűlés! A 3. §-t kérem teljes egészében törölni. A büntetőtörvénykönyvnek a felségsértés fejezetében levő 135. §-ában már találkozunk ezzel a gondolattal. De amit ott elfogadok a felségsértés esetére nézve, azt a jelen törvény keretében nem állítom be. Nem állítom be azért, mert amint az általános vitában való felszólalásom keretében emiitettem, a magyar nép karakterével, természetével nem egyező jelenség, a kötelező spicli-rendszer bevezetése lenne ez, és tekintettel arra, hogy a forradalmak, a bolsevizmus és diktatúra után a társadalom különféle rétegeinek lelkülete annyira össze-vissza van fertőzve, annyira egymás ellen vannak vadítva és agyarkodtatva az emberek, hogy a javaslatnak ez a pontja nagyszerű alkalmat és lehetőséget adna arra, hogy ezt az amúgy is elvadult lelki tulajdonságát a nép még jobban érvényesítse. A kötelező spicli-rendszer kiküszöbölésére való tekintettel a 3. §-nak egészben való törlését kérem. Elnök: Kérem az indítványt Írásban. Zákány Gyula: »A 3. § törlendő«, ez az indítvány. Beadtam. Elnök : Kíván még yalaki szólni ? Héjj Imre jegyző: Örffy Imre! Őrffy Imre: Tisztelt Nemzetgyűlés! Bárczy képviselőtársunk az általános vita során kifogásolta a 3. § kapcsán, hogy az a törvény kvázi a spicli-rendszernek lenne a melegágya és lehetségesnek tartja bizonyos esetekben, hogy akkor is büntethető lenne valaki, fel nem jelentés miatt, amikor bizonyos akciókról az egész közvélemény tudomást szerez. Ezt az aggályt honorálandó, tisztelettel indítványt teszek a 3. §-hoz uj harmadik bekezdés gyanánt a következő szöveg elfogadására (olvassa) : »Nem büntethető a cselekmény akkor sem, ha a mozgalomról vagy szervezkedésről a hatóságnak valamely köztudomású tényből, különösen sajtóközleményből értesülnie kellett.« Elnök : Szólásra következik ? (Senki !) Ha senki sem kíván szólni . . . (Felkiáltások balfelöl : Hornyánszky !) Hornyánszky Zoltán: Feliratkoztam! Tisztelt Nemzetgyűlés ! A 3. § harmadik sorában az van, hogy »tudósítást szerez.« Eszerint csak akkor lehetne valaki büntetendő, ha nem közvetlen tapasztalás alapján tudja meg a dolgokat, ellenben, ha ő maga közvetlenül szerez valamiről tudomást, akkor ennek elhallgatása nem volna bűncselekmény. Minthogy maga a Btk. is a »tudomás« kifejezést használja, indítványom az, hogy a »tudósítás« szó helyett a »tudomás« szót iktassa törvénybe a Nemzetgyűlés. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés! Bár nézetem szerint a szöveg teljesen világos abban a tekintetben, hogy nem lehet ugy értelmezni, amint azt Bárczy t. képviselőtársam értette, megnyugtatás kedvéért még sem teszek észrevételt az ellen az indítvány ellen, amit Örffy t. képviselőtársam előterjesztett, és ahhoz a magam részéről hozzájárulok. Hornyánszky t. képviselőtársam indítványát is elfogadom. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. T. Nemzetgyűlés! A 3. §-hoz négy indítvány adatott be. A kérdést akként kívánom feltenni,