Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921 pedig ugyanakkor büntetni akarja azt, aki akár az egyiknek, akár a másiknak a struktúráját megtámadja. Nem akarom bántani Drozdy t. képviselőtársamat, de azt hiszem, ő nem tudta, hogy ő mit proponál. Drozdy Győző : Tudtam én, de csak ugy jó a törvény ! Bernolák Nándor előadó: Ha tudta a képviselő ur, akkor diszkreditálni akarta a törvényt. Drozdy Győző: Kern! Bernolák Nándor előadó : Én ehhez a propozicióhoz nem járulhatok hozzá. Nem fogadhatom el a magam részéről Hornyánszky t. képviselőtársam indítványát sem és ezzel kapcsolatban Dánér Béla képviselő úrét sem, bár Dánér Ééla képviselő ur azt mondta, hogy ebben a szövegezésben a javaslat tulajdonképen egy zsidójavaslat lesz. En vállaltam már az antiszemitizmus vádját, vállalom most azt is, hogy most egy zsidójavaslatot védek. Rassay Károly: Most jön a destrukció vádja ! Bernolák Nándor előadó : Ők t. i. a büntetéseket szigorítani akarják, azonban előttük sajátos megvilágításban állt ez a javaslat. Az általános vita során nekem nem volt arra módom, hogy részletesen reflektáljak rá — Bródy képviselő ur felolvasta nekünk a francia rémuralom történetének egy részét és felolvasott egész sereg tényálladékot, amelyet szerinte a francia forradalom idején halálbüntetéssel sújtottak. Itt végigsuhant a halál szele a Nemzetgyűlés felett, mikor elmondta, hogy halállal büntetendő volt ez a cselekmény is, az a cselekmény is, amaz a cselekmény is. Mindenkinek azt kellett hinnie, hogy ebben a javaslatban van valami ilyen veszedelem. Ez a javaslat azonban csak egyetlenegy sorban tartalmaz halálbüntetést, ott, ahol azt mondja, hogy az ilyen mozgalmakkal kapcsolatos cselekmények büntetése halál, ha arra a bűntettre már más törvény is megállapítja a halálbüntetést. Ilyen tehát a gyilkosság és a király megölésének esete. Bródy képviselő ur nagyon tévedett, amikor ezzel a javaslattal kapcsolatban akarta kimutatni azt, hogy ez a Nemzetgyűlés milyen kegyetlen. T. i. ez a javaslat semmi egyebet nem tesz, mint nem törli el a halálbüntetéseket. De tovább kell hogy menjek és kell, hogy rámutassak arra, hogy ez a javaslat abszolúte nem akar eltérni a büntetőtörvények normális kereteitől, normális büntetéseket szab meg és ezért nem járulhatok hozzá Hornyánszky és Dánér képviselő urak propoziciójához sem, amelyek ugyan nem valami féktelen nagy büntetéseket kivannak, de mégis a javaslatban kontemplált büntetéseknél súlyosabbakat kívánnak megállapítani. Volna itt még égy propozició, amellyel foglalkoznom kellene, de arra már kiterjeszkedett az igazságügyminister ur, t. i. a királykérdés. '.. évi március hó lá-én, hétfőn. 611 Erre az egyre még, nehogy kétség lehessen a magam álláspontja iránt is, egészen röviden kiterjeszkedem. Az én nézetem szerint a magyar Nemzetgyűlés mindazokat a jogokat gyakorolja és gyakorolhatja, amelyek megillették a régi magyar törvényhozásokat. Mindazok a jogok, amelyek a magyar törvényhozás jogai voltak, ma a Nemzetgyűlés jogai; ennélfogva, ha a régi törvényhozásnak jogában állott megváltoztatni pl. az örökösödésre vonatkozó törvényeket, természetesen az akkori törvényhozás struktúrája szerint országgyűlés és király egyetértésben, jogában áll ez a Nemzetgyűlésnek is, és azt hiszem, hogy ezt ennek a Nemzetgyűlésnek egyetlen tagja sem kifogásolja. Es amikor arról volt szó, hogy a trónöröklés rendjének ilyen megváltoztatása és ezzel kapcsolatos határozatok forradalmi jellegűek, akkor utaltak ennek a lépésnek belső természetét tekintve forradalmi jellegére, amit természetesen, azt hiszem, megint mindenkinek el kell ismernie. Egy formaszerint teljesen jogosult, de lényegében forradalmi lépésről volna szó, amelynek célszerűsége dönti el azt, vájjon kivánatos-e arra a térre rálépni, vagy nem. Ezt azért mondottam ki a magam meg* győződésekónfc egészen világosan, nehogy kétség maradhasson aziránt, hogy itt ezzel a javaslattal ebben a kérdésben az akciószabadságnak korlátozása tendáltatnék. A többi kérdést most már egészen figyelmen kivül hagyva, még Drozdy,képviselő urnák tartozom egy rövid felelettel. 0 t. i. kívánta a javaslatba a szándék felvételét. Ez megint arra vall, hogy nem ismeri a büntetőjog általános konstrukcióját. T. i. a büntetőjog általános szabályai szerint a cselekmény csak akkor vétség, ha szándékos, kivéve ha az ellenkezőt a törvény is kimondja. Miután itt sehol sem mondja ki a törvény, hogy nem szükséges a szándék, egészen világos, hogy szándékosság nélkül ilyen cselekményt konstruálni egyáltalában nem lehet. Ezek után elfogadom az igazságügyminister ur módosításaival a szakaszt és kérem a többi propoziciók félretételét. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 1. §-a három bekezdésből áll. Az első bekezdéshez hétrendbeli indítvány, illetőleg módosítás, a másodikhoz két, a harmadikhoz szintén két módosítás adatott be. Ezenfelül Kerekes képviselő ur esetleges negyedik bekezdést hozott javaslatba, hasonlókép egy uj bekezdés betoldását hozta javaslatba Rassay képviselő ur, amely mint negyedik, illetőleg, amennyiben Kerekes képviselő ur javaslata elfogadtatnék, mint ötödik bekezdés szerepelne. Minthogy ily nagy tömege van a módositásoknak, azt hiszem, legcélszerűbb lesz, amennyiben hozzá méltóztatnak járulni, ha a kérdést először akként teszem fel, hogy mél77*