Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn, 609 helyett, mint ahogyan az előadó ur is definiálta, az alkotmányosan hozott törvények szerint értendő törvényes rendet iktassuk a szövegbe. Ezt azért proponálom, t. Nemzetgyűlés, mert amikor egy törvényt a büntetőtörvénykönyvbe beillesztünk, akkor annak a törvénynek nem szabad a provizórius jelleget magán viselnie, nem szabad azt az átmenetiség veszélyeinek kitenni, hanem igenis számitani kell arra, hogy lesz az állami és társadalmi életnek elaszticitása mellett olyan állandósága, amely az alkotmányosan hozott törvények szellemének, nem pedig ennek a kényszerhelyzetnek, ennek az adott viszonyok közötti vis majoros helyzetnek felel meg. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék elfogadni azt az indítványomat, hogy iktassuk be a szövegbe ezt a kifejezést : Az állam és a társadalom alkotmányosan hozott törvényes rendje stb, , Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző : Drozdy Győző. Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! Csak egy kis stiláris módosítást akarok tenni, amelyet, miután kénytelen lennék majdnem minden szakasznál megismételni, kérem, méltóztassanak az összes szakaszokra elfogadni. T. i. a javaslat szövege ugy szól, hogy aki az állam és a társadalom törvényes rendjének stb. Az igazságügyminister ur a társadalom szó elől a névelőt kihagyni javasolta, én azonban azt indítványozom, hogy ezen kifejezés »állam és társadalom« helyett mindenütt azt mondjuk, hogy »állam vagy társadalom«. Az én nyelvérzékem, grammatikai érzékem, ugyanis ezt igy találja helyesnek. Haller József: Nem nyelvérzékről van itt szó, hanem jogról! Drozdy Győző : A grammatika szerint is ez a helyes . . . Haller József: Jogról van szó! Drozdy Győző : ...és jogérzékem is azt vitatja, hogy akit megbüntetnek a törvény alapján azért, mert az állam ellen izgat, azt a társadalom elleni izgatásért is felelősségre lehet vonni, ellenben ha, az »és« szócska helyett a »vagy« szócskát illesztjük a szövegbe, akkor nem lehet megbüntetni valakit a társadalom elleni izgatásért, amikor az állam ellen izgatott, vagy az állam elleni izgatásért, amikor a társadalmi rend és béke ellen követett el bűncselekményt. A »vagy« szócska tehát feltétlenül ide illik, akár tetszik ez, akár nem, és bizonyos, hogy grammatikailag is ez a helyes. Elnök: Kivan még valaki szólni? Héjj Imre jegyző: Túri Béla! Túri Béla : T. Nemzetgyűlés ! En tulajdonképen Rassay t. képviselőtársam szavaira akartam egész röviden válaszolni, miután azonban közben két javaslatot is tettek, méltóztassanak megengedni, hogy ezek elfogadását ellenezzem. Ellenzem Drozdy képviselő ur javaslatát azért, mert a »vagy« szócskának közbeiktatásával ő épen azt a bajt idézné elő a javaslatban, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET, amelyért egész ellenzéki beszéde alatt küzdött Drozdy Győző; Igaza van! Túri Béla : És mert mi épen csak azért fogadjuk el a törvényt ebben a szövegezésben, hogy »az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása«, hogy világosan kitűnjék, hogy az állam és társadalom egész rendjének erőszakos felforgatásáról van szó, mig hogyha az »és« szócska helyett a »vagy« szócskát iktatjuk a szövegbe, akkor beleesünk abba a hibába, amelyre Rassay képviselőtársam és a többi fölszólalók is rámutattak. (Igaz! Ugy van!) Zákány képviselőtársam indítványát pedig, amely arra irányul, hogy az »alkotmányos utón« szavakat a »törvényes rend« szavak elé beszúrjuk, azért nem fogadom el, mert pleonazmus volna. Lehetetlen ugyanis valamit az állam és társadalom törvényes rendjének nevezni, ami nem alkotmányos utón állapíttatott meg, úgyhogy ez az indítvány teljesen fölösleges. Ami már most Rassay képviselő ur felszólalását illeti, mindenekelőtt intittatva érzem magamat annak kijelentésére, — tekintettel arra is, hogy az ellenzék igen kicsiny — hogy mikor ő másodszor szólalt fel, mi, akik a többséghez tartozunk, egyáltalában nem akartuk az ő szólásszabadságát gátolni, miután azonban a házszabályok egy szakaszhoz csak egyszer engednek felszólalást, mi — nem tudván, hogy Rassay t. képviselőtársunk félreértett szavainak helyreigazítása címén kivan szólani, — azt mondottuk, hogy nem beszélhet. T. képviselőtársam indítványa az egyetlen meritorius indítvány, ő t. i. meg akarja nekünk magyarázni, hogy ide, az állam és társadalom törvényes rendje alá tartozik az 1920. évi I. te. is. Ennek kiemelése itt ismét teljesen felesleges pleonazmus volna, mert ez a törvény alapját képezi a mi mostani alkotmányunknak, az állam és társadalom mostani rendjének, ha tehát az ellen valaki erőszakosan fel fog lépni, a bíróság az illetővel szemben meghozza a maga ítéletét, kiszabja rá a megfelelő büntetési tételt., (Igaz! Ugy van!) Épen azért, mivel Rassay t. képviselő ur is az mondotta, hogy az állam és társadalom rendjét, ezt a fogalmat ő jobban kifejezettnek látná, ha körül volna határolva ennek tartalma és hozzátétetnék az, »amit a törvények szabályoznak«, a »törvényes« szó pedig ugyanezt mondja: azt hiszem ő is nyugodtan elfogadhatja a szakaszt ebben a formában. Kérem a javaslat 1 §-ának az igazságügyminister ur beterjesztett módosításaival való elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Balla x^ladár! Balla Aladár : T. Nemzetgyűlés ! Igazán nagyon sajnálom, hogy amikor megállapodásra lehetne jutnunk a tekintetben, hogy a mindegyikünk által kivánt társadalmi rendet és kon77