Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
608 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hő 14-én, hétfőn. tagadják, szépítgetik, ez a legbiztosabb jele a zsidó mérgezettségnek és veszedelemnek. Egy másik jelensége, illetőleg bizonyítéka ennek a zsidó veszedelemnek az a körülmény, hogy az internáltak legnagyobb része, annak ellenére, hogy az internálás szintén ennek a bolseviki zsidó veszedelemnek meggátlását, illetőleg leküzdését célozza, nem zsidó, hanem zsidók által félrevezetett, beugratott magyar munkások. Egymásután jönnek a kerületemből az internáltak hozzátartozói, s én szomorúan láttam, hogy azok bizony valamennyien több gyermekes félrevezetett, földhözragadt szegény magyar emberek. Zákány Gyula : Azért kell azt, aki fogházra érett, fogházzal büntetni, a börtönbe valókat pedig börtönbe küldeni. Dánér Béla : írtam Debrecenbe az illetékes közegeknek s megkérdeztem, mi az oka annak, hogy nem a felbujtó zsidókat internálják, hanem a félrevezetett, felbujtott szegény magyar embereket. A következő, azokra az állapotokra jellemző választ kaptam. Engedjék meg, hogy,felolvassam. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »En a magam szemével ugy látom a dolgokat, hogy az államrendőrség felülről — előrebocsátom, hogy február 17-én kelt ez a levél — nem érez oly hathatós támogatást, amivel bele merne vagy tudna markolni a szennyesládába. Az a politikai labilitás, amit megint csak a zsidó sajtó áraszt és gerjeszt, áthullámzik a provinciális államszervekre s erélytelen tojástáncot járó hivatalokká sülyesztik azt a testületet, amelynek a magyar nemzet élő lelkiismeretének kellene lennie. (Zaj a szélsobalóldalon.) Az bizonyos, ha egy obskúrus zsidót lefognak, már másnap három államtitkár kérdezősködik a sorsa iránt.« íme, ez a zsidó veszedelemnek és zsidó mérgezettségnek harmadik bizonyítéka. Drozdy Győző: Most nem a zsidókérdést tárgyaljuk. Budaváry László indítványa nincs napirenden! (Zaj.) Dánér Béla : Én meghallgattam t. képviselőtársaimat s kérem, hogy ők is hallgassanak meg engem. Drozdy Győző : Ez nem tartozik ide, most részletes tárgyalás folyik. Dánér Béla: Ez a javaslat, amint az előbb megállapítottuk, a bolsevista veszedelemnek az elhárítását célozza, tehát célozza az elhárítását a zsidó veszedelemnek, a magyarság helyébe lépő zsidó uralomnak. Ezért küzdenek ezen javaslat ellen olyan makacs elszántsággal a zsidóság itteni képviselői. Ennek a makacs küzdelemnek az eredménye az, hogy a bizottságban az eredeti javaslatot, különösen a büntetési tételek tekintetében, sokkal enyhébb formájában fogadták el és hozták ide a Nemzetgyűlés elé. Arra hivom fel a figyelmet, hogy ha ezt a törvényjavaslatot, amelyet eredeti szövegében egy zsidómentes, kiváló jogászokból álló bizottság állított össze, a büntetési tételeket lefokozó ebben a formájában fogadjuk el, s az törvény lesz, akkor törvénytárunk megint gazdagodik egy zsidó törvénnyel, már pedig épen elég volt a zsidó törvényekből. Azt a javaslatot terjesztem az igen t. Nemzetgyűlés elé, (Halljuk! Halljuk!) hogy méltóztassék a bizottság javaslatával szemben az eredeti javaslat szakaszait elfogadni, különösen a büntetési tételeket illetőleg. (Felkiáltások a szélsobalóldalon: Tessék Írásban beadni!) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Zákány Gyula! Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Ahhoz az eléggé nem definiált kifejezéshez, »az állam és társadalom törvényes rendje« kifejezéshez akarok szólni, amelyet ugy az igazságügyminister urnák, valamint az előadó urnák délelőtti záróbeszédében kifejtett értelmezés után sem látok tisztán megmagyarázottnak. Én nem akarom követni Rassay Károly t. képviselőtársamat az alkotmányjogi vita területére, jóllehet ha szigorúan nézzük és az állam és társadalom törvényes rendjét definiálni akarjuk, akkor bizonyos alkotmányjogi problémákba kell hogy ütközzünk. Én az egész félremagyarázható kifejezésnek ott látom az okát, hogy közjogi és alkotmányjogi tekintetben a helyreállitottságnak nincs meg az a foka, amelynek alapján ezt a kifejezést : »az állam és társadalom törvényes rendje« minden aggály nélkül akceptálhatnék. Rassay Károly: Zűrzavar! Zákány Gyula : Nem zűrzavar, igen t. képviselő ur, hanem igenis az, hogy ugy jogfolytonossági, — hogy ezt a bizonyos tekintetben ominózus kifejezést használjam — valamint alkotmányjogi szempontból kifejlődés alatt állunk, hogy törvényhozásunk teljes alkotmányi szervekkel nem működik, hogy a nemzeti szuverén államakaratnak szervei még kifejlődés alatt vannak, hogy ugy mondjam, kiegészítésre várnak. Természetesen ez egy megoldandó probléma s most bizonyos alkotmányjogi provizórium alatt állunk. Ennek alapján látom én a félreértést, ennek alapján értem én meg az opponáló felszólaló uraknak azt az aggályát, hogy hátha ez »az állam és társadalom törvényes rendje« olyan latitüd, a melybe sok minden bepakkolható. Azért én bátorkodnám annak a nézetemnek kifejezést adni, — mint az előadó ur is magyarázta délelőtti záróbeszédében ezt a szinte definiálatlan kifejezést — hogy az állami és társadalmi törvényes rend alatt, ami itt lazán van kifejezve, annak a rendnek fogalma értendő, amelyet az alkotmányosan hozott törvények szabályoznak. Itt tág tere nyílik annak, hogy az alkotmányosan hozott törvényeknek micsoda eshetőségei vannak a Nemzetgyűlésre vonatkozólag. Hogy milyen beállítása van ennek a kérdésnek, arra most nem akarok kitérni és ezért bátorkodom egyszerűen azt a módositást tenni az első §-hoz, hogy az állami és társadalmi törvényes rend
