Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

606 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn. erőszakos felforgatással a szándékát megvalósitani. Ez tehát már maga kizárja azt, bogy ez a kérdés ide tartózhassék, mert akármilyen módon óhajtjuk megoldani a kérdést, itt erőszakos megoldás senki sem gondolt. Különben is a királykérdés épen olyan, mint a szűkebb értelemben vett alkotmány­nak minden más kérdése, a törvényhozás kérdése, a birói hatalom kérdése, vagy bármelyik más kér­dés, amelynek védelme az alkotmányjogi felség­sértés keretében a Btk.-ben van biztositva és csak oly keretek között. Ebben a rendelkezésben mi nem gondolunk ekkora és ilyen messzemenő védel­met, a cselekmények ilyen elsődleges stádiumában való védelmet ezeknek a kérdéseknek nem akarunk biztositani, tisztán csak ezek ellen a teljesen fel­forgató mozgalmak ellen akarunk védekezni, ame­lyek a mai állami és társadalmi rendünket érhetik és amelyekre Kerekes képviselőtársam rámutatott, amelyekre ma bolsevista, kommunista, anarchista, nihilista elnevezéseket szoktunk használni, amikre más elnevezéseket is tudnánk alkalmazni, amelye­ket azonban jogilag precizen, törvénybe valóan másként nem tudunk megszövegezni, mint ahogy megszövegeztük. Miután a dolog igy áll; miután a király­kérdéssel, amint kijelentettem, ennek a kérdés­nek semmiféle vonatkozása nincsen és nem is lehet, de nemcsak ennek, hanem más alkotmány­jogi kérdésnek sincs ezzel semmi vonatkozása olyan értelemben, mint a büntetőtörvénykönyvben foglaltatik, épen azért azt az inditványt, amelyet Rassay képviselőtársam előterjesztett, nem tehetem magamévá; (Helyeslés a középen és jobbfelöl.) mert ez az alkotmánynak egy kérdését ragadná ki és felmerülne az a kérdés, hogy hát a többivel mi van. Tovább megyek : azt méltóztatott mondani az inditványban, hogy a nemzetgyűlés tartamára vagy pedig amig ezt a kérdést el nem döntik. Hát azután sem, sohasem fog ez a kérdés ide­tartozni, akár eldöntik, akár nem, sohasem tar­tozhatik pl. a királykérdés a törvényhozás alkot­mányjog kérdéseinek megváltoztatására irányuló törekvések sohasem tartózhatnak e szakasz alá, mert azokat a kérdéseket akárhogy akarja a törvényhozás megoldani, azokra sohasem lehet azt mondani, hogy az az állami és társadalmi rendet felforgató fogalmak. Akárminő megoldás történik törvényhozási utón, az sohasem tartoz­hatik e fogalom alá. Épen azért tisztelettel kérem, hogy ne méltóztassanak ezeket az indítványokat elfogadni. Ellenben én vagyok bátor indítványokat tenni e szakaszhoz (Ralijuk! a szélsöbalolda­lon.) ós pedig részben tisztán csak stiláris vo­natkozásuakat, részben olyan indítványokat, amelyek honorálni kívánják azon észrevételeket, amelyeket a tárgyalás folyamán méltóztattak előterjeszteni. Az egyik indítványom az 1. § első bekez­désére vonatkozik és csak stiláris természetű, ugyanis azt célozza, hogy az »a« betű a »tár­sadalom« szó előtt töröltessék. A másik pedig a- gróf Apponyi Albert képviselő ur indítványával azonos, hogy a »meg­semmisítésére« szó után beszurassanak a kö­vetkező szavak : »különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesí­tésére«. (Helyesles a középen.) A második bekezdésnél egy enyhítést va­gyok bátor javaslatba hozni és pedig itt az »öt évig terjedhető fogház« helyett »három évig terjedhető fogház«­at vagyok bátor indítvá­nyozni. (Helyeslés.) A harmadik bekezdést szintén enyhíteni akarom azon megjegyzések és észrevételek után, amelyeket Bassay képviselőtársam a beszéde során felhozott, t. i. a harmadik bekezdésben a kezdeményezők, a vezetők és a résztvevők is súlyosan büntetve lennének akkor, hogyha fegy­verek, lőszerek, robbantó anyagok gyűjtetnek össze annak ellenére, hogy ők esetleg erről nem is tudtak, — épen ezért azt a kiegészítést va­gyok bátor indítványozni, hogy a szakasz szövege után, ahol pont helyett vessző volna teendő, még a következő szavak volnának beiktatandók : »amennyiben erről tudtak, vagy azt kellő gon­dosság mellett előre láthatták volna«. Ez a szöveg különben megfelel annak a szövegnek, amely a 22. §-ban hasonló vonatkozásban benn­foglaltatik. Kérem, méltóztassék az eredeti szöveget e módosításokkal elfogadni. (Helyeslés a középen és jobbfelöl.) Rassay Károly: Félreértett szavaim meg­magyarázása címén kérek szót... (Felkiáltások a középen : Nem lehet ! Zaj.) Félreértett sza­vaimat akarom megmagyarázni. T. Nemzet­gyűlés ! Azt hiszem, hogy ha már 8 órás ülésen vagyunk itt, ennyit legalább meg lehet engedni. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Haller István : Tényleg nem lehet téged terrorizálni! (Derültség a középen.) Rassay Károly: Azt hiszem, t. képviselő­társaimnak is csak az lehet a céljuk, hogy min­den félreértés lehetőleg kiküszöböltessék ; épen azért szükségesnek tartom, hogy ha ez a javaslat igy fog keresztülmenni, a bíróság —• ha már az indokolásban nem talál — legalább az itt lefolyt vitatkozás anyagában találhasson direktívát a gyakorlati alkalmazásra. A t. igazságügyminister ur a királykérdés­sel kapcsolatos indítványomra azt mondotta, hogy azt azért sem fogadhatja el . . . (Zaj a középen.) Szmrecsányi György: Ez polémia és nem személyes kérdés! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Balla Aladár: Pótelnökre nincs szükség! Rassay Károly : . .. . mert hogy egy kérdést ragadtam ki az alkotmány intézményeiből és ezt az egy kérdést akarom szabályozni. T. Nemzetgyűlés ! Azért ragadtam ki ezt az egy kérdést, mert ez az egy kérdés az, amely a

Next

/
Thumbnails
Contents