Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn. 607 törvényhozás nyilt rendelkezése szerint: az 1920. I. te. szerint egy nyilt, eldöntetlen kérdés, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mást kérdést nem hozhatok ide és nem nyújthatok neki védelmet, csak annak az egy kérdésnek, annak az egy kérdésre való szervezkedésnek, agitációnak, amelyet maga a törvényhozás az 1920 : 1. te. 1. bekezdésében és 13. §-ában egyenesen nyilt kérdésnek hagyott fenn, kimondván, hogy ez a Nemzetgyűlés kizárólagos eldöntése alá tartozik, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) annyira kizárólagosan, hogy még a kormányzónak sem adta meg a törvény kihirdetési, helyesebben visszaküldési jogot az e kérdésben hozott törvényre. Azt mondja az igen t. igazságügyminister ur, hogy amennyiben ezt szabályoznánk, akkor helytelen az, hogy én azt kívánom, hogy addig szabályoztassék és tiltassák el a mozgalom, amig törvényhozási utón a kérdés eldöntve nem lesz ; mert amint az igazságügyminister ur mondja, ez a kérdés sohasem fog ez alá a törvény alá tartozni. Bocsánatot kérek, ha egyszer a törvényhozás el fogja dönteni ezt a kérdést, akár pro, akár kontra, akár ilyen értelemben, akár olyan értelemben, ha egyszer ez törvényhozási szabályozást nyer, abban a pillanatban integráns része lesz az alkotmányunknak, és igenis ez alá a törvény alá fog tartozni, (ügy van! jobbfelöl.) Ezért kívántam én ebben a kérdésben a a mozgalom ós szervezkedés lehetőségét a törvény rendelkezései közé felvett egy ilyen szabályozással tisztázni. Szmrecsányi György : Miben értette félre az igazságügyminister urat a képviselő ur ? Rassay Károly : Legyen szabad azonban az igazságügyminister úrhoz egy kérdést intéznem, t. i. arra a módosításra vonatkozólag, amelyet most méltóztatott benyújtani. E módosítás honorálni kívánja Apponyi t. képviselőtársamnak azt a kívánságát . . . Elnök : T. képviselő ur ! Ez talán nem tartozik a félreértett szavak megmagyarázásáéhoz! Ez már talán egészen más természetű kérdés. (ügy van! Ugy van! középen.) Taszler Béla: Tökéletesen elég! Rassay Károly: Ha nem tartozik a félreértett szavaim megmagyarázásához, akkor kérek alkalmat nyújtani arra, hogy én az igen t. minister ur módosításához hozzászólhassak. (Zaj és felkiáltások a középen. Nem lehet!) Szmrecsányi György : Hogyan lehetne ? Kern lehet! Akkor megszűnik minden tanácskozási rend ! (Felkiáltások a középen : A házszabályokkal ellenkezik ! Zaj. Elnök csenget.) Rassay Károíy: T. Nemzetgyűlés! Akkor nem fogok hozzászólni. (Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk, a minister ur kivánja!) Szmrecsányi György: Persze hogy nem! Tomcsányi Vilmos Pál [igazságügyminister : Halljuk! (Felkiáltások jobbfelöl: A minister kivánja !) Rassay Károly: A Nemzetgyűlés bölcseségére bízom (Zaj. Elnök csenget.) annak a kérdésnek az eldöntését, — és ezzel befejezem szavaimat — hogy a módosításból miért maradt ki (Halljuk! jobbfelöl) az, amit Apponyi t. képviselőtársam kivánt, hogy nemcsak egy osztály, hanem egyéb tényező vagy osztály diktatúrája ellen is nyújtson védelmet. Elnök : Szólásra következik ? Héjj Imre jegyző: Hornyánszky Zoltán! Hornyánszky Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita során már kifejtettem abbeli nézetemet, hogy a bűncselekményeknek szigorú büntetését kívánom. En tehát itt részletes megokolást nem adok, mert azt már kifejtettem. Következéskópen módosító indítványomat vagyok bátor felolvasni. (Olvassa.) »Az 1. szakasz első bekezdésében a harmadik sorban az »öt évig« szavak helyett »tíz évig« szavak iktattassanak be. (Helyeslés balfelöl.) A második bekezdésben a második és harmadik sorban »vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal« szavak helyett : »bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel« szavak beiktatását indítványozom. A harmadik bekezdésben pedig a második sorban az »öt évig« szavak helyett »tíz évig« szavak beszúrását indítványozom. (Helyeslés a középen.) Elnök : Szólásra következik : Héjj Imre jegyző: Dánér Béla! Dánér Béla : T. Nemzetgyűlés ! Nagyon helyesen állapítottuk meg a vita során, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban a bolsevizmus veszedelmének a leküzdését célozza, illetve megelőzni akarja azt, hogy ez a betegség újból ne jelentkezzék. Megemlittetett továbbá az is, hogy eddig még nem sikerült a bolsevizmus fogalmának tartalmát teljesen kimeritőleg és helyesen definiálni. De vájjon miért nem sikerült? En azt kérdem, hogy ha valamely veszedelmes irányzat vagy törekvés vezetőinek 95 százaléka, mondjuk, kinai, minek nevezzük azt a veszedelmet? Ugy-e kinai veszedelemnek? Ha véletlenül zulukaffer a vezetők 95 százaléka, akkor zulukaffer veszedelemnek nevezzük. De ha valamelyik veszedelmes törekvés vezetőinek 95 léka zsidó és nevén kell nevezni ezt a veszedelmet, akkor mindenki elkezd himezni-hámozni a füle tövét vakarni és kisüti, hogy ez a veszedelem keleti veszedelem, kommunista veszedelem, forradalmi veszedelem stb. Nevezzük egyszer már nevén a gyermeket. A bolsevizmus veszedelme, (Egy hang a középen : Zsidó biz az !) amelynek rendszerét zsidók dolgozták ki és juttatták uralomra, zsidó betegség és zsidó veszedelem, (Ugy van!) és a zsidó proletárdiktatúra, amelynek beteljesedését ugy-e a zsidó tanok szerint zsidó próféták ígérték, semmi más, mint ennek a zsidó Messiás-ígéretnek a beteljesedése. És hogy ezt magyar emberek nem akarják meglátni, hogy ezt magyar emberek le-
