Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó lé-én, hétfőn. 601 Tomcsányi Vilmos Pál Ígazságügyminister : Bátor vagyok egy stiláris módosítást indítványozni, t. i. azt, hagy a »társadalmi« szó előtt az »a« betű töröltessék. Elnök : Következik a határozathozatal. Balla Aladár : Kérem a határozatképesség megállapítását. (Nagy zaj és közbeszólások a Ház minden oldalán.) Taszl er Béla : Hazafias dolog ! Balla Aladár : Taszler képviselő úrtól nem fogok hazafiasságot tanulni i Én már levizsgáztam a hazafiasságból ! Somogyi István : Levizsgázott, még pedig teljes eredménnyel ! Belgrádi követ ur ! (Zaj a szélsőbaloldalon. Közbeszólások a középen.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! így nem lehet a tanácskozást folytatni. (Felkiáltások a középen : De ez nem komoly dolog !) Kérem, a képviselő urnák a házszabályok sezrint joga van a határozatképesség megállapítását kérni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Balla Aladár : És élek ezzel a jogommal ! Micsoda terrorizálás ez ! (Zaj.) Elnök : Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevő képviselő urakat összeszámlálni. (Kontra Aladár és Szabóky Jenő jegyzők megszámlálják a képviselőket.) A jegyző urak jelentése szerint a határozatképességhez szükséges 50 képviselő ur nincs jelen, a Nemzetgyűlés tehát nem határozatképes. Az ülést egy negyedórára felfüggesztem. (Élénk helyeslés a szélsőbáloldalon. Zaj jobbfelöl és a középen.) (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat első alcíméhez az Ígazságügyminister ur egy stiláris módosítást tett. A határozathozatalnál tehát a kérdést akként kívánom föltenni, hogy először felteszem a kérdést az eredeti szövegre. Amennyiben ezt nem méltóztatik elfogadni, akkor elfogadottnak jelentetik ki az ígazságügyminister ur által a módosított szöveg. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen feltevéséhez ? (Igen.) Ha igen, akkor kérdezem : Méltóztatnak-e elfogadni a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat első alcímét eredeti szövegezésében ? (Nem f) Ha nem, akkor az ígazságügyminister ur módosításával fogadtatott el. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök : Kíván valaki a szakaszhoz szólni ? Kontra Aladár jegyző : Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály. T. Nemzetgyűlés! Az l. §-nak második sorában az »irányuló« szó után beszúrni kívánnám zárjelben a »kommunista, anarchista, bolsevista« szavakat. Somogyi István: Badikálista, őszirózsista, nemzetitanácsista, szakszervezetist a. (Derültség.) Balla Aladr : Károlyi főispánista ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET Somogyi István : Nagykövetista ! (Derültség.) Balla Aladár : Kanceílárista ! Rassay Károly : És Somogyi Pista ! (Derültség.) Kováts J. István: És hatvani-deutschista! (Derültség.) Kerekes Mihály : Az általános vita alkalmával már rámutattam arra, hogy nem látom a törvényben precizirozva azt, hogy mi ellen irányul maga a törvény. Szeretném tehát, hogy mégis legyen benne egy támpont, hogy a törvény kik ellen irányul. Az előadó ur nagyon helyesen rámutatott arra, hogy a beszédem során »Marx marhaságairól« beszéltem. Ez tényleg egy kis lapszus volt, mert hiszen Marxot, mint közgazdász, mindenki elismeri és nálam kétezer percenttel nagyobb tudású emberek vitába bocsátkoztak vele közgazdasági kérdésekben. Somogyi István : A saját tanítványai sem ismerték el ! Kerekes Mihály: Természetes dolog tehát, hogy ez lapszus voit. En azonban ezt a kifejezést nem Marxnak az általános fejtegetéseire értettem, hanem arra, ami Magyarországon történt az ő tanaira való hivatkozással, mert az tényleg marhaság volt, amit itt csináltak a Marx tanai címén. (ügy van !) Ami a büntetés nagyságát illeti, ma is állom azt az állításomat, hogy puskacső elé kell állítani azt, aki Magyarországon ilyen dolgot akar megvalósítani. Aki Magyarországon még egyszer kommünt akar és azt erőszakkal akarja megcsinálni, én azt egészen nyugodt lélekkel puskacső elé állítanám. Beszédemnek ezt a részét tehát fentartom, s ha az előadó ur az első bekezdésben lévő mondataimat felolvasta volna, ott megtalálta volna az »erőszakos« szót. Ha pedig ezt a szót vesszük hozzá, akkor — azt hiszem — mindenki nyugodt lélekkel osztozhatik a nézetemben. Az 1. §-hoz még egy negyedik bekezdést is szeretnék hozzávenni. Beszédem során rámutattam arra, hogy az állami és társadalmi rend felforgatásának tartom azt is, ha valaki a törvényt nem tiszteli, a Nemzetgyűlés vagy országgyűlés által hozott törvényt végre nem hajtja, végrehajtását akadályozza, vagy annak ellentáll. Az utóbbi időben igen gyakran találkozunk ezzel a kérdéssel. Itt van a kisbérlet, a házhelyek kiosztása. Egészen világos, hogy ha nem is nyíltan, — de sokan még nyíltan is Éjelentik — vannak olyanok, akik nem hajlandók annak a katonának, aki az országért, tehát annak a földbirtokosnak a földjéért is vesztette el a fél lábát vagy mind a két lábát, még csak házhelyet sem adni, ahol magát meghúzhassa. Ezt a lapokban is olvastuk ; a múltkor a Magyar Hírlapban jelent meg, — A Nap is hozta — hogy van olyan földbirtokos, aki azt mondta, hogy nem engedi a törvényt végrehajtani a saját birtokán addig, amig nem lesz király Magyarországon. Ez szembehelyezkedés a törvényhozással, a Nemzetgyűléssel, de szembehelyezkedés Magyarország egész államrendjével. 76
