Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

6 02 A Nemzetgyűlés 165. ülése , évi március hó lé-én, hétjön. megemlítette, hogy más államok is hoztak törvé­nyeket a forradalmak megelőzéséről, igy 1920 augusztusában Hollandia is. Nagy sajnálatomra nem volt módom azt a törvényt megszerezni, pedig igen örültem volna, ha azt közelebbről meg-, ismerhettem volna. Nem hiszem azonban, hogy ez a törvény ilyen definíciókon épült volna fel, mert hiszen az a cim, amelyet az igazságügy minister ur jelzett, hogy »a forradalmak elleni védekezés­ről« — t. i. ez lenne a törvényjavaslat cime — már önmagában véve több meghatározást jelent, mint az állam és a társadalom törvényes rendjének vé­delme. Mert mit jelent a forradalom ? A forradalom jelenti mindig az állami szuverenitásnak a törvény­hozási úttól eltérő utón való megváltoztatását. Ez egy közkeletű fogalom, tehát minden olyan bűncselekmény, amely ezen a vágányon halad, nagyon természetesen igen könnyen definiálható. Hiszen, hogy egyebet ne említsek, az a tény, amelyet az igazságügyminister ur emiitett, hogy ez a törvény bünteti az ellenséggel való. érint kezest, vagy valamely külföldi állammal való érintkezést is, amely abból a célból történik, hogy ilyen moz­galmat előkészítsen, olyan világos definíció, olyan világos bűncselekmény tényálladék, amelyhez sok magyarázat nem szükséges. Én azt hiszem, hogy a mi jelenlegi büntetőtörvénykönyvünk alapján, ha valaki külállam polgáraival összeköttetésbe lép aziránt, hogy idebenn forradalmat készítsen elő, az nagyon egyszerűen megbüntethető a sokat emle­getett 127. § 2. pontja alapján. Tehát az az érv, amelyet az igazságügyminister ur felhozott, t. i., hogy más államok is hoznak törvényt a forradal­mak elleni védekezésről, szintén nem nyugtatott meg engem abban a tekintetben, hogy a törvény­javaslatnak ez a megállapítása tényleg olyan fontos körülírás, amely a visszaéléseknek, a félreértések­nek és majd annakidején az üldözéseknek esetleg útját állná. A t. igazságügyminister ur ráutalva mintegy a törvény szükségességére és ilyenformán termé­szetesen az 1. §-ban konstituálni akart bűncselek­mény konstituálásának a szükségességére, azzal utalt erre, hogy — nem tudom — Pécsről Linder levelet küldött a nemzetgyűlési képviselőkhöz és ezt terjesztették. Én is megkaptam azfc a levelet, el nem olvastam, mert ahogy kinyitottam, meg vagyok győződve róla, hogy minden képviselőtársam meg­kapta, hiszen idejött a Házba. .. (Felkiáltások a középen : Én sem koptam !) '<. . Somogyi István : Küldessen nekem egyet ! Rassay Károly: Én el sem olvastam azt a levelet, mert abban a pillanatban, amikor azt látom az aláírásnál, hogy s. k., az engem nem érdekel, mert látom, hogy nem olyan személytől ered, aki a felelősséget vállalja. Szmrecsányi György: Sajátkezüleg volt alá­írva ! Rassay Károly : Szmrecsányi György t. kép­viselőtársam, ugy látszik, olyat kapott, amely sajátkezű aláírással volt ellátva, engem nem be­Én ugy fogom fel, hogy ez a törvényhozó testület a nép akaratából jött össze ; ha tehát ez törvényt hoz, akkor azt a törvényt respektálni tartozik mindenki Magyarországon, bármilyen állást tölt is be, legyen az közhivatalnok, magán­ember, vagy bárki. Aki ezt nem teszi, az akadá­lyozza a konszolidációt az országban, megakasztja a természetes fejlődést és a jogrendet. Sn tehát negyedik bekezdésnek a következőt ajánlom : »Aki a Nemzetgyűlés, vagy országgyűlés által hozott törvények végrehajtását akadályozza, azt respektálni nem akarja, akár nyilvános, akár zárt gyűléseken a fennálló törvényes rend ellen beszél, vagy ellene ir, vagy mint megnevezett törvényes végrehajtó közeg a ministerek által ellenjegyzett rendeleteket, vagy végrehajtási utasításokat egy­általán nem, vagy nem kellő eréllyel hajtja végre, öt évig tartó fegyházzal büntetendő.« Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy javaslatomat elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár: Rassay Károly! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Az álta­lános vita alkalmával bátor voltam azt az állás­pontomat kifejteni, hogy a törvényjavaslat 1. §-a, amely megállapítja, hogy ez a törvény tulaj don­képen mit kíván büntetőjogi védelem alá helyezni, nem világos, félreértésekre és ebből kifolyólag visszaélésekre adhat alkalmat. Ugyanakkor fel­vettem azt a kérdést, hogy tulaj donképen mit kell érteni az állam és a társadalom törvényes rendje alatt. Legnagyobb sajnálatomra erre a kérdésre meg­nyugtató feleletet a vit<a során nem kaptam ; nem kaptam sem a javaslatot támogató képviselőtár­saimtól, még Túri képviselőtársamtól sem, sem a minister úrtól, sem az előadó úrtól. Túri Béla: Kaptál, de nem voltál itt. Rassay Károly : Ha nem is voltam itt, min­denesetre igyekeztem megismerni azokat az érve­ket, amelyeket pl. a minister ur .felhozott, azon­ban legnagyobb sajnálatomra ezek valami nagy megnyugvásomra nem szolgáltak. Mert hiába, az a definíció és disztinkció, amelyet én felállítottam az állami és társadalmi rendet illetőleg, akár­mennyire is talán ugy néz ki, mintha én a dolgo­kat a végletekig vittem volna, olyan, hogy jobbat nem tudtam találni. Most sem tudok más meg­állapítást az állami rendre, mint azoknak az élet­viszonyoknak összességét, amelyeket az állam tör­vénnyel szabályoz és ezzel szemben társadalmi rendnek minősíteni egyebet nem tudok, mint azokat az életviszonyokat, amelyeket a törvény­hozás a maga szabályozása köréből elenged, illető­leg abba bele nem von. Ilyen körülmények között a törvényjavas­lat 1. §-ának ez a definíciója, hogy »az állam és társadalom törvényes rendje«, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy egy súlyos bűncselek­ménynek kritériuma, egy súlyos bűncselekménynek tárgya legyen. Az igen t. igazságügyminister ur beszédében

Next

/
Thumbnails
Contents