Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

6 02 A Nemzetgyűlés 165. ülése , évi március hó lé-én, hétjön. megemlítette, hogy más államok is hoztak törvényeket a forradalmak megelőzéséről, igy 1920 augusztusában Hollandia is. Nagy sajnálatomra nem volt módom azt a törvényt megszerezni, pedig igen örültem volna, ha azt közelebbről meg-, ismerhettem volna. Nem hiszem azonban, hogy ez a törvény ilyen definíciókon épült volna fel, mert hiszen az a cim, amelyet az igazságügy minister ur jelzett, hogy »a forradalmak elleni védekezésről« — t. i. ez lenne a törvényjavaslat cime — már önmagában véve több meghatározást jelent, mint az állam és a társadalom törvényes rendjének védelme. Mert mit jelent a forradalom ? A forradalom jelenti mindig az állami szuverenitásnak a törvényhozási úttól eltérő utón való megváltoztatását. Ez egy közkeletű fogalom, tehát minden olyan bűncselekmény, amely ezen a vágányon halad, nagyon természetesen igen könnyen definiálható. Hiszen, hogy egyebet ne említsek, az a tény, amelyet az igazságügyminister ur emiitett, hogy ez a törvény bünteti az ellenséggel való. érint kezest, vagy valamely külföldi állammal való érintkezést is, amely abból a célból történik, hogy ilyen mozgalmat előkészítsen, olyan világos definíció, olyan világos bűncselekmény tényálladék, amelyhez sok magyarázat nem szükséges. Én azt hiszem, hogy a mi jelenlegi büntetőtörvénykönyvünk alapján, ha valaki külállam polgáraival összeköttetésbe lép aziránt, hogy idebenn forradalmat készítsen elő, az nagyon egyszerűen megbüntethető a sokat emlegetett 127. § 2. pontja alapján. Tehát az az érv, amelyet az igazságügyminister ur felhozott, t. i., hogy más államok is hoznak törvényt a forradalmak elleni védekezésről, szintén nem nyugtatott meg engem abban a tekintetben, hogy a törvényjavaslatnak ez a megállapítása tényleg olyan fontos körülírás, amely a visszaéléseknek, a félreértéseknek és majd annakidején az üldözéseknek esetleg útját állná. A t. igazságügyminister ur ráutalva mintegy a törvény szükségességére és ilyenformán természetesen az 1. §-ban konstituálni akart bűncselekmény konstituálásának a szükségességére, azzal utalt erre, hogy — nem tudom — Pécsről Linder levelet küldött a nemzetgyűlési képviselőkhöz és ezt terjesztették. Én is megkaptam azfc a levelet, el nem olvastam, mert ahogy kinyitottam, meg vagyok győződve róla, hogy minden képviselőtársam megkapta, hiszen idejött a Házba. .. (Felkiáltások a középen : Én sem koptam !) '<. . Somogyi István : Küldessen nekem egyet ! Rassay Károly: Én el sem olvastam azt a levelet, mert abban a pillanatban, amikor azt látom az aláírásnál, hogy s. k., az engem nem érdekel, mert látom, hogy nem olyan személytől ered, aki a felelősséget vállalja. Szmrecsányi György: Sajátkezüleg volt aláírva ! Rassay Károly : Szmrecsányi György t. képviselőtársam, ugy látszik, olyat kapott, amely sajátkezű aláírással volt ellátva, engem nem beÉn ugy fogom fel, hogy ez a törvényhozó testület a nép akaratából jött össze ; ha tehát ez törvényt hoz, akkor azt a törvényt respektálni tartozik mindenki Magyarországon, bármilyen állást tölt is be, legyen az közhivatalnok, magánember, vagy bárki. Aki ezt nem teszi, az akadályozza a konszolidációt az országban, megakasztja a természetes fejlődést és a jogrendet. Sn tehát negyedik bekezdésnek a következőt ajánlom : »Aki a Nemzetgyűlés, vagy országgyűlés által hozott törvények végrehajtását akadályozza, azt respektálni nem akarja, akár nyilvános, akár zárt gyűléseken a fennálló törvényes rend ellen beszél, vagy ellene ir, vagy mint megnevezett törvényes végrehajtó közeg a ministerek által ellenjegyzett rendeleteket, vagy végrehajtási utasításokat egyáltalán nem, vagy nem kellő eréllyel hajtja végre, öt évig tartó fegyházzal büntetendő.« Tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy javaslatomat elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár: Rassay Károly! Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Az általános vita alkalmával bátor voltam azt az álláspontomat kifejteni, hogy a törvényjavaslat 1. §-a, amely megállapítja, hogy ez a törvény tulaj donképen mit kíván büntetőjogi védelem alá helyezni, nem világos, félreértésekre és ebből kifolyólag visszaélésekre adhat alkalmat. Ugyanakkor felvettem azt a kérdést, hogy tulaj donképen mit kell érteni az állam és a társadalom törvényes rendje alatt. Legnagyobb sajnálatomra erre a kérdésre megnyugtató feleletet a vit<a során nem kaptam ; nem kaptam sem a javaslatot támogató képviselőtársaimtól, még Túri képviselőtársamtól sem, sem a minister úrtól, sem az előadó úrtól. Túri Béla: Kaptál, de nem voltál itt. Rassay Károly : Ha nem is voltam itt, mindenesetre igyekeztem megismerni azokat az érveket, amelyeket pl. a minister ur .felhozott, azonban legnagyobb sajnálatomra ezek valami nagy megnyugvásomra nem szolgáltak. Mert hiába, az a definíció és disztinkció, amelyet én felállítottam az állami és társadalmi rendet illetőleg, akármennyire is talán ugy néz ki, mintha én a dolgokat a végletekig vittem volna, olyan, hogy jobbat nem tudtam találni. Most sem tudok más megállapítást az állami rendre, mint azoknak az életviszonyoknak összességét, amelyeket az állam törvénnyel szabályoz és ezzel szemben társadalmi rendnek minősíteni egyebet nem tudok, mint azokat az életviszonyokat, amelyeket a törvényhozás a maga szabályozása köréből elenged, illetőleg abba bele nem von. Ilyen körülmények között a törvényjavaslat 1. §-ának ez a definíciója, hogy »az állam és társadalom törvényes rendje«, egyáltalában nem alkalmas arra, hogy egy súlyos bűncselekménynek kritériuma, egy súlyos bűncselekménynek tárgya legyen. Az igen t. igazságügyminister ur beszédében