Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

59Ö A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn. Balla Aladár : Vagy olyan radikális Gunda, mint ő, ahogy ismerlek! Drozdy Győző: Nem zavarja meg a társa­dalom rendjét az sem, aki küzd a visszaélések ellen, aki küzd a közszabadságokért, aki küzd a konszolidációért. S mégis mit látunk? Azt, hogyha valaki ezekért a tételes dolgokért küzd, ennek a. törvénynek az alapján majd bíróság elé lehet állítani. Kerekes Mihály : Oda is fogják állítani. Az a kérdés, hogy ki csinálja. (Zaj.) Drozdy Győző : Egyáltalában a törvény nem állapítja meg, hogy mi az a társadalmi rend. Az állami életnek a törvényes rendjét ismerjük, mert az le van fektetve az állami törvényekben és a törvényes erejű jogszokásokban. Ellenben a társadalmi törvényeknek eddig még nincs kódexük. Rassay Károly: Akkor állami rend lenne! Drozdy Győző: Hogy mit értsen a bíró alatta, azt nem lehet eldönteni. Példának okáért egy esetet hozok fel, amely lehet, hogy bizarr, de kizárólag a bírótól függ az, hogy nem fogja-e azt ezen törvény alapján ugy magyarázni. Ugye­bár szintén társadalmi törvény az, hogy a Nemzeti Kaszinónak tagja ne lehessen Kohn Mózes. (Zaj.) Ez egy társadalmi törvény, ezt nem lehet tagadni. Ha tehát Kohn Mózes min­den este beállít a Nemzeti Kaszinóba és ott erőszakoskodik, követeli, hogy vegyék fel, (Egy hang half elöl : Ki fogják rúgni ! Derültség.) akkor nemcsak kirúgják . . . Meskó Zoltán : Másodszor nem jelentkezik, ha kirúgták ! Drozdy Győző : . . . hanem meg is indítják ellene az eljárást azon a címen, hogy a társa­dalmi rend ellen vétett. (Felkiáltások jobbfelöl: Természetes !) Meskó Zoltán : Ez bizarabb, mint gondoltam ! (Élénk derültség. Zaj és közbeszólások jobbfelol.) Balla Aladár: Patacsi, mint Nemzeti Ka­szinó-szakértő ! Drozdy Győző: Lássuk tehát azokat a fo­galmakat, amelyeket ez a javaslat további fo­lyamán sem képes kellőkép tisztázni. Hogy mi az izgatás, az rendkívül szubjektív dolog. Igaz, hogy ennek a cselekménynek a tényálladékát, a mi törvényeink nagyon precízen megállapítják, ha azonban törvény lesz ebből a javaslatból, akkor egészen biztos vagyok benne, — és ezt a kormánypártnak mondom — hogy az elkövet­kezendő választások alkalmával, ha talán más lesz a kormányon, önök sem fognak tudni a kerületükben programmbeszédeket mondani. Patacsi Dénes: Nem egyének köpönyegébe bújok, hanem egy eszmét szolgálok : a haza sze­relmét. (Félkiáltások bal felöl : Nagyszerű ! Zaj.) Kerekesnél ez csak jelszó ! Elnök : Kérem Patacsi Dénes képviselő urat, sziveskedjék csendben maradni! (Zaj. Patacsi Dénes közbeszól.) Patacsi Dénes képviselő urat kérem másodszor, hogy ne zavarja a szónokot. (Zaj.) Csendet kérek, mert különben nem tudom a rendet fen tartani. (Félkiáltások balfelöl: Nem sért senkit! Pártegység! Rassay Károly közbe­szól.) Kérem Rassay Károly képviselő urat, méltóztassék csendben lenni, mert igy nem lehet tárgyalni. Drozdy Győző: Szerettem volna, ha képvi­selőtársaim közül többen kipróbálták volna ezt a javaslatot. Azt hiszem, hogy ha ez a szándék meglett volna például a tegnapi napon Szmre­csányi György t. képviselőtársamban, akkor a Petőfi-téren ő is más beszédet mondott volna. Én is megjelentem ott az Ébredő Magyarok gyűlésén, ahol a formálisan izgató tartalmu beszédek között Szmrecsányi György képviselő­társam a következőket mondotta (olvassa) : »Ha a kormány gyenge, hogy a keresztény és nemzeti irányzatot intézményesen biztosítsa, majd mi csinálunk rendet. Eddig csak beszéltek és élje­neztek, de most már tettekre van szükség. S ha mi azt mondjuk, hogy teszünk, akkor tenni fpgunk, mert tenni kell. — Közbekiáltások: Éljen a pogrom ! — Nemsokára, nem hónapok, nem hetek, nem napok múlva, de még ezen a héten ütni fog a cselekvés órája.« Rassay Károly: Talán megjön IV. Károly? Drozdy Győző : En azt hiszem, hogy ha ezt a törvényt csakugyan igazságosan akarják végre­hajtani, akkor Szmrecsányi György t. képviselő­társam tegnapi beszéde a hattyúdala volt, mert nem hiszem, hogy még egyszer a Petőfi-szobor alatt Kossuth és Rákóczi nevével kuruegunyába öltözve a Habsburg-párt mellett lévő urak a sajtószabadság letörésére vállalkoznának. Zeőke Antal : Mit szól hozzá Vázsonyi ? (Zaj.) Drozdy Győző : Azt mondják, hogy ez a törvény a destrukció ellen készül. De egyáltalá­ben nem tisztáztuk még azt a fogalmat, hogy : destrukció. A tegnapi korhely és veszélyes demagógia után, amelynek annyi áldozata van már ebben az országban, merem kérdezni, hogy a jelen állapotok között mi tulajdonképen a destrukció? (Zaj.) És még ezekkel szemben is elismerem, hogy némi destrukcióra szüksége van minden társadalomnak. Társadalomtudományi tétel, hogy némi destruktiv erők mindenütt legyenek. Patacsi Dénes : Jászi is ezt mondotta ! Drozdy Győző : A társadalmi erők gyengéd­ségére mutat, ha ezek a destruktiv erők túl­súlyra vergődnek. Nekünk tehát csak arra kell törekednünk és vigyáznunk, hogy ezek túlsúlyra ne jöjjenek. Mert mi lett volna, hol lett volna a gyönj'örüséges Budapest a tót napszámosoknak bontó,csákánya nélkül? (Derültség.) Állam érdek tehát, hogy valami kis destruk­ció, ami az elkorhadt gerendákat megbontja, legyen, ellenben állami érdek az is, hogy ezt a kis destrukciót mindig összhangba tudjuk hozni egy hatalmas, nagy konstrukcióval. És én látok itt destruktiv törekvéseket, de nem látok hatal­mas erőt a konstruáló, az épitő munkára s azért ezt követelem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents