Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921, évi március hó 14-én, hétfőn. 587 Csukás Endre : Igen sok törvényt meg kellene még alkotnunk, pl. egy törvényt az ifjak szakoktatásáról. A mai időben a fiatalság teljesen ki van téve a félrevezetésnek és csábitásnak. Amint kimarad az a gyermek az ismétlőiskolából, tovább nincs rá gondunk, kilökjük az életbe, kalandozhatik az utcán s felnőhet minden szakismeret nélkül. Baj lesz belőle, ha az ifjúság nevelését kiengedjük a kezünk közül. Ebben látom én a fiatalság lezüllését, a lelkek szándékos megmételyezését. A fiatalságot meg kell nyernünk az egységes frontnak, meg kell nyernünk a keresztény erkölcsi eszméknek, kell hozni löbb oly népoktatási törvényt, amely legalább szakoktatást és erkölcsi szeliditóst nyújt züllésnek indult ifjúságunknak. Csak akkor várhatjuk azt, hogy oly nemzedék nő fel ez országban, amely nemzedékkel szemben nem kell alkalmazni majd ezt a törvényt. Nekem az a legforróbb óhajtásom ós kívánságom, hogy ez a törvény legyen villogó kard a kezünkben, de amellyel vágni és sújtani soha nem lesz szükség. Tisztelt Nemzetgyűlés! Aggályom van a 6. § ellen. Mivel nem vagyok jogászember, nem adhatom át az igazságügyminister urnák megstilizálva ezt a módositást, de különben is hirtelen, rögtön, meglepetésszerűen — az ő szavaival élve — nem is tartanám lojálisnak változtatást kivánni e paragrafuson. Azonban kifejezem az igen tisztelt igazságügyminister ur előtt azt az óhajtásomat, hogy méltóztassék ezen a paragrafuson oly módositást eszközölni, hogy minden kétely elháruljon arra nézve, hogy ezzel a paragrafussal akár a katonaság, akár a rendőrség, akár bármiféle hivatalos közeg a polgárok sérelme és a szólásszabadság ellen véthessen. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az uralkodó, amidőn megkoronázzák, fellovagol arra a dombra, amelynek földjét az ország minden részéből hordták össze, és innen kardjával négy vágást tesz a világ négy tája felé, annak jelképezéseül, azzal a szimbolisztikus jelentőséggel, hogy az országot mind a négy világtáj felé meg fogja védelmezni az ellenség ellen. Ezt a jogot most a Nemzetgyűlés gyakorolja; és én azt kívánom, hogy ez a törvény ne legyen a kezünkben orgyilok, amelyet pártok és egyes pártbeli hatalmasok, vagy ministerek, felhasználva a jókiszemüeket, kezelnek, hanem legyen ebből villogó kard, amelyről a Nemzetgyűlés többségének akarata határozza meg, hogy mely irányban villogjon. Villogtassuk meg arra dél felé, Pécs felé, villogtassuk meg észak felé, Kassának tűzfészke felé, villogtassuk meg kelet felé, ahol a bolsevizmus véres lángja csap fel az égre és villogtassuk meg nyugatra, ahol az éhes császárváros Bécs vergődik lét és nemlét, monarchisztikus államforma vagy bolsevizmus között. Beszédem alapján tiszta meggyőződésből, remélve az igazságügyminister ur jóakaratú módosításait, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelöl) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár Jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ellenzéki képviselőtársaimnak előadása után ez a törvényjavaslat hasonlít ahhoz a lexikonbeli testhez, amelynek minden egyes porcikája más és más betegséget demonstrál. Ezek után élénk érdeklődéssel vártam gróf Andrássy Gyula felszólalását. ö fényes elokvenciával fejtette ki a forradalmak keletkezésének okait, de egyetlen olyan argumentummal sem szolgált, amely meggyőzhetett volna bennünket ennek a javaslatnak helyességéről. A magam szempontjából közgazdasági és taktikai hibának tartom, hogy ezt a javaslatot épen a pénzügyi problémák megoldása közben hozták a Nemzetgyűlés elé. A helyzet ugyanis akkor az volt, hogy a koronánk épen javulásnak indult. Fizikai törvény, még pedig Newton alaptörvénye az, hogyha valamely testet a tehetetlenség állapotából kimozdítunk és a hatóerő meg nem szűnik, a mozgás mind sebesebbé és sebesebbé válik. Ha tehát, tisztelt Nemzetgyűlés, a pénzügyminister ur és a kormány koronánknak ezt a megmozdulását ki akarta volna használni, ebből közgazdasági helyzetünknek mérhetetlen javulása keletkezhetett volna, ellenben épen a legfontosabb időben, amidőn minden egyes pénzügyi javaslat, az ország közgazdasági helyzetét reorganizáló javaslat segítette volna koronánk javulását, abban a pillanatban vágták ketté ezt a fonalat. Patacsi Dénes: Le kell bunkózni azokat a magyarokat, akik lenyomják a koronát ! Kerekes Mihály: Gyerünk, verjük meg az entente-ot ! Drozdy Győző : Elismerem, mindenesetre rendkívül nagy okok késztethették a kormányt arra, hogy a pénzügyi javaslatok tárgyalását kettészakítsa. Nem csinálok titkot a véleményemből. Azt hiszem, ennek legyik oka a nyomdászsztrájk volt és ezt a javasatot mumus gyanánt hozták olyan sürgősen ide, a másik ok az, hogy nem volt sajtó és arra számított a kormány, hogy ennek a javaslatnak borz almássá gait a nyilvánosság elkerülése mellett nyilvános kritika nélkül tárgyalhattuk végig, a harmadik oka pedig az lehetett, hogy a kormánynak végre eltökélt szándéka, hogy, visszaállítsa a sajtó és a szószék szabadságát, mielőtt azonban ezt az elhatározását megvalósítaná, gondoskodni akar olyan törvényről, amely segíteni fog mindazon, amire ő céloz s ami azután egyáltalán feleslegessé teszi ugy a sajtószabadságot, mint a gyülekezési szabadságot, mert ezután a gondolatát nyilvánosan nagyon félve fogja kifejezni bárki. Allitom, tisztelt Nemzetgyűlés, amit már előttem néhány képviselőtársam itt pragmatikusan bizonyított, hogy a mi büntetőtörvényeinknek radikális és objektiv alkalmazásával az állami és társadalmi rend teljesen megvédhető. De ha nem védhető meg, akkor a magyar bírónak jogórzésére és lelkiismeretére kell bizni a • u .
