Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-165

A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921, évi március hó 14-én, hétfőn. 587 Csukás Endre : Igen sok törvényt meg kellene még alkotnunk, pl. egy törvényt az ifjak szakoktatásáról. A mai időben a fiatalság teljesen ki van téve a félrevezetésnek és csábi­tásnak. Amint kimarad az a gyermek az ismétlő­iskolából, tovább nincs rá gondunk, kilökjük az életbe, kalandozhatik az utcán s felnőhet minden szakismeret nélkül. Baj lesz belőle, ha az ifjúság nevelését kiengedjük a kezünk közül. Ebben látom én a fiatalság lezüllését, a lelkek szándékos megmételyezését. A fiatalságot meg kell nyernünk az egységes frontnak, meg kell nyernünk a keresztény erkölcsi eszméknek, kell hozni löbb oly népoktatási törvényt, amely legalább szakoktatást és erkölcsi szeliditóst nyújt züllésnek indult ifjúságunknak. Csak akkor vár­hatjuk azt, hogy oly nemzedék nő fel ez ország­ban, amely nemzedékkel szemben nem kell alkalmazni majd ezt a törvényt. Nekem az a legforróbb óhajtásom ós kívánságom, hogy ez a törvény legyen villogó kard a kezünkben, de amellyel vágni és sújtani soha nem lesz szükség. Tisztelt Nemzetgyűlés! Aggályom van a 6. § ellen. Mivel nem vagyok jogászember, nem adhatom át az igazságügyminister urnák meg­stilizálva ezt a módositást, de különben is hirtelen, rögtön, meglepetésszerűen — az ő szavai­val élve — nem is tartanám lojálisnak változ­tatást kivánni e paragrafuson. Azonban kifeje­zem az igen tisztelt igazságügyminister ur előtt azt az óhajtásomat, hogy méltóztassék ezen a paragrafuson oly módositást eszközölni, hogy minden kétely elháruljon arra nézve, hogy ezzel a paragrafussal akár a katonaság, akár a rendőr­ség, akár bármiféle hivatalos közeg a polgárok sérelme és a szólásszabadság ellen véthessen. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az uralkodó, ami­dőn megkoronázzák, fellovagol arra a dombra, amelynek földjét az ország minden részéből hordták össze, és innen kardjával négy vágást tesz a világ négy tája felé, annak jelképezéseül, azzal a szimbolisztikus jelentőséggel, hogy az országot mind a négy világtáj felé meg fogja védelmezni az ellenség ellen. Ezt a jogot most a Nemzetgyűlés gyakorolja; és én azt kívánom, hogy ez a törvény ne legyen a kezünkben orgyilok, amelyet pártok és egyes pártbeli hatal­masok, vagy ministerek, felhasználva a jókiszemüe­ket, kezelnek, hanem legyen ebből villogó kard, amelyről a Nemzetgyűlés többségének akarata határozza meg, hogy mely irányban villogjon. Villogtassuk meg arra dél felé, Pécs felé, villogtassuk meg észak felé, Kassának tűzfészke felé, villogtassuk meg kelet felé, ahol a bolsevizmus véres lángja csap fel az égre és villogtassuk meg nyugatra, ahol az éhes császárváros Bécs vergődik lét és nemlét, monarchisztikus állam­forma vagy bolsevizmus között. Beszédem alapján tiszta meggyőződésből, re­mélve az igazságügyminister ur jóakaratú módo­sításait, a törvényjavaslatot általánosságban el­fogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelöl) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár Jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ellenzéki képviselőtársaimnak előadása után ez a törvényjavaslat hasonlít ahhoz a lexikonbeli testhez, amelynek minden egyes porcikája más és más betegséget demonstrál. Ezek után élénk ér­deklődéssel vártam gróf Andrássy Gyula felszóla­lását. ö fényes elokvenciával fejtette ki a forradal­mak keletkezésének okait, de egyetlen olyan argu­mentummal sem szolgált, amely meggyőzhetett volna bennünket ennek a javaslatnak helyességé­ről. A magam szempontjából közgazdasági és tak­tikai hibának tartom, hogy ezt a javaslatot épen a pénzügyi problémák megoldása közben hozták a Nemzetgyűlés elé. A helyzet ugyanis akkor az volt, hogy a koronánk épen javulásnak indult. Fizikai törvény, még pedig Newton alaptörvénye az, hogyha valamely testet a tehetetlenség állapo­tából kimozdítunk és a hatóerő meg nem szűnik, a mozgás mind sebesebbé és sebesebbé válik. Ha tehát, tisztelt Nemzetgyűlés, a pénzügyminister ur és a kormány koronánknak ezt a megmozdu­lását ki akarta volna használni, ebből közgazda­sági helyzetünknek mérhetetlen javulása kelet­kezhetett volna, ellenben épen a legfontosabb idő­ben, amidőn minden egyes pénzügyi javaslat, az ország közgazdasági helyzetét reorganizáló javas­lat segítette volna koronánk javulását, abban a pillanatban vágták ketté ezt a fonalat. Patacsi Dénes: Le kell bunkózni azokat a magyarokat, akik lenyomják a koronát ! Kerekes Mihály: Gyerünk, verjük meg az entente-ot ! Drozdy Győző : Elismerem, mindenesetre rend­kívül nagy okok késztethették a kormányt arra, hogy a pénzügyi javaslatok tárgyalását ketté­szakítsa. Nem csinálok titkot a véleményemből. Azt hiszem, ennek legyik oka a nyomdászsztrájk volt és ezt a javasatot mumus gyanánt hozták olyan sürgősen ide, a másik ok az, hogy nem volt sajtó és arra számított a kormány, hogy ennek a javaslatnak borz almássá gait a nyilvánosság el­kerülése mellett nyilvános kritika nélkül tárgyal­hattuk végig, a harmadik oka pedig az lehetett, hogy a kormánynak végre eltökélt szándéka, hogy, visszaállítsa a sajtó és a szószék szabadságát, mi­előtt azonban ezt az elhatározását megvalósítaná, gondoskodni akar olyan törvényről, amely segí­teni fog mindazon, amire ő céloz s ami azután egy­általán feleslegessé teszi ugy a sajtószabadságot, mint a gyülekezési szabadságot, mert ezután a gondolatát nyilvánosan nagyon félve fogja kife­jezni bárki. Allitom, tisztelt Nemzetgyűlés, amit már előttem néhány képviselőtársam itt pragmatiku­san bizonyított, hogy a mi büntetőtörvényeink­nek radikális és objektiv alkalmazásával az ál­lami és társadalmi rend teljesen megvédhető. De ha nem védhető meg, akkor a magyar bíró­nak jogórzésére és lelkiismeretére kell bizni a • u .

Next

/
Thumbnails
Contents