Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
588 A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó lá-én, hétfőn. megoldást. Ha nem volnának elégségesek azok a büntető szankciók, amiket a kodifikált jog nyújt, egy egyparagrafusos törvényjavaslattal jogot lehetne adni a magyar bírónak arra, bogy ilyen rendkivüli esetekben a saját lelkiismeretére és birói judiciumára támaszkodva, hozhasson Ítéletet. Bernolák Nándor előadó: A képviselő ur nem is sejti, hogy ezzel mennyire feláldoznánk a szabadságot. Drozdy Győző: Külföldön megvan a gyakorlat, hogy tételes törvény nélkül itélkezhetik a biró és olyan esetben is itélkezhetik, amire törvény nincs. Én azonban állítom, hogy azokra a dolgokra, amikre ez a javaslat céloz, nálunk van tételes törvény. Azt vártuk, tisztelt Nemzetgyűlés, hogy ez a javaslat kifejezetten a bolsevizmus, kifejezetten a kommunizmus ellen irányul. Azt hiszem, ebben az esetben senki sem lett volna ebben a Nemzetgyűlésben, aki ezt ellenezte volna. Azonban ez a törvény lehetetlenné tesz mindenfajta politikai megmozdulást. E törvény alapján a hatalmon levők kisajátíthatják a közvéleményt és elnémíthatnak mindenféle ellenvéleményt. A 7. § például teljesen lehetetlenné tesz mindenféle politikai diskurálást. Előfordult, itt az a kifejezés, hogy »ha valaki bizonyos esetet, tényt elferditéssel ad elő«. Igaz ugyan, hogy az előadó ur már megnyugtatott engem afelől, hogy a javaslatból ezt a kifejezést törölni fogják, de viszont szombaton, amidőn az igen tisztelt igazságügyminister ur referált ezekről a dolgokról, ugy hiszem, ezt a tételt kifelejtette. Tomcsányi Vilmos Pá! igazságügyminister: Nem. Sőt felolvastam az uj szöveget. Drozdy Győző: Mert. t. Nemzetgyűlés, ha nem praecizirozzuk azokat a bűncselekményeket, amelyekre a törvény vonatkozik, nagyon furcsa esetek fordulhatnak elő. Egy alkalommal Ralleigh admirális az ablakon keresztül verekedést látott ; három barátja, aki szintén végignézte ezt a verekedést, beállított hozzá és mind a három máskép adta elő ugyanazt a dolgot. Az admirális ekkor készenlévő világhistóriai munkáját a kandallóba dobta. Bizonyos tehát, hogy a dolognak egyformán, bizonyos nüanszok elferdítése nélkül való előadása szinte lehetetlen. Mi, t. Nemzetgyűlés, azt állítottuk, hogy ez a törvényjavaslat aligha fogja a célját elérni, mert nem fogja megszüntetni ezt a rágalmazási hadjáratot, amit a külföldi sajtó egy részében nemzetünk ellen folytat. És itt ki kell térnem az igazságügyminister ur szombati beszédére, amidőn hivatkozott arra az átiratra, amelyet Linder nekem és több képviselőtársamnak, köztük Andrássy Gyulának, megküldött. Kerekes Mihály: Mindenkinek megküldte! Drozdy. Győző : Ezt a nyilatkozatot a keresztény sajtó, kifejezetten az ITj Nemzedék, ugy állította be, hogy »Drozdy levelez Linderrel«. (Derültség a ssélsöbaloUalon.) Ilyenformán Andrássy is és 30—40 képviselőtársam, akik megkapták azt az átiratot, szintén leveleznek Linderrel. (Halljuk! johbfélöl.) Már most azt kérdezem az igazságügyminister úrtól, hogyan szüntetheti meg ez a törvény a külföldi lapokban a rágalmazást, micsoda szankciókat biztosit ez a törvény, vagy egyáltalában biztosithat-e magyar törvény büntető szankciót a külföldi lapokkal szemben? Az, hogy egy ítéletet hoznak, vajmi keveset zavarja Lindert és társait, mert hiszen ők örökre lemondtak arról, hogy Magyarországra visszatérjenek. Dinich Vidor: Mi is lemondtunk róla! Drozdy Győző: Természetes. De ismerni kell a rágalmazás természetrajzát, 1783-ban a Péró-lázadásról egy ismeretlen szerző a következőket irja: Amint tesz a gyermek téli játékában, Egy kis havat nyomkod először markában, Melyet hempergetvén odábban, Naggyá válik csak egy félfertály órában. Ily formában vagyon a hirek Annyi az először mint egy kis szem kásaj De ha megeshetik kiiramodása, A szemétdombnak is lesz hegye, vallása . . . Hát, mélyen t. Nemzetgyűlés, a hirek járása, a rágalom természete az, hogy az mindig vagy a legtöbbször valami kis igazságból indul ki. A hir kikerül külföldre mint igazság, ott aztán csinálnak belőle rágalmat, hazugságot. De ez a törvény, sőt állítom, hogy általában semmiféle törvény nem védelmezhet meg bennünket a külföldi rágalmazások ellen. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek a gummijavaslatnak az intézkedései, — mert rettentően elasztikus, minden belefér — de különösen a konkrét deliktumok tényálladékai olyan homályosak, olyan körülirtak, hogy nem nyújtanak elég biztosítékot, hogy melyik esetben van alapja a büntetőjogi beavatkozásnak. Azt, hogy ez igy van, ugy hiszem, e Házban már senki sem tagadhatja. Mert amióta napirenden van ezen javaslat, mi képviselők, mást nem teszünk, mint azon vitatkozunk, hogy tulajdonképen mit is akar ez a javaslat. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha tehát ezen vita folyik, akkor egészen biztos, hogy e javaslat megállapításai nem precízek. Az igazságügyminister ur már a vita közben szükségét látta, hogy a Nemzetgyűlést tájékoztassa afelől, mit is céloz tulajdonképen ez a javaslat. Csakhogy a gyakorlatban az igazságügyminister nem lehet mindig ott a biró háta mögött, hogy a felvilágosítást annak megadja. Annyi latitüdöt hagy ez a javaslat, hogy megdermedünk, ha arra gondolunk, hogy tulajdonképen milyen esetekben fogják ezt a törvényt miránk alkalmazni. G-yakorlati emberek lévén, két kormánypárti képviselőtársammal kipróbáltuk már ezt a törvényjavaslatot. (Halljuk! jobbfelöl.) Debreceni