Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-165
A Nemzetgyűlés 165. ülése 1921. évi március hó 14-én, hétfőn, Rakovszky István és Kenéz Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A kereskedelemügyi minister benyújtja a postai díjmentességről szóló törvényjavaslatot. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannah: Hegedüs Lóránt, Hegyeshalmy Lajos,, Tomcsányi Vilmos Pál, Benárd Ágoston. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 40 perckor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Vasadi Balogh György jegyző ur, a javadatok mellett felszólalókat jegyei Kontra Aladár jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Szólásra következik ? Szabóky Jenő jegyző: Bárczy István! Bárczy István : T. Nemzetgyűlés ! Dacára annak, hogy az előttünk levő törvényjavaslat tárgyalása alkalmából napok óta már többen szólaltak fel és sok oldalról megvilágították már ezt a törvényjavaslatot, mégis szükségesnek tartom, hogy felszólaljak, egyfelől a törvényjavaslat különösebb jelentősége miatt, másfelől pedig azért, mert a budapesti ügyvédi kamara általam nyújtott be egy kérvényt a t. Nemzetgyűléshez, melyben a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeit és különösen annak büntetőjogi szempontból való bírálatát adja elő. Méltóztassanak megengedni, hogy ezen kérvény főbb részeit lehetőleg szó szerint ismertessem a t. Nemzetgyűléssel, annál is inkább, mert kell hogy az ügyvédi kamara véleménye épen büntetőjogi szempontból meglehetősen súlyosan essék latba. A kamara kérvényével párhuzamosan egy pár megjegyzéssel, a magam véleményét is elő fogom adni. A kamara kérvénye a következőképen szól (olvassa) : »Mindenekelőtt legyen szabad hangsúlyozni azt a nézetünket, hogy a javallatban foglalt kérdéseknek törvényhozási szabályozására a még mindig vesztett háború és a forradalmi mozgalmak behatása alatt álló mai nyugtalan időket nem tartjuk alkalmasaknak, mert az ország politikai konszolidáltságát nem. látjuk annyira előrehaladottnak, hogy az ilyen mélyreható törvényalkotások az egyik vagy másik oldalról gyanúsító megítéléssel ne találkozzanak, mert a nemzet közhangulatában nem találjuk még meg azt a teljesen higgadt megfőntoltságot^ mely szükséges lenne egy az általánosan elfogadott büntetőjogi felelősség elveinek áttörésével járó törvényalkotás következményeinek mérlegelésére.'« Megjegyzem, hogy ezzel a véleménnyel jórészben kongruens gróf Apponyi Albertnek idevonatkozó véleménye, aki ugy fejezi ki magát, hogy a mai atmoszférát nem tartja alkalmasnak ezen törvényjavaslat tárgyalására. Folytatólagosan a következőket mondja a kamara (olvassa) : »Ma, amikor a megoldatlan királykérdés fenyegeti a nemzet összességének egyetértését, könnyen megtörténhetik, hogy az egyik párt maga ellen irányulónak fogja felfogni azon intézkedéseket, melyek az állam és társadalom rendjének védelme címén tervbevétetnek és épenséggel nem tartozik a kizárt lehetőségek közé, ha a javaslatból törvény lesz, hogy a hatalmon levő párt ezen törvény rendelkezéseit alkalmazza azokkal szemben, akik a királykérdésben más nézeten vannak s ezt a nézetüket az uralmon levő párttal szemben esetleg erőszakkal kívánják érvényre juttatni. Ezért, már ez okból is, nagyon megfontolandónak tartjuk, hogy a törvényhozás a javaslattal ma egyáltalán foglalkozzék-e. De nem tartjuk helyesnek a javaslatot általánosságban azért sem, mert az esetleg nemcsak az úgynevezett bolsevista agitációt fogja lehetetlenné tenni, amely irányú intencióját a javaslatnak egyébiránt a legteljesebb mértékben és fentartás nélkül helyeseljük, de veszélyeztetni fogja a szociáldemokrata elvek érdekében való agitáció szabadságát is, melyet pedig elnyomni az általános világfelfogással szembehelyezkedő politikát jelentene. A gyászos emlékű magyarországi bolsevista mozgalomnak keletkezését és annak nyomában járt országpusztulást is nem az ilyen megtorló rendelkezések hiánya, hanem az okozta, hogy nem vétették alkalmazásba a hatályban lévő büntetőtörvények, amelyeknek segélyével a kormány az u. n. proletárdiktatúrának kikiáltását megaka-
