Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. évi márczius hó 11-én, pénteken. 519 tak betölteni. Emiatt szerveztük mi épen Somogyi képviselő úrral a keresztény-szocialista néppártot ebben a városban és annak, bogy jól szerveztük, az a bizonyítéka, hogy november 1-én, amidőn minden hatalom és tekintély összeomlott, kimondottan keresztény uralmat, keresztény jellegű nemzeti tanácsot tudtunk Gyöngyösön létesíteni. (Ugy van! halj elől.) Rassay Károly: Forradalom volt-e, vagy nem volt forradalom ? Ez a kérdés. Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés I Az egész országban alig találnak hasonlót ahhoz, hogy ezekben a nehéz időkben három hónapon át — hangsúlyozom ezt — egész február elejéig kimondottan keresztény uralmat, mintegy keresztény köztársaságot — mert nem volt tekintély akkor itt a központban — tudtunk Gyöngyösön fentartani. Rassay Károly : Az a kérdés, hogy forradalmi alakulat volt-e ? Bozsik Pál : Volt karhatalmunk, keresztényszocialista katonáink voltak és a legnagyobb rend volt Gyöngyösön ugyanakkor, amikor Egerben úgyszólván hetenként beverték az ablakokat. Már most, amikor az akkori Károlyi-kormány kiadta a néptanácsról hozott rendeletét, amikor a központból szervezték a néptanácsot, — akkor természetesen nekünk is meg kellett ott bukni, mert a Károlyi-kormány exponense : az akkori egri kormánybiztos gondoskodott arról, hogy sem Somogyi képviselő ur, sem én ne kerüljünk be a néptanácsba. Ennek a keresztény törekvésünknek volt azután az az eredménye, hogy egy héttel a keresztény nemzeti tanács bukása után a gyöngyösi szocialisták halálra verték Somogyi képviselő urat és heteken át nyomta az ágyat ; (Zaj.) ennek a következménye volt, hogy neki. életét megmentendő, el kellett Gyöngyösről menekülnie és ennek a következménye volt, — nem gondoltam, hogy ezzel a személyes dologgal ide kell hozakodnom — hogy márciustól augusztusig a gyűjtőfogházban ültem. (Él nk éljenzés és taps balfelől és a középen.) Berki Gyula : (szólásra emelkedik. Zaj és felkiáltások balfelől : Elég volt már !) Elnök : Berki képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. A képviselő urat feltétlenül megilleti a szólás joga, kérem őt meghallgatni ! (Helyeslés jóbbfelől és a szélsőbaloldalon.) Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Somogyi képviselőtársam jónak látta, mint keresztény erkölcsi elvektől áthatott politikus, beszéde végén a keresztényi szeretet nevében egy durva kifejezéssel illetni engem. Haller József: Elintézte ezt az elnök ur ! Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! En őt ezen a téren nem követem és csak egy régi közmondást akarok a b. figyelmébe ajánlani. Somogyi István : Nekem ne ajánljon maga semmit ! Berki Gyula : Azt, hogy »Verébre nem szokás ágyúval lőni«. Egyébként, ha máskor nem is lett volna megfelelő, most az, az a másik közmondás is, hogy : »Aki haragszik, annak nincs igaza«. Én pedig nem haragszom. (Élénk derültség.) Elnök : Kováts J. István képviselő ur a házszabályok 215. §-ára hivatkozással szót kér : a szó őt megilleti. Budaváry László : Ezt a munkát várja az ország ! Ez kell a szegény magyar népnek, ebben a végzetes nehéz időben I (Zaj.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek. Kováts J. István : T. Nemzetgyűlés ! Nem hittem, hogy ahhoz kell folyamodnám, hogy személyes kérdésben felszólaljak. Nem tudom, hogy Fangler Béla t. képviselőtársam miáltal érzi magát arra indíttatva, hogy engem mint likvidátort emleget. Én itt a Házban már kijelentettem, hogy engem soha senki nemzeti tanács előtt nem látott, én fogadalmat vagy esküt sem nemzeti tanácsra, sem köztársaságra soha nem tettem ; . . . Somogyi István : Mi sem ! Kováts J. István : ... én soha szociáldemokratapártnak vagy valamilyen szakszervezetnek tagja nem voltam. Tehát fejtse meg ezek után t. képviselőtársam azt, hogy miként lehettem volna én liquidator ? Ha ezt megfejti, kijelentem, hogy ami fizetést életemben akármilyen címen kapok, mindent neki adok ! (Derültség jóbbfelől.) Elnök : Az interpelláció kiadatik az igazságügymijoister urnák. Az igazságügyminister ur kivan válaszolni. (Felkiáltások ; Majd a másik interpelláció után !) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Elnök : Ugyanebben a tárgyban van egy második interpelláció is. A minister ur talán egyszerre válaszolhat majd mind a két interpellációra. (Helyeslés.) Milotay István képviselő urat illeti a szó. Milotay István : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel méltóztassanak nekem megengedni, hogy csak nagyon röviden és igazán a dolgok érdemét érintve tegyem meg a magam szerény nyilatkozatait. (Halljuk ! Halljuk!) Mindenekelőtt szükségesnek érzem, hogy válaszoljak ugyancsak nagyon röviden azokra a megjegyzésekre, amelyekkel Kováts J. István t. képviselőtársam jónak látta itt kisérni a Magyarságnak egyik cikkét, amely a debreceni eseményekről, a templomfelavató ünnepről és az országos református lelkészegyesület gyűlésének feloszlatásáról tudósítást ad. Rassay Károiy : Mindig objektiv.! Milotay István : Objektivitást nem tanulok sem Rassay Károly t. képviselő úrtól, sem mástól. (Zaj.) ö jónak látta, ezt a cikket olyan megjegyzésekkel kisérni, mintha ez a cikk alkalmas volna rá, sőt direkt célzott volna arra, hogy megbontsa a felekezeti egyetértést közöttünk és a katholikusok között és hogy olyan tendenciával, olyan színekkel állítsa be a Debrecenben történt dolgokat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. En tar-