Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-163

494 A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. Rassay Károly: ...a bíróságok szerepére leszek bátor még kiterjeszkedni, hogy nem fognak majd egyes klubbokat kijelenteni mint egyetlen támaszát és erejét a fennálló állami és társadalmi rendnek. Hol van a garancia arra, hogy nem lesznek alakulatok akármilyen elnevezéssel, amelyeket nem fognak ez alá a fogalom alá vonni, és akkor azt kérdezem, hogy hol lesz a közszabadság, amelynek keretén belül én a bírálatot, a kritika jogát fogom tudni gyakorolni. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Kerekes Mihály: Ki se merje nyitni senki Magyarországon a száját! Rassay Károly: Mert a törvényjavaslat helyes értelme, amelyet ki kell belőle hámozni, mégis csak az lehet, hogy a törvényjavaslat védeni kívánja azokat a törvényes alapintézményeket, amelyekre, — hiába int az igen t. igazságügyminister ur — előttünk találtak ki, de jobb elnevezést ma sem tudunk, mint »az állam alkotmánya«, (ügy van! Úgy van! a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogyha már ennyire belebonyolódtam az állam és társadalom rendjének vitatásába, (Halljuk ! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) foglalkozzam azzal a bizonyos »és« szóval is, amelyet itt a törvényjavaslat szövegében látok. Azt mondja a javaslat, »aki az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására« stb. Mit jelent ez az »és« ? Ez egy kumulativ megjelölés kiván-e lenni, hogy aki az állam rendje ellen vét, önmagában még nem kerül büntetés alá, csak akkor, ha egyúttal a társadalmi rendet is veszélyezteti, vagy aki a társadalom rendje ellen vét, az büntetlen marad . . . Hencz Károly: Az az »és« »vagy«-ot jelent ! Bárczy István: Akkor »vagyot« kell irai! Törvényt nem lehet igy szerkeszteni ! Rassay Károly : ... azt ugy méltóztatik megítélni, hogy a törvény szerint nem büntethető, mert egyúttal az állam rendjét nem támadta meg. Vagy pedig, amint Hencz Károly t. képviselőtársam mondja, az az »és« semmi egyebet nem akar jelenteni, mint egy »vagy« szót. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ezt Hencz Károly gondolja igy! Rassay Károly : Ez lesz a legrettenetesebb, ha az »és« »vagy«-ot akar jelenteni. En azonban azt hiszem, hogy ez sem ezt, sem azt nem jelenti, hanem jelenti azt a pongyolaságot, amellyel ezt a törvényjavaslatot szövegezték. (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A másik hasonlóképen igen ravasz kifejezés az »erőszakos felforgatásra irányul«. Mi az, hogy »erőszakos felforgatásra irányul ?« (Mozgás.) Túri Béla : A büntetőjog szava ! Rassay Károly: Megengedi Túri U képviselőtársam, de én ezt a szót a büntetőjogban évi marczms hé 11-én, pénteken. j nem találtam meg. Találtam egy szót, amely azt mondja : »erőszakkal« és rábízom nyugodtan mindenkinek megítélésére, hogy milyen nagy különbség van a között, hogy egy cselekmény »erőszakkal« vagy hogy »erőszakos felforgatásra irányul«. Az »erőszakos« szó jelenthet radikális, gyökeres felforgatást, jelentheti azt is, hogy bizonyos mellékkörülményekre, melléktekintetekre való tekintet nélkül fogok egy intézményt törvényes utón reformálni. Amit a törvény pedig itt ki akar fejezni — mert hiszem, hogy csak elírás, pongyolaság ez is és nincs a háta mögött rejtett célzat . . . Kerekes Mihály: Nagyon csalódol! Rassay Károly: . . . azt hiszem az, amit ugy kellett volna kifejezni, hogy az »erőszakkal« szót kellett volna használni, mert ez adja meg egyedül a törvénynek a helyes értelmet, amelyet mi kénytelenek vagyunk neki tulajdonítani, ha a törvény jóhiszeműségét hajlandók vagyunk elfogadni. Végre is nagy reformok előtt állunk; itt van a közigazgatás reformja. Csak azt kérdezem, hogy ha én egy javaslatot követelek, amelyben a megyék jelenlegi rendszerének megváltoztatásával állami közigazgatást akarok törvényes utón megvalósítani, nem fogják-e ezt is ilyen erőszakos felforgatásnak minősíteni. Berki Gyula : Pedig nagyon beteg a közigazgatás ! Rassay Károly : A király kérdésről nem is beszélek. Meskó Zoltán: Az állítólag ki van kapcsolva! Négyszáz év óta ki van kapcsolva Magyarországon! (Mozgás és derültség.) Rassay Károly : Miben tér el mégis ez a javaslat azoktól a rendelkezésektől, amelyeket a büntetőtörvénykönyv 127. §-a foglal magában. A javaslat erre is ad nekünk bizonyos útmutatást és pedig a javaslat eredeti indokolása, amelyet a Ház szives engedelmével fel fogok olvasni, mert ez a legborzalmasabb indokolás és a visszaélések lehetőségének legborzalmasabb mementója, amelyhez hasonlót én még nem láttam. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Azt mondja a törvényjavaslat eredeti indokolása (olvassa) : »A jogrend felforgatására irányuló ilyen tevékenységek — utal arra, hogy ezek sokszor csak az előkézületi stádiumban maradnak — a fennálló törvényes rendelkezések alapján azért is nehezen volnának büntetés alá vonhatók, mert az ebbe a körbe eső cselekmények általában nem jelentkeznek olyan határozott formában, hogy azokról ebben a korai stádiumban kétségtelenül meg lehetne állapítani, hogy azok egyenesen a magyar állam alkotmánya, területe, vagy alkotmányos alapintézményei ellen irányulnak s hogy kifejezetten erőszakos eszközök felhasználását veszik célba«. A következő bekezdés pedig megmondja, hogy a büntetőtör-