Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-163
A Nemzetgyűlés 163. ülése 1921. Rassay Károly: ...melyekkel a javaslat sürgősségét annak benyújtása, helyesebben a tárgyalás megkezdése alkalmával a minister ur, az előadó ur, sőt a ministerelnök ur és az azóta felszólalt s a javaslatot támogató t. képviselőtársaim is indokolták. Mint méltóztatnak tudni, ez a javaslat már közel 3 /4 éve, hogy a Ház irományai között elfekszik. Akkor is sürgették, amikor benyujtották, akkor is megcsillantatták előttünk azokat a veszélyeket, amelyek e javaslat el nem fogadásából származnak, akkor is ugy tüntették azt fel, mintha — hogy a törvényjavaslat terminológiájával éljek — az állami és társadalmi rend megvédésének ez a javaslat volna az egyetlen szükségessége és lehetősége. Ezzel szemben konstatálnom kell azt, hogy azóta 3 /4 évig működött ez a Nemzetgyűlés, 3 /á évig folyt a nemzet élete, súlyos, nehég kritikus időkön mentünk át ; a béke aláirása után megszavaztuk a béke ratifikációját, keresztül mentünk egy nehéz élelmezési válságon, s mindebből kénytelen vagyok megállapítani, hogy az állami élet igen szépen, nyugodtan és normálisan lefolyt éneikül a javaslat nélkül is, és ha volt hiba, ezeket a hibákat régi büntetőjog-rendszerünk alapján igen könnyen megtorolhatta volna a kormány, ha elszánt akarata és célja lett volna azokat megtorolni. Azt hittük, hogy ez alatt a 3 ji év alatt megteremtettük végre azt az atmoszférát, amelyben majd el tudjuk végezni a nagy közjogi és pénzügyi regenerálást. Hiszen ez a kormány, amikor bemutatkozott, erre fektette a fősúlyt, — nem a közjogi problémákra — azokat kikapcsolta, de a pénzügyi problémák megoldását állította előtérbe. Es most teljesen programmszerütlenül, teljesen váratlanul, háromnegyed év múlva előhozta ezt a javaslatot és tárgyalásra tűzette ki. Amikor a javaslat tárgyalását megkezdtük, az előadó ur s a minister ur, aki akkor is kivánta a javaslat sürgős letárgyalását, dacára annak a figyelmeztetésnek, melyet ezekről a padokról intéz'tünk hozzá, hogy ezzel a javaslattal megakadályozzák • a pénzügyi törvények letárgyalását, igen szerencsétlen indokot hoztak fel részben nyíltan, részben burkoltan a javaslat sürgős tárgyalására. Ez az indok, mint jól méltóztatnak tudni az akkor kitört nyomdászsztrájk volt és azok az általuk sejtetett államellenes jelenségek, melyeket ők ezen nyomdászsztrájkban fellelni véltek. Túri Béla: Hol mondták azt? Rassay Károly: Azt hiszem, mindannyian, akik itt vagyunk, nagyon jól tudjuk, hogy az igazságügyminister ur is, az előadó ur is és a javaslatot támogató képviselő urak is folyton azokra a jelenségekre utaltak, amelyek épen akkor — mint ők mondták — aktuálissá tették e törvényjavaslat tárgyalását. A ministerterelnök ur a ministeri székből azzal vádolta évi márczius hó 11-én, pénteken. 487 meg a magyar nyomdász-munkásságot, hogy politikai sztrájkot rendezett. Talán rövidebben fejezhetnem ezt ki, ha azt mondanám, hogy a ministerelnök ur egyenesen hazaárulással vádolta meg a munkásságnak ezt a részét, mert abban igazán nem lehet kétség köztünk, hogy aki a nemzetnek mai nehéz idejében politikai sztrájkot rendez, sőt tovább mennék, aki bármely időben politikai sztrájkot rendez, az hazaárulást és a törvényekbe ütköző cselekményt követ el. Nem vagyok összeköttetésben a szociáldemokratapárttal, nem is érzem magam hivatottnak arra, hogy ezt a pártot, vagy annak egyes cselekményeit védjem, amint hogy nem vagyok hivatott arra sem, hogy a nyomdászmunkásság sztrájkjával a védő szempontjából foglalkozzam, de igenis összeköttetésben állok, legalább lelkileg, a magyar munkássággal és lehetetlennek tartom, hogy egy olyan súlyos helyről elhangozzék egy ilyen súlyos vád, amely alaptalan, mint ahogy alaptalannak is bizonyult, és sem a ministerelnök ur, sem azok az urak, akik ezt a sztrájkot politikai sztrájknak állították be, nem keresnek és nem találnak maguknak alkalmat arra, hogy ezt a vádat helyreigazítsák. Szabó József (budapesti) : Honnan tudja ? Még nincs beigazolva! Rassay Károly: T. képviselőtársam azt kérdezi, hogy honnan tudom, hogy ez a vád alaptalannak bizonyult? Bocsánatot kérek, ha erre bővebben kitérek, de ezt csak erre a közbeszólásra való tekintettel teszem. A ministerelnök ur ugy tüntette fel ezt a sztrájkot, hogy a sztrájk politikai jellegét legjobban az tünteti fel, hogy a nyomdai munkásság akkor állott bérharcba, amikor az általános olcsóbbodási hullám minket is kezd elönteni. T. Nemzetgyűlés! Kénytelen vagyok megállapítani és erről az igen tisztelt közbeszóló képviselőtársam, aki közeli szoros összeköttetésben áll a keresztény-szocialista szakszervezetekkel, tanúságot tehet, hogy ez nem ok arra, hogy egy munkás-bérharcot politikainak minősítsenek, mert akkor kérdeznem kell tőle, hogy vájjon a keresztény-szocialista szakszervezeteknek plakátokon bejelentett 50%-os bérharca szintén politikai sztrájk-e? Szabó József: Az nem. Rassay Károly : Ha nem, akkor legyen szives a képviselő ur és revideálja felfogását a másik sztrájkról is. Mert vagy szükség van erre a béremelésre, és akkor, t. képviselőtársam, nem szabad politikainak minősíteni éhező embereknek bérharcát, vagy nincs szükség rá, ós akkor én kénytelen volnék — amit elhárítok magamtól — a legsúlyosabb demagógiával megvádolni a keresztény-szocialista szakszervezeteket, (Mozgás és ellenmondósok a bálközépen.) amelyek ugyanabban az időben ugyanezzel az eszközzel éltek és az 50%-os bérharcot be* jelentették.
