Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-161

450 A Nemzetgyűlés 161. ülése 1921. évi márczius hó 7-én, hétfon. azért, mert a kommün idején közóhajtásra a direktóriumban tisztséget fogadtak el. Kérdezem,t. Nemzetgyűlés, ki fogja ezeknek a derék magyar falvaknak békéjét és nyugalmát visszaadni, ki fogja itt a nemzeti hadsereg népszerűségét megvédeni és helyreállítani ? A nemzetvédelmi tisztek általában — az elmúlt héten tapasztaltuk — folyton alkalmatlankodnak a rendőrhatóságoknak, a főszolgabíróknak, az alispánoknak, sőt a bíróságoknak is. Ennek az okát nemcsak a hibás szervezésben látom, hanem abban is, hogy ilyen alkalmazásokra többnyire fiatal és tapasztalatlan tiszteket, hadnagyokat, főhadnagyokat, századosokat alkalmaznak. Ezek közé tartozik Bihar vármegyében Radó Lajos százados, aki Sréter honvédelmi minister ur által a főispán javaslatára és a képviselők panaszára áthelyeztetett hónapok előtt a berettyószent mártoni helyőrségi állomásról, ellenben ma is ott van a ministeri rendelet dacára, (Mozgás balfelől.) továbbra is ott alkalmatlankodik a közhatóságoknak. T. Nemzetgyűlés ! Mikor tavaly a román uralom alól felszabadultunk s a nemzeti hadsereg bevonult, ismételten ujabb és ujabb szervek keletkeztek a hadsereg kötelékében, amelyeket én feleslegeseknek vélek. Egy ilyen felesleges szervnek vélem a vármegyei katonai parancsnokságok intézményét is. Ismerek olyan katonai parancsnokokat, akik valósággal féltékenyek a polgári hatóságok fejeire, valósággal azt kívánják, hogy mindenütt és mindenkor a polgári hatóságok fejei előtt soroljanak és az övék legyen a döntő szó, a polgári közigazgatási ügyekben. A vármegyei katonai parancsnokok titokzatos hatáskörét nem ismerjük, azt azonban látjuk, hogy ott, ahol hatalomra vágyó diktátori hajlamú parancsnokok vannak, azok mindig találnak ürügyet arra, hogy a polgári hatóságok, sokszor a polgári bíróságok ügyeibe beleavatkozzanak és eljárásukat utólag mindig tudják igazolni, mindig tudnak ^ valamely felsőbb katonai rendeletre hivatkozni, amelyet csak ők kaptak meg, amelyet a főispán vagy alispán nem ismer és amelynek szövege legtöbb esetben olyan rugalmas, hogy azokat mindenki tetszése szerint magyarázhatja és a hatáskörét túllépő parancsnok azokat a maga védelmére felhozhatja. Egyik ilyen határszéli vármegyei katonai parancsnok kitalálta, hogy a vármegye felszabadult területe hadműveleti terület és azért illeti meg őt különleges hatáskör polgári ügyekben is. Kérdést intéztem az akkori belügyminister úrhoz, aki azt mondta : ez nem áll, ott hadműveleti terület nincs. ^ Kérdést intéztem a honvédelmi minister úrhoz is, ő is hasonló választ adott. Ennek dacára nem történt intézkedés arra, hogy a vármegyei katonai parancsnok ne gyakoroljon olyan jogokat, amelyek pt csak háborúban, hadműveleti területen illetik meg. Tény az, hogy a vármegyei katonai parancsnok gyűléseket engedélyezett, gyűléseket tiltott meg, zárórát állapított meg, piaci árakat szabályozott, katonai lakáshivatalt létesített, politikai cenzúrát gyakorolt, cenzúrát gyakorolt a postaforgalomra és a telefonbeszélgetésekre, elzárta a pályaudvart és összes termeit, a polgárságot a legnagyobb munka idején jogtalan fuvarok igénybevételével megnyomorította és igy tovább. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: A polgárság hatályosabb megvédését kérjük. Szilágyi Lajos : Mély tisztelettel kérnék öt perc szünetet. Elnök : Az ülést öt percbe felfüggesztem. (Szünet után). Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szilágyi Lajos képviselő ur folytatja beszédét. Méltóztassanak a középről távozni. (Zaj ) Szíveskedjenek a képviselő urak helyeiket elfoglalni. Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! A múlt év július 25-én egy feljelentést tettem a honvédelmi minister úrhoz, amelyben előadtam, hogy Berettyóújfaluban, az erdélyi magyar-székely szövetségnek propaganda-ülésén egy Hídvégi Ernő nevezetű színész katonai segédlet mellett lázított a Nemzetgyűlés ellen. Ez a feljelentésem a mai napig megtorolva nem lett. A vármegyei katonai parancsnok, aki felelős kellene hogy legyen azért, ami történt, sem büntetve, sem áthelyezve nem lett, ellenben •— mintegy kicsúfolásaként az én feljelentésemnek — ezt a vármegyei katonai parancsnokot, aki addig csak időlegesen volt tényleges állományban, véglegesen vissza\ették a tényleges állományba, én pedig különböző vexaturáknak lettem kitéve, felelősségre vontak több ízben lovagias utón, azonfelül pedig becsületügyi kihallgatást is eszközölt velem szemben a debreceni főtiszti becsület ügyi választmány, t. i. mint nyugalmazott százados vontak felelősségre a feljelentésért és az abban foglalt kijelentéseimért. (Zaj.) Mikor pedig a sajtó ezt az esetet szóvá akarta tenni, akkor a cenzúra ezt nem engedélyezte. Ez is egyik oka annak, hogy ezt az esetet is, mint katonai hatalmi túlkapást, itt a Nemzetgyűlés szine előtt megemlitem. Emiitettem, hogy katonai hatalmi túlkapások történtek a katonai beszállásolások terén is. Különösei) a faluból származó kisgazda-képviselőtársaim tudnák igazolni, hogy a beszállásolások körül milyen jogtalanul járnak el az egyes katonai parancsnokságok. Nálunk, Berettyóújfaluban is az Iparos Kört gyengélkedőszobának, a Gazda Kört cipészmühelynek foglalták le s ezzel egyben a gyülekezési szabadságot is megszüntették Berettyóújfaluban, mert az Iparos Kör helyisége le lévén foglalva, az iparosoknak nincs hol összejönniök s a Gazda Kör helyiségei is le lévén foglalva, a gazdák sem tudtak hol gyülekezni. Ezt az esetet if megkíséreltem először a rendes, közvetlen utón szóvátenni. Az akkori honvédelmi minister urnái panaszt tettem és elismerem, hogy Sréter honvédelmi minister ur ebben az esetben is nyomban intézkedett, intézkedéséről engem levéli-