Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-161
A Nemzetgyűlés 161. ülése 1921. évi marczius hó 7-én, hétfőn. 449 Forgács Miklós : Itt ültetek ! Miért nem szólaltatok fel? Balla Aladár : Szólalj fel, magyarázd meg és igazold ! Kerekes Mihály : Hogy nevethet ilyenen épen papi ember ! Nem vicc ez ! Szilágyi Lajos : Az, hogy a nemzetvédelmi százados nyomozást folytatott még csak magyarázható, de hogy ezeket az adatokat miként használta fel, az már a legnagyobb megbotránkozást kell hogy kiváltsa. A Debrecenben 1920 október 3-án megjelent »Fehér Újság«, mely köztudomás szerint az Ébredő Magyarok hivatalos lapja, egyszer csak ... Pető Sándor : Milyen plakátok vannak megint a városban az Ébredőktől ! (Nagy zaj a szélsobaloldalon és a középen.) Budaváry László : Az igazságot tárják a világ elé ! Usetty Ferenc : Ártatlannak nincs oka félni ! Drozdy Győző .* A kommunizmus is plakátokkal kezdődött ! Budaváry László : Ugy vezették ki a keresztény munkásságot, keresztény Magyarországból, álarccal ! Nagyon is igazat beszél az a plakát ! (Zaj.) Haller István : Egészen jó plakát. Pető Sándor: Tiszta izgatás és lázítás! Szilágyi Lajos: A Debrecenben 1920 október 3-án megjelent »Fehér Újság« »A bihari határszélen« cim alaytt, »Gerinctelen vármegye«, »Kétkulacsos tisztviselők«, »Bebiztosított hazafiság« alcímek alatt kvalifikálhatatlan támadást intéz Bihar vármegyének kiválóan szorgalmas és mindenki által kiválóan nagyrabecsült tisztikara ellen. Hogy ez a tisztikar feladata magaslatán áll, azt annál inkább állithatom, mert, mint a vármegye kormánybiztosa a legszigorúbb ellenőrzést gyakoroltam felettük és igy hivatottnak is érzem magamat arra, hogy ezt a kritikát a nyilvánosságra hozzam. Ennek ellenére a »Fehér Újság«ban megjelenik egy kvalifikálhatatlan támadás és amikor nyomozás indul meg aziránt, hogy ki csinálta azt, ki felelős érte, vagy ki adta hozzá ezeket a hamis adatokat, a nyomok egyszerre csak a Berettyóújfaluban lévő nemzetvédelmi százados úrhoz vezetnek, aki összeköttetésben van a Debrecenben megjelenő »Fehér Újság« szerkesztőjével és az általa összegyűjtött hivatalos adatokat, még hozzá ferde beállításban, átadja a szerkesztőségnek, hogy meghurcoltassék egy vármegye tisztviselői kara akkor, amikor folyton azt prédikáljuk, hogy a tekintélyeket helyre kell állitani. (Zaj a szélsobaloldalon.) Sándor Pál : Hol volt a cenzúra ? Rassay Károly : Az állami rend megvédéséről beszélnek ! Sándor Pál : Csak mindent tagadni Î Szilágyi Lajos : A nemzetvédelmi szerveknek, melyeket ujabban nem nemzetvédelmi,*hanem egyszerűen tájékoztatószerveknek, T. szerveknek neveznek, legújabb hatalmi túlkapás amit a földreform végrehajtása során tesznek. (Halljuk 1 NEMZETGYŰLÉSI NA.PLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTE Halljuk ! a baloldalon.) Biharmegyében pl. nemzetvédelmi tisztek kiutaznak a falvakba, érdeklődnek a községi elöljáróságnál az igényjogosultak névsora iránt, érdeklődnek a birtokosok önkéntes felajánlása iránt és beleszólnak abba, hogy kinek jusson házhely vagy kishaszonbérlet. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Balla Aladár : Hallatlan ! Szilágyi Lajos : Mindezt pedig olyan formában teszik, hogy az egybehívott igényjogosultak előtt önmagukat tüntetik fel, mint arra hivatottat, aKik itt a törvényt végrehajtják. Természetes, hogy eljárásuk sok faluban azt a benyomást keltette, hogy a közigazgatás szervei talán nem is hajtanák végre, vagy nem is tudnák végrehajtani a földreformot, vagy pedig igazságtalanul hajtanák végre, tehát katonai segítségre van szükség, hogy ez a törvény végrehajtassék. Rassay Károly : A diktatúra népszerűsítése ! Szilágyi Lajos : Nehogy az igazságügyminister ur megint megrendüljön szavaim igazsága miatt, eddig mindig kimutatott bizalmában figyelmeztetem arra, hogy Bihar vármegye főispánja november 23-án e tárgyban Írásbeli panaszos felterjesztést tett. Sándor Pál: Pletykákat! Szilágyi Lajos: Hogy a helyi viszonyokben járatlan, meggondolatlan és tudatlan, sokszor felületes katonai nyomozók vagy nemzetvédelmi tisztek milyen megbocsáthatatlan könnyelműséggel borítják fel egy-egy község nyugalmát, arra két konkrét példát hozok fel. (Halljuk ! Halljuk I balfelől.) Szentpéterszeg biharmegyei községben letartóztatták Papp Elemér községi jegyzőt bolsevista és románbarát vádak alapján, elhurcolták Szolnokra a katonai nyilvántartóhivatalba, ott a katonai közegek a szokásos módon kezelték, a Tiszába való bedobással fenyegették és végül hazaengedték. Néhány nap múlva ugyanezek a katonai nyomozószervek ugy látták, hogy tévedtek és nem a községi jegyző a bolsevik! és románbarát, hanem a községi elöljáróság, me 1 y őt panaszolja. Erre a katonák rögtön letartóztatták az elöljáróságot, elvitték Szolnokra a katonai nyilvántartóhivatalba, ott a szokott módon kezelték, azután a Tiszába való bedobással fenyegették, végül pedig hazabocsátották. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Igazságügyminister ur S Katonai hatóság jár el civilek ellen ! Ez nem tréfa ! Szilágyi Lajos : Ma e derék, tőzsgyökeres magyar református f község lakossága, illetőleg vezetői, a jegyző és az elöljáróság, tettleg bántalmazva és megszégyenítve van, a község lakosságának békéje és nyugalma pedig évek hosszú sorára fel van borítva. Berettyószent marton község lakói, kik a kommunizmus idején egy kommunista szónokot sem engedtek szóhoz jutni, vérig elkeseredve "emlegetik és tárgyalják, hogy a berettyóújfalui nemzetvédelmi tiszt az elöljáróság tagjait a főszolgabíró megkérdezése nélkül börtönre vetette csak 57
