Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-161
448 A Nemzeigyïâés 161. ülése 1921. évi márczms hó 7-én, hétfőn. törvényerejű jogszabályokban vannak meghatározva azok az esetek, amelyekben már a jogerős ítélet előtt bekisérésnek, előzetes letartóztatásnak vagy vizsgálati fogságba helyezésnek van helye. Ezek kivételével senkit illetékes birájának Ítélete nélkül letartóztatni, szabadságától megfosztani nem volna szabad . . . Sándor Pál : Ez mind pletyka ? Szilágyi Lajos : A katonai nyomozók ezt teszik. Véleményem szerint lehetetlen ezt a rendszert fentartani. Nincs rá szükség, de nincs rá pénz sem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hasonló a véleményem a nemzetvédelmi tiszteknek némelyikéről is. Megint konkrét esetről beszélek, s csak azt hozom fel, amit magam, mint Bihar vármegye főispánkormánybiztosa tapasztaltam vagy azóta is akárhányszor, amikor a választókerületemben megfordultam. Csak ezekről beszélek és ismét nem mende-mondákról. Sándor Pál : Biztosan pletyka ! Szilágyi Lajos : A nemzetvédelmi osztályoknak tulaj don képen az volna a hivatása, — s ezt kevesen tudják — hogy a katonai parancsnokságoknak a belföldi közállapotokról tiszta képet nyújtsanak, hogy a katonai parancsnokságok ezáltal elkerüljék azt, hogy az 1918-iki forradalomhoz hasonló események előkészületlenül találják őket. Hivatásuk volna továbbá a nemzetvédelmi tiszteknek az idevonatkozó rendelet szerint a nemzeti, hazafias és honvédelmi eszméknek terjesztése a nép legszélesebb rétegeiben. (Zaj.) Balla Aladár : Jó volna S Szilágyi Lajos : Mindebből látjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy oly széleskörű az ő hivatásuk, hogy ebbe mindent bele lehet magyarázni, és ha olyanok alkalmaztatnak nemzetvédelmi tisztek gyanánt, akik nem állanak feladatuk magaslatán, bizony könnyen abba a kísértésbe esnek, hogy visszaélnek a reájuk bízott hatalommal. Ismét egy konkrét pilda és nem mende-monda egy gyászjelentés. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének érdemekben igazán gazdag vármegyei tiszti főügyészét, dr. Székely Györgyöt is egy meggondolatlan nemzetvédelmi nyomozás kergette a halálba. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Székely György a halála előtt két nappal felkeresett engem éjjel és elmondotta, hogy őellene, aki ellen soha, az élet semmi terén semmiféle kifogás nem merülhetett fel, a katonaság részéről nyomozás folyik lázítás címén. Kérdeztem tőle, hogyan lehet ez. Elmondta, hogy Kiskunmajsán a váci püspök eladóvá tett egy birtokot potom olcsó áron. Ez az összeg a földéhesek éhségét felkeltette, az egész lakosság egyszerre abból a földből akarta az igényét kielégíteni. Emiatt az egész faluban felborult a béke és nyugalom. A község elöljárósága nem állott hivatása magaslatán, nem tudta az ellentéteket kiegyenlíteni, sőt még inkább összebogozta azokat. Ilyen körülmények között a vármegye alispánja kiküldötte Székely György vármegyei tiszti főügyészt íüskunmajsára, hogy egyenlítse ki az ellentéteket. Ekkor Székely György felvilágosító beszédet intézett az egybegyűlt igényjogosultakhoz, amit azonban az igényjogosultak azzal a zajongással fogadtak, hogy hiába akarnának ők valamit, nincs itt semmi segítség, mert az elöljáróság nem csinál semmit. Ekkor Székely György arra a meggondolatlan, illetőleg nem eléggé világos kijelentésre ragadtatta magát, hogy ha az elöljáróság nem teljesíti a kötelességét, akkor kergessék el. Székely György ezt ugy értette, hogy a már akkor nagyon beharangozott községi választásoknál vonják le a konzekvenciákat, válasszanak más elöljáróságot és ne panaszkodjanak többé olyan elöljáróságra, amelyet önmaguk választottak. Valami denunciáns meghallotta Székely Györgynek ezt a kijelentését, feljelentette őt, evégből nyomozást indítottak ez ellen a kiváló tisztviselő ellen lázítás címén. (Zaj a szélsőbáloldalon.) Rassay Károly : Ki 1 Civil hatóság ? Szilágyi Lajos: A katonai nemzetvédelmi osztály. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly : Milyen címen, polgárember ellen ? Balla Aladár : Ez aztán kormányzás ! Szilágyi Lajos : Nehogy az igazságügyminíster ur elragadtassa magát temperamentumától a nevét is megmondom : egy Kende nevű őrnagy nyomozott ellene. Székely György beteges ember volt és ez a nyomozás ugy felizgatta, hogy életének utolsó két napján a vármegye alispánjától kezdve mindenkinek az volt róla a benyomása, hogy őt ilyen állapotban még nem látták. Olyannak látták, mintha kirántotta volna valaki alóla a talajt, nem ismertek rá erre az emberre, annyira fel volt háborodva. Megállapították róla az öszszes csendőrök, hogy a nyomozás feletti elkeseredés> ez az alaptalan vád okozta nála az agyszélhüdést. (Zaj a szélsőbáloldalon). Rassay Károly : Hogy lehet katonai nyomozónak civil dolgában nyomozni ? Sándor Pál : Ez csupa pletyka ! Rassay Károly : Rendben van ez ? Balla Aladár : Ez a jogrend ? Szilágyi Lajos : Természetes dolog, hogy Székely György nem szánt szándékos áldozat volt, de van olyan eset is, ahol Kétségtelen a szántszándéiv, a rosszakarat, ahol kétségtelenül a halálba akarnak valakit kergetni. Konkrét esetem van arra, hogy az erkölcsi halálba akartak valakit kergetni. Ilyen konkrét példa Bihar vármegyének tisztviselői kara, mely ellen a nemzetvédelmi százados, bizonyos Radó Lajos nevű százados, nyomozott és gyűjtött adatokat abban a tekintetben, hogy a vármegye alispánjától kezdve a legfiatalabb gyakornokig miként állották meg a helyüket ezek a tisztviselők. Rassay Károly : Ez a katonai diktatúra ! Katonák civilek ellen ! Pető Sándor : Ezeknek kell hatályosabb védelem ! Egy hang jobbfelől : Béküljünk ki !
