Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-161

444 A Nemzetgyűlés 161. ülése 1921. évi márczius hó 7-én, hétfőn. Nemzeti Tanács megbizásából jelent meg és felhívta a pótzászlóaljt, hogy a rend fentartása céljából bocsássa magát a Nemzeti Tanács rendelkezésére. Müller kijelentette, hogy a Nemzeti Tanács célja, IV. Károly király jogara és József főherceg nádorsága alatt Magyarország teljes önállóságát és függetlenségét kivívni. A jelenlevő tisztikar a kaszárnyába egybehivatott és azután egyhangúan elhatározta, hogy ennek a programmnak az alapján a belső rend fentartása céljából magát a Nemzeti Tanács rendelkezésére bocsátja. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet magam láttam. A jegyzőkönyvet aláirta : dr. Müller Vilmos ezredorvos, aki félrevezette a tisztikart, továbbá aláirta a tisztikar nevében egy százados, egy őrnagy és egy ezredes. így és ehhez hasonló furfangos csalásokkal sikerült 1918 október 31-én a csapatokat régi vezetésük alól kiragadni. Hogy IV. Károly király jogaráról és a magyar katonák által bálványozásig szeretett József főherceg nádorságáról beszéltek a katonáknak, ez az előbb emiitett jegyzőkönyv által bebizonyított történelmi tény. A tisztikarra tehát mindent lehetett mondani csak azt nem, amit Vázsonyi Vilmos képviselőtársunk mondott annakidején, hogy a tisztikar egy része az esküjét megszegte. A tisztikar az esküjét nem szegte meg, hanem a tisztikart csalárdul félrevezették, azok azonban, akik félrevezették, még ma sem érzik az, igazságszolgáltatás sújtó kezét. Pető Sándor : Ezt Vázsonyi nem mondta ! Meskó Zoltán : A volt királynak kellett volna felszólítani a nemzetet és nem kimenni az országból ! (ZajJ Szilágyi Lajos : A törvényjavaslat a »katonaság intézményét«, a magyar fegyveres erőt, stb., szolgálati fegyelmét és törvényes rendelkezését akarja megvédeni. Én ezt a kifejezést : »a katonaság intézménye« el nem fogadhatom, mert az illegális szerveket feloszlatni kívánom, de nem fogadhatom el a mai helyzetben »a törvényes rendelkezések« védelmét sem, mert a fegyveres erőnek ma még illegális, különleges szervei vannak, mert a politika a hadseregbe intézményileg bevezettetett s mert egyes katonai szervek ma is polgári rendőrhatósági funkciókat végeznek és polgári hatósági jogkört bitorolnak. Beszédem többi részét jobban szeretném zárt ülésen elmondani, de elmondhatom nyílt ülésen is. Nekem, mint egyedülálló, pártonkívüli képviselőnek, a házszabályok alapján nem áll módomban másképen zárt ülést kérni, mint ngy, hogy az igen tisztelt érdekelt minister úrhoz, esetleg a Ház igen t. elnökéhez fordulok azzal a kéréssel, hogy beszédem hátralevő részére méltóztassék a zárt ülést elrendelni. (Helyeslés.) Elnök : Ax igazságügy minister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! (Zaj.) A kormánynak nincs semmi takargatni valója. Méltóztassék azt, amit a t. képviselő ur jónak lát s amit össze tud egyeztetni hazafias kötelességérzetével, nyilt ülésen elmondani, (Helyeslés jobbfelöl.) hogy a Nemzetgyűlés lássa, hogy — amint a képviselő ur beszédének eddigi folyamából is meg tudtam állapítani — olyan pletykákat és mende-mondákat méltóztatik itt konkrétumokként beállítani, amelyek egyáltalában nincsenek is összefüggésben a törve myj avaslattal. (Ugy van ! jobb felől.) Ha a képviselő ur ugy látja jónak, hogy erre szükség van, a kormány kéri, tessék ezt nyilt ülésen előadni, (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: A házszabályokhoz kérek szót ! Elnök : A házszabályok 223. §-a azt rendeli, hogy ha az elnökhöz egy 30 aláírással ellátott, a zárt ülés elrendelésére irányuló kérés adatik be, akkor az elnök köteles a zárt ülést elrendelni. Meg vagyok róla győződve, hogy ha a képviselő ur olyasmit akarna itt elmondani, amivel meggyőzte volna képviselőtársait a zárt ülés szükségességéről, a 30 aláírást megszerezhette volna. A t. képviselő ur most a kormányhoz — és az elnökhöz is — ugyancsak a 223. § alapján egy kérést intézett. Az igazságügyminister ur a kormány nevében már kifejtette álláspontját és én a magam részéről szintén nem látóm a zárt ülés elrendelésének szükségességét fenforogni, minélfogva elnöki hatáskörömből kifolyólag a zárt ülést már csak azért sem rendelhettem el, mert az az álláspontom, hogy a fennálló állapotot fenn kell tartania és az elnöknek a Ház üléseit, ameddig csak lehet, a teljes nyilvánosság mellett kell vezetnie. (Helyeslés.) Ha pedig a képviselő urak közül egyesek azt hiszik, hogy a házszabályok ellen vétettem akkor, amikor a minister urnák a szót megadtam, ki kell jelentenem, hogy ezt a 223. § alapján előterjesztett kérésre tettem, amit én meg nem gátolhattam. Kíván valaki még szólni ? Ugron Gábor : T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos képviselőtársunk beszél jelenleg a Házban és Szilágyi Lajos beszédét félbeszakítani felfogásom szerint még a minister urnák sem lehet, akinek igenis mindig joga van felszólalni, ha más nem beszél, de Szilágyi Lajos képviselő ur beszéde közben nem volt joga felszólalni. Ha Szilágyi Laj,os képviselő ur kérdést intézett is a kormányhoz, véleményem szerint az igen t. igazságügyminister urnák semmi esetre sem volt joga ahhoz, hogy a kormány álláspontját kifejtve, mintegy vitatkozzék itt a felszólaló képviselővel, aki most majd — az elnök ur álláspontja szerint — egyszerűen tovább fogja folytatni beszédét. Kijelentem, hogy nekem sem volt jogom felszólalni. (Derültség és felkiáltások a középen : Akkor miért szólalt fel ?) Gr. Andrássy Gyula : Neked semmi esetre sem. (Derültség.) Elnök : A tisztelt képviselő ur a házszabályok 223. §-a értelmében egy kéTest intézett az elnökhöz. Ha az elnök és a minister ur az ő kéréséhez hozzájárult volna, akkor elrendeltetett volna a zárt ülés, mivel azonban sem az elnök, sem a mi-