Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-159

388 A Nemzetgyűlés 159. ülése 1921. évi márczius' hó 4-én, pénteken. tartás enyhitette és mérsékelte ennek az elavult törvénynek alkalmazását. De mint törvényhozóknak, nekünk elvi állásponton kell állanunk. Ha ma ez a törvény érvényben van, mi nem mondhatunk mást, mint azt, hogy ezt a törvényt ki kell dobni a magyar törvénytárból, ki kell dobni a magyar katonaság használatából. Nekünk mint magyaroknak, nekünk mint jogászoknak, ki kell dobnunk ezt a magyar törvénytárból. Virter László : A magyar törvénytárban nem találja meg. Bródy Ernő: Bocsánatot kérek, nem találom meg a magyar törvénytárban, de hivatkoztam arra, hogy ez a törvény ezzel a címmel »1855. évi január 15-iki katonai büntetőtörvény a bűntettekről és vétségekről« megjelent magyarul ; kiadta a magy. kir. honvédelmi ministerium, tehát hivatalos példány. Minthogy más katonai büntetőtörvényünk nincs, ez a jelenleg érvényben lévő magyar katonai büntetőtörvénykönyv. Ezt a tényt semmiféle okoskodással megváltoztatni nem lehet. Mármost méltóztassanak megengedni, hogy levonjam ebből a konzekvenciát. Nagyon helyes az, hogy ha ezt a magyar hadsereget óvjuk, nagyon helyes az, hogy ott a fegyelmet megbolygatni nem engedjük, hanem azt tartom, hogy talán előbb kellett volna ennek a magyar hadseregnek állapotát, szervezetét megállapítani, a fegyelmet biztositani, szóval előbb kellett volna magát az intézményt megalkotni és csak azután az intézmény védelméről gondoskodni. (Az elnöki széket Bottlik József foglalja el.) Es most ismételten kijelentem, és ezt tőlem senki rossz néven nem veheti, hogy törvényes eszközökkel igenis mindent elkövetünk arra nézve, hogy ez a katonai büntetőtörvénykönyv a magyar gyakorlatból kivétessék. (Altalános helyeslés.) A tárgy rokonságánál fogva talán itt emiithetem meg azt is, hogy ebben a törvényjavaslatban van egy szakasz, amely a régi katonai bűnvádi perrendtartásnak egy elavult maradványa ; csakis ott található meg. Tudvalevőleg ez a régi katonai bűnvádi perrendtartás hatályon kivül lett helyezve ós törvényhozás utján be lett hozva az uj katonai bűnvádi perrendtartás az osztrák hadseregre és egyúttal kiterjesztetett a magyar honvédségre is. Tehát a régi katonai bűnvádi perrendtartás nincs életben, mégis ebben a javaslatban ennek a régi katonai bűnvádi perrendtartásnak szelleme és tételes intézkedései kisértenek akkor, amikor elitélhetőnek tart olyan vádlottakat, akik nem jelennek meg a tárgyaláson. Ez egy elvnek a felfogása. T. i. a büntetőjognak elve az, hogy senkit kihalgatás nélkül elitélni nem lehet. Ezt az elvet ez a törvényjavaslat felborítja. (Ellenmondások a középen.) Virter László: Elitélésről szó sincs! Bródy Ernő: A törvényjavaslat 12. §-a igy szól (olvassa) : »A jelen törvényben meghatározott büntettek és vétségek eseteiben a terhelt távolléte sem az eljárást, sem az Ítélethozatalt nem gátolja.« Somogyi István: Deklarativ ítélet! Bródy Ernő : Ez in contumaciam Ítélet. Ez van benne a régi katonai bűnvádi perrendtartásban, ennek maradványa került ide ma be. A régi katonai bűnvádi perrendtartás 10. fejezete »Edictal Process. Citation« címmel a következőket tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a forrás megnevezi, hogy ez a Theresianából van áttéve. Tehát Mária Terézia korából való ez az intézkedés. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt a maga eredetiségében elolvassam, mert igy azután az is kiderül, hogy milyen jó magyar vagyok én (olvassa) : »Bleibt die Vorrufung fruchtlos, so wird dessenungeachtet die Untersuchung durchgeführt, das Kriegsrechts-Urteil gefällt und wie jedes andere Urteil kundgemacht. Lautet das Urteil gegen den Flüchtling auf den Tod durch den Strang, so verfügt sich der Profos mit einem Korporale, einem Gefreiten und sechs Soldaten auf den Bichtplatz, überreicht den auf Eisenblech geschriebenen Namen des Verurteilten dem Scharfrichter und lässt ihn von solchem in seiner Gegenwart auf den Galgen nageln.« Ez azt jelenti, hogy az elitéltnek a nevét az akasztófára függesztik. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy 1849-ben ilyen rendelkezések alapján függesztették fel többek között gróf Andrássy Gyulát. Ez köztudomású a történelemből. Somogyi István: Nem lett semmi baja! (Zaj.) Bródy Ernő : Én csak azt mondom, hogy a törvényjavaslatnak ez az intézkedése visszavisz bennünket a régi időbe, amely ismerte a távollét alatti ítélethozatalt, amikor in contumaciam ítélték el a legnagyobb magyar hazafiakat. En azon elv alapján állok, hogy senkit addig nem ítélhetek el, mig meg nem hallgatom, én az audiatur et altera pars, az igazságosság elve alapján állok. Haller István : Megvan a mód, hogy idejöjjön! Bródy Ernő : Majd épen ide fog jönni, ha azzal invitálják, hogy felakasztják. Haller István : Ha ártatlan, akkor eljön. (Zaj. Elnök csenget.) Bródy Ernő : Ez nem a megfelelő mód az ügy elintézésére. Ezzel kapcsolatban méltóztassanak megengedni, hogy rátérjek a javaslat 7. §-ára, amely az egész külföldi hírszolgálat szempontjából a legnagyobb fontossággal bir. Megjegy-