Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-159

A Nemzetgyűlés 159, ülése 1921. háborúért, nem háborúra és fegyverkezésre van szükség, hanem a népnek kenyérre és földre,« határozottan megállapítottam akkor, hogy azt mondta Sziráki képviselő ur, hogy : a mi diplomáciánk is követett el hibát. Én nem hittem, hogy ez a dolog idáig fog fajulni ; azt látom, hogy itt igenis zaklatás forog fenn (Ugy van ! a jobboldalon.) s hogy ez pártkérdéssé tétetett, bármilyen oldalról. Hogy ez nagyon valószínű, azt abból látom és gondolom, hogy pl. a mentelmi bizottság tagjai egyenlő számmal voltak ellene és mellette és végül az elnök döntött ellene. Tekintettel arra, hogy azok, akik részletesebben láthatták az ügyet, betekinthettek az aktákba, az ő véleményük is megoszlott, egyenlő számban voltak, ez még jobban megerősít abban a nézetemben, hogy ez így van és ennek alapján kérem a mélyen tisztelt Nemzetgyűlést, hogy főként most, amikor úgyszólván pártkérdéssé tettünk olyan ügyet, amely nem tartozik pártokra, hanem a Nemzetgyűlésre és amely a képviselők közjogára vonatkozik, ne vitatkozzunk e felett, hanem Sziráki képviselőtársamat ne adjuk ki a bíróságnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Rassay képviselő urat illeti a szó. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Én a magam részéről szintén azt az álláspontot foglalom el, hogy ebben az ügyben a t. Nemzetgyűlés, az érdekelt képviselő urnák mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés jobb felől.) Ezt az álláspontot nem azért foglalom el, mintha itt bíráskodást akarnék gyakorolni, hogy vájjon ez a cselekmény megállapít]a-e a vád tárgyává tett bűncselekménynek tényálladékát, hanem egyszerűen azért, mert az a jelentés, amely itt előttem fekszik és amely a képviselő urnák terhére rótt cselekményt igyekszik megjelölni, annyira bizonytalan, annyira megfoghatatlan, hogy én nem vagyok hajlandó egy évvel ezelőtt elmondott választási kortesbeszédből kiragadott szavak alapján a képviselő ur mentelmi jogát ma felfüggeszteni. Berki Gyula : Sokkal különbeket mondtak a Tiszántúl a különvonaton utazó ministerek. (Zaj.) Rassay Károly : Akármilyen beszédnek egyes szavait vagy szétszaggatott mondatait idehozni és inkriminálni nem lehet. Ez teljesen lehetetlenné teszi a politikai kritikát, ami a nemzetgyűlési képviselőnek kötelessége. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ha én ki vagyok téve annak, hogy az e^ondott beszédemből jól vagy rosszul ellenpárti kortesek beállításával, vagy tanuknak egy év utáni rossz emlékezőtehetsége alapján kiragadnak egyes szavakat s azokat inkriminálják, akkor mindegyikünk ki lesz téve annak, hogy az elmondott beszédeit inkriminálni fogják aszerint, amint az ő működése kellemes vagy kellemetlen. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Már maga az az egy tény, hogy egy választási beszédet egy év múlva hoznak ide, és ennek alapján kérik a mentelmi jog felfüggesztését, önmagában véve arra intene engem, hogy óvatossággal bíráljam el a mentelmi jog felfüggesztését. De az a tény, hogy ennek a beszédnek NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTE' évi márczms hó 4-én, -pénteken. 377 még az általános körvonalait sem kapom meg, hanem kiszakítva három mondatot, ugy hogy azt sem tudom, hogy a képviselőtársam az »urak« kifejezés alatt tulajdonképen kiket értett, értette-e a régi politikai rezsimet, vagy egy társadalmi osztályt, reám nézve lehetetlenné teszi, hogy ebben a kérdésben azt az álláspontot foglaljam el, hogy egy év múlva egy képviselőtársamat zaklatásnak, bírói eljárásnak tegyem ki. Épen ezért, annál is inkább, mert olyan időket élünk, amikor nagy hajlamosság mutatkozik arra, hogy a képviselőknek szabad mozgását is meggátolják, — hogy egyebet ne mondjak, két nap óta a telefonomat hol kikapcsolják, hol bekapcsolják. (Zaj és felkiáltások balfelől : Másét is!) Lehet, hogy másét is, de nekem, mint képviselőnek jogom van tiltakozni az ellen, amire semmiféle alap nincs, hogy cenzúrát gyakoroljanak az én telefonbeszélgetéseim felett. (Ugy van

I a jobboldalon.) Amikor ilyen jelenségeket látok, a mi jövő működésünk lehetősége érdekében is ragaszkodom ahhoz, hogy a képviselő urnák mentelmi joga ne függeszt essék fel. (Helyeslés jobb felöl és a szélsőbaloldalon.) Renczes János : T. Nemzetgyűlés ! Én, mint a mentelmi bizottság tagja és mint olyan, aki ezeket az ügyeket mindenkor a legnagyobb tárgyilagossággal kezeltem, (Zaj. Halljuk ! Halljuk I) a szóbanforgó ügyet semmiféle pártpolitikai szempontból nem fogtam fel, de észlelve azt, hogy az iratok, a bizonyítékok nem alkalmasak arra, hogy azok alapján Sziráki Pál képviselő urat kiadjuk, a magam részéről zaklatást láttam benne. Ezért a mentelmi bizottság ülésén is felszólaltam, hogy a választások alkalmával bizony nem egy Sziiáki Pál, egy egyszerű földmives ember, hanem uri ember is, aminek sokszor tanuja voltam a tiszántúli választások alkalmával, sőt ministerek is elmondtak a választások alkalmával olyan dolgot .. . (Zaj.) HaSler István : Kik azok ? TaSzler Béla : Ne általánosítson ! Tessék megnevezni ! Haller István : Igen, tessék megnevezni ! Renczes JánOS : .. . kiejtettek ilyen szót, hogy az urak, meg emezek, meg amazok, meg a múlt korszak ilyeneket csináltak. Ezért ezt az ügyet nem tartom alkalmasnak arra, hogy egy embert emiatt üldözésnek tegyünk ki. Én tehát felszólalt am ez ellen a mentelmi bizottság ülésén és negyedmagammal szavaztam Sziráki Pál kiadatása ellen, négyen szavaztak mellette és az elnök ur döntött. Én tehát már akkor sem láttam okot a mentelmi jog felfüggesztésére és, amint az előttem szóló egyik képviselőtársam mondotta, már ott is megoszlottak a vélemények, és pedig, nem mind kisgazdapárti ember volt aki velünk szavazott, hanem kereszténypárti ember is, ami bizonyítéka annak, hogy nem pártpolitikai szempontból fogtuk fel a kérdést és nem is indokolt azt igy felfogni. A beérkezett adatokból is azt látom, hogy 48