Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-159
378 A Nemzetgyűlés 159, ülése 1921, évi márczius hó 4-én, pénteken. igenis Sziráki Pál képviselő ur ügyében zaklatás forog hím, (Ugy van! a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) ennélfogva tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, hogy Sziráki Pál kiadatását mellőzze. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Zákány Gyula képviselő ur kivan szólni. Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Somogyi igen t. képviselő ur olyan kijelentést tett a mentelmi jog kapcsán, hogy a mentelmi bizottság jelentése a leggondosabb mérlegelés mellett hozatott meg, és amikor az eredménnyel a Nemzetgyűlés szine elé áll, akkor a Nemzetgyűlést kvázi fait accompli eléállitja és a Nemzetgyűlésnek semmiféle tiltakozása, vagy vétója nem lehet. Amenynyiben itt egy elvről van szó, a mentelmi bizottság appellálhatatlan véleményéről, ez ellen tiltakoznom kell, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ez sajnálatos és szomorú precedenst teremtene a jövendőben. A kérdéses eset kapcsán vagyok bátor a t. Nemzetgyűlés figyelmét két körülményre felhívni. A képviselő mentelmi jogának hatálya az 1878. évi 34794. számú igazságügyministeri rendelet alapján képviselővé való megválasztásának napj án lép életbe. Nem tudom, hogy az i gént. mentelmi bizottság az eset kapcsán mérlegelés tárgyává tette-e, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetése a mentelmi jog hatályának idején, vagy pedig előtte történt-e. (Mozgás. Felkiáltások: Ez nem változtat a dolgon I) Ez az egyik. A másik szempont, amelyhez csatlakozom az, hogy az akkori idők korteshangulatának nevében használtatott ez a kiszakított, inkriminált kifejezés és talán nagyon mérlegelendő, hogy olyan nemzetgyűlési képviselő részéről használtatott, aki a szónoklásban, nyilvános szereplésben nem állhatott azon a nivón, nem felelhetett meg azoknak a követelményeknek, amelyeknek alapján olyan szigorú, rigorózus álláspontot volnánk kénytelenek vele szemben elfoglalni. Én nem állítom be Bródy képviselő ur pro nyilatkozatát ugy, ahogy az előttem felszólaló képviselő urak egyike, ellenben csatlakozom ahhoz, hogy a mentelmi jogot ne függesszék fel. (Élénk helyeslés a jobb és a szélsőbaloldalon.) Somogyi István : Félreértett szavaimnak megmagyarázása címén kérek szót. Elnök : A szó megilleti a képviselő urat. Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Zeőke képviselő ur azt mondotta, hogy az én beszédemben ellenmondás volt, amennyiben és Bródy képviselő ur felszólalását ugy tüntettem fel, mintha az igazság és Bródy képviselő ur teljesen egyek lennének. (Mozgás.) Én nem igy tüntettem fel. Nagyon tisztában vagyok azzal, hogy a t. képviselőtársamnak ez a felszólalása mit célzott és bámulattal hajlom meg Zeőke képviselőtársam naivitása előtt, aki ezt nem vette észre. A másik, amit elmondani óhajtok, Zeőke képviselő ur megjegyzésére vonatkozik. Józan ember soha olyat nem állithat, én sem állíthattam semmi körülmények között, hogy a Nemzetgyűlésnek nincs joga a mentelmi bizottság jelentését felülbírálni. En azt mondottam, hogy amidőn a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottságba megválasztja tagjait, az a mentelmi bizottság kötelességét teljesítve a leglelkiismeretesebben vizsga 1 meg minden ügyet, a legpontosabban, a legminuciózusabb pontossággal mérlegeli az ügyeket, mielőtt határozatokat hozna. Ha a Nemzetgyűlés elé jön azután egy ilyen jelentés, ennek a jelentésnek előzménye mindig pontos, lelkiismeretes rendes vizsgálat. Aki az én beszédembe azt akarja belemagyarázni, hogy én a Nemzetgyűlésnek a mentelmi bizottság jelentése fölött semmiféle jogot nem adok, én már igazán nem tudok vitatkozni. Az én felszólalásom nem Sziráki képviselő ur, nem a kisgazdapárt, vagy a kereszténypárt ellen irányult, hanem kiindult abból a nagy általános elvből, amelyet, amióta parlament van a világon, mindenütt követtek, hogy a mentelmi jog nem terjed ki addig a területig, hogy a mentelmi bizottság vagy a Nemzetgyűlés ítéletet mondjon és kijelentse azt, hogy X. Y. képviselő pedig a bűncselekményt nem követte el, (Nagy zaj jobb/elől) nem követhette el, mert magándetektívek jártak a kerületben, vagy nem tudom kicsodák privatim, akik megállapították ugyancsak privatim, hogy ezt nem követte el. Ez a bíróság dolga. A Nemzetgyűlésnek nincs joga tovább menni és én Sziráki Pál képviselő ur reputációja és mindnyájunk reputációja érdekében szólaltam fel azért, hogy ilyen esetekben ne keltsük fel azt a látszatot, — Isten ments, hogy azt mondjam, hogy igy is van, de felkelthetjük azt a látszatot — hogy mi képviselőtársainkat akár ezen az oldalon, akár azon az oldalon bedugjuk a mentelmi jog sérthetetlen köpenyegébe. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság jelentését Sziráki Pál nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében : igen vagy nem ? (Nem ! Igen !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felkelni. (Megtörténik. Felkiáltások : Kisebbség !) Kisebbség. A Nemzetgyűlés nem fogadta el a mentelmi bizottság jelentését és igy Sziráki Pál képviselő ur mentelmi joga nem függesztetett fel. Következik napirend szerint az állami és társadalmi rend határozottabb védelméről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bernolák Nándor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A magyar állam rendjének szilárdságát, vagy erejének öntudatát semmi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy a borzalmas csapások után, amelyek érték, minden habozás nélkül rá tudott lépni az újjáépítés útjára, az alkotások mezejére és bizonyos megbocsátással, megértéssel fogadja vissza a maga termelő munkája körébe még azokat is, akik a katasztrófának, amely rá bekövetkezett, jórészt előidézői voltak, vagy azt előmozditani segítettek.