Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-159

blé A Nemzetgyűlés 159. ülése 1921 Ujváry Géza nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Zaj jobbfelöl.) Meskó Zoltán : Nem fogadjuk el ! Elnök: Kíván valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : Méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Ujváry Géza nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások : Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjének felállani. (Senki sem áll fél.) A Nemzetgyűlés tehát a mentelmi bizottság jelentését nem fogadta el, és igy Ujváry Géza nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga nem függesztetett fel. (Helyeslés jóbbfelől.) Következik Drozdy Győző képviselő ur mentelmi ügye. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! BenkőEde budapesti tanitó feljelentést tett Drozdy Győző ellen becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt azon az alapon, hogy Drozdy Győző, akinek a panaszos titkári minőségben alkalmazottja volt, 1920. évi július hó 24-én azt állította róla, hogy előző napon, amikor egyedül volt a lakásban, a pénzszekrényből, melyben a kulcsot Drozdy Győző véletlenül bennfelejtette, 40 dollárt ellopott. A feljelentés alapján a budapesti kir. büntető járásbíróság a mentelmi jog felfüggesztését kérte. Egyszerű bűncselekményről, vagyis egy rágalmazó tényállításnak felderítéséről és esetleges megtorlásáról lévén szó, zaklatás esete fenn nem forog, épen ezért a bizottság javasolja a t. Nemt zetgyülésnek, hogy Drozdy Győző mentelmi jog-á ez ügyből kifolyólag függessze fel. Elnök : Kivan valaki szólni ? Drozdy Győző : T. Nemzegyülés ! Mikor a mentelmi bizottságnak ez a tárgyalása volt, én nem jelenhettem ott meg, mert épen szólásra következtem. Megkértem azonban a mentelmi bizottság akkori elnökét, Ereky Károly t. képviselőtársamat, közölje a bizottsággal, hogy én magam is kérem mentelmi jogom felfüggesztését. Mivel a most el őt re j esztett jelentésben ennek nyomát nem találom, a magam részéről is kérem a Házat, hogy mentelmi jogomat felfüggeszteni szíveskedjék. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki se kíván, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : Méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A bizottsági jelentés tehát elfogadtatott, s ebből kifolyólag Drozdy Győző képviselő ur mentelmi joga fel lett függesztve. Következik Vértes Vilmos István képviselő ur mentelmi ügye. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! dr. Görgey István mínisteri osztálytanácsos feljelentést adott be Vértes Vilmos István ellen rágalmazás vétsége miatt azon a címen, hogy nevezett képviselő 1920. évi június hó 17-én, amikor hivatali állásából kifolyólag a tanácsköztársaság idejében tanúsított évi márczius hó é-én, pénteken. magatartására vonatkozólag kihallgatták, a következő kijelentést tette : »Nem tudom, kapcsolatba hozható-e dr. Ország Elemér min. tanácsos személyével azon meglepő körülmény, hogy két ministeri alkalmazott ugyanakkor ugyanolyan rágalmakat terjesztett rólam Mezőtúron, melyeK az Ország Elemér mint tanácsos ur, mint fegyelmi vizsgálóbiztos hivatali titoktartására bizott aktákban szerepelnek. Ezen két ministeri alkalmazott egyike a feljelentő dr. Görgey István A budapesti kir. főügyészséghez benyújtott feljelentésre vonatkozólag a budapesti kir. büntető járásbíróság a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A bizottság itt arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután a feljelentés mellékletéből is megállapítható, hogy a feljelentett cselekmény tényálladékában büntetőjogi szempontból oly csekély jelentőségű, hogy megtorlása a legkényesebb becsületérzés szempontjából is mellőzhető volna, mert hisz Vértes Vilmos István képviselő csak azt mondta, hogy ellene a választáson bizonyos rágalmakat terjesztettek, (Felkiáltások jóbbfelől : Zaklatás!) a feljelentés indokául más keresendő. Ezt az indokot a bizottság abban a viszonyban volt hajlandó megtalálni, amely a felje^ntő és a vádlott személye között fennforog, amely a feljelentő és a vádlott személye között fennforog. Ez a hivatali viszony azt a meggyőződést kelti a bizottságban, hogy ha együttműködő hivataltársak ilyen csekély jelentőségű ügyből kifolyólag büntető bíróság elé akarják egymást vinni, ez csakis meghurcolásra irányuló szándékból történhetik, mindebből következtetve zaklatás esetét látja fenforogni és javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vértes Vilmos István mentelmi jogát ne függessze fel. Elnök : Kíván valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság jelentését Vértes Vilmos István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében, igen vagy nem? (Igen!) Igen. A jelentés elfogadtatott és Vértes Vilmos István nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga fel nem függesztetett. Következik Sziráki Pál képviselő ur mentelmi ügye. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A kecskeméti királyi törvényszék a budapesti királyi főügyészség utján kérte Sziráki Pál nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését azon az alapon, hogy a kecskeméti királyi ügyészség indítványt nyújtott be nevezett képviselő ellen, a büntetőtörvénykönyv 172. §-ába ütköző izgatás büntette miatt, mert Sziráki Pál Lajosmizsén, 1920. év január 11-én nagy tömeg jelenlétében beszédet mondott, amelynek folyamán azt mondotta, hogy az urak a felelősek az elvesztett háborúért, nem háborúra és fegyverkezésre van szükség, hanem a népnek kenyérre és földre és az urak csinálták a háborút, a területi integritás csak uri hóbort.