Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-159

A Nemzetgyűlés 159. ülése 1921. rozatkép jelentem ki, és igy a 8. §' ezzel a módo­sítással fogadtatott el. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvény­javaslat 9—17. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 18. §4). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Erődi-Harrach Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Indítványozom, hogy a 2. bekezdés 3. sorában lévő »politikai« szó, mint sajtóhiba, töröltessék. Elnök : Méltóztatnak ezen módositáshoz hozzá­járulni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor ezt hatá­rozatkép kimondom és igy a 18. § az előadó ur által indítványozott módosítással fogadtatott el. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvény­javaslat 19—41. §-ait, melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak.) Elnök : Mivel a Nemzetgyűlés igy harmad­szori olvasásban is letárgyalta az állami italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot, felteszem a kérdést : Méltóztatik-e ezt a javaslatot a tett mó­dosításokkal harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A törvény­javaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatott. Kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság jelentése. Kérem az előadó urat, szíveskedjék jelentését előterjeszteni. Mikovínyi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. büntető járásbíróság Zákány Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte és becsatolta Hüttner József nyűg. honvéd huszáraiezre des feljelentését, amelyben nevezett vádat emel dr. Schubert Ágost budapesti ügyvéd és Zákány Gyula ellen rágalmazás vétsége miatt azon a címen, hogy Zákány Gyula a Nem­zetgyűlésnek 1920 augusztus hó 10. napján tartott ülésén felolvasott egy nyilatkozatot, melyet dr. Schubert Ägost állított ki és amely nyilat­kozatban az foglaltatik, hogy dr. Schubert Had­zsics Emil századostól hallotta, hogy ennél meg­jelent 1918 november közepén Hüttner József alezredes és arra kérte, hogy Hadzsics világosítsa fel Friedrich István hadügyi államtitkár urat fiá­nak, Hüttner Sándor főhadnagynak a forradalom terén szerzett érdemeiről. Továbbá ugyanekkor arra kérte Hadzsicsot, hogy miután Hadzsics fizette ki fiát, Hüttner Sán­dort és igy tudnia kell ennek érdemeiről, ha pedig nem tudna, szolgáljon elég bizonyítékul az, hogy Linder őt 10.000 koronával honorálta, — tegyen valamit mindkettőjük érdekében, ne hagyjon velük rövidesen elbánni. A feljelentés szerint, miután ezen felolvasott nyilatkozatban Hüttner József alezredesről olyan tények áPittatnak, amelyek valóság esetén őt a bűnvádi eljárásnak tennék ki. és minthogy ezt a nyilatkozatot Zákány Gyula képviselő a Nemzet­gyűlés nyilt ülésén felolvasta, ellene is kéri az el­járás lefolytatását és ennek alapján a bíróság a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A bizottság az ügyet vizsgálat tárgyává tette évi márcsius hó 4-én, pénteken. 373 és megállapította a feljelentés tartalmából azt, hogy Zákány Gyula képviselő csupán azon ténye miatt van megvádolva, hogy a Nemzetgyűlés nyilt ülésén a dr. Schubert Ágost által szerkesztett, il­letőleg aláirt nyilatkozatot Friedrich István men­telmi ügyének tárgyalásakor felolvasta. Ana vonatkozólag, hogy nevezett képviselő a nyilatkozat szerkesztésébe befolyt volna, a fel­jelentő semmi bizonyító ténykörülményt fel sem hozott. Miután pedig Zákány Gyula ama cselek­ménye miatt, hogy egy nyilatkozatot, a forrás megnevezésével, a Nemzetgyűlés nyilt ülésén fel­olvasott, bűnvádi eljárás alá nem vonható, mert ez a törvényhozótestület tagjainak olyan joga, amely­ben, ha korlátozva lennének, a közérdek ügyét nem szolgálhatnák, és miután a nyilatkozat tartalmáért dr. Schubert Ágost vonható felelősségre, abban, hogy a feljelentés Zákány Gyulát is vádlottként kívánja a bíróság elé állítani, a bizottság zaklatás esetét látja fenforogni,, miért is javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Zákány Gyula nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifo­lyólag ne méltóztassék f elfüggesztem. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki a jelentéihez hozzá­szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Kéidem : Méltóztatik e tudo­másul venni a mentelmi bizottság jelentését ? (Felkiáltások : Igen !) A mentelmi bizottság jelen­tése tehát tudomásul vétetik s ezek szerint Zákány Gyula képviselő ur mentelmi joga nem függeszfce­tik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Uj vary Géza nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! A nagykanizsai kir. járásbíróságnál dr. Dómján Lajos ügyvéd feljelentést tett Ujváry Géza nem­zetgyűlési képviselő ellen becsületsértés vétsége miatt azon a címen, hogy nevezett képviselő Nagy­kanizsán 1920. évi június hó 7-én egy hitközségi gyűlésen izgatott szóváltás közben azt a sértő ki­fejezést használta vele szemben, mikor dr. Dómján azt mondotta Ujvárynak, hogy ilyen hangon vele nem lehet beszélni, hogy : »Nincs olyan hang, ami magával szemben meg nincs engedve.« A bizottság a bűnügyi iratokból megállapí­totta, hogy a panaszolt kifejezés tényleg sértő és alkalmas arra, hogy valaki azzal kisebbittessék és megaláztassék. Miután az iratokból kitűnik még az is, hogy a cselekmény elkövetése után, amikor Ujváry Géza nemzetgyűlési képviselőt figyelmeztették arra, hogy ezért felelősségre fogják venni a bíró­ság előtt, Ujváry Géza a feljelentés szerint állító­lag arra hivatkozott, hogy őt nem lehet felelősségre vonni, mert mentelmi joga védi, s mert a bizottság zaklatás esetét fenforogni nem látja, s csak egy egyszerű izgatott szóváltás közben használt sértő kifejezésből származó becsületsért ési ügyől van szó : nem akarja útját vágni a birói eljárás lefoly­tatásának, s javasolja a t, Nemzetgyűlésnek, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents